| A KERESZTÉNY HÁZASSÁG | |
| A család fontossága | 3 |
| Kell-e a családról ily sokat beszélni? | |
| Valóban vannak, akik jogosan fölvethetik ezt a kérdést: akik a régi, ideális családi körben nőttek fel. | |
| A kérdéssel foglalkoznunk kell, mert foglalkoznak vele mások kegyetlen, tapintatlan és vakmerő szabadossággal, és mert | |
| a házasság nem egyszerű állami szerződés, hanem erkölcsi és vallási intézmény is. | |
| Lehet-e erről a katolikus papnak beszélnie? | |
| Tudhat erről beszélni, mert ő is házasságból született, elfogulatlanabbul ítél, és a lelkipásztorkodásban bőséges tapasztalathoz jut. | |
| Szabad és kell is erről beszélnie, mert ha ez nem is könnyű feladat, a házasság lényegileg szent dolog, tehát az ő hatáskörébe tartozik. | |
| A házasság Krisztus előtt | 14 |
| A házasságot Isten rendelte | |
| Ezt tanítja a Teremtés Könyvének első fejezete, ahol a férfi és a nő teremtéséről van szó, és | |
| második fejezete, ahol részletesen értesülünk a házasság megalapításáról | |
| Mi az házasság az Isten akarata szerint? | |
| Nemcsak szerződés | |
| Nemcsak magánügy, hanem | |
| Egy férfinak és egy nőnek sírig tartó szövetsége | |
| Nélkülözhetetlen erőforrás a társadalom számára is | |
| Kinek kell megházasodnia és kinek nem? | |
| A teljesen megtartóztató élet értékesebb ugyan Isten előtt, de az emberek legnagyobb része számára a helyes megoldás mégis csak a házasság. | |
| Ki ne házasodjék és ki igen? | |
| A házasság Krisztus után | 25 |
| Mint gondolkodik Krisztus Egyháza a házasságról? | |
| Egyrészt egészen földiesen, de | |
| Másrészt meg egészen égiesen is. | |
| Csak így lehet megérteni a keresztény házasság lényegét: a házasság szentség! | |
| Mit ad Krisztus a házastársaknak? | |
| Az Úr nászajándéka a szentségi kegyelem | |
| Végig megmarad a szentség, amelyet az oltárnál vettek fel | |
| Mik azok a szentségi kegyelmek, amikhez a házasság szentsége juttatja a házastársakat? | |
| Előkészület a házasságra | 34 |
| Távolabbi előkészület a házasságra | |
| Neveljük a gyermekeket önfegyelmezésre | |
| A leányokat nagyobb szerénységre és egyszerűségre és | |
| Mindkét nembeli ifjúságot tiszta erkölcsi életre | |
| Közelebbi előkészület a házasságra | |
| A jegyesség az önvizsgálatnak, továbbá | |
| A másik jegyes megismerésének ideje | |
| Miért félti mégis az Egyház a jegyeseket? | |
| A jó házastárs tulajdonságai | 44 |
| A fiú legyen komoly és felelősségét átérző | |
| A házas élet óriási felelősséget jelent, és | |
| Ez csak abban a fiatalemberben van meg, akiben nagy a munkakedv, kötelességteljesítés és becsületesség | |
| A leány legyen szerény és házias | |
| A vőlegény győződjék meg, megvan-e leendő feleségében a kellő szerénység és háziasság | |
| Hihetetlen, mily könnyelműek egyesek ebben az életbevágó kérdésben! | |
| Mindkettő legyen vallásos | |
| Sorsdöntően fontos, hogy a házastársak vallásosak legyenek, tehát | |
| Vallásos ember ne menjen házastársul nem vallásoshoz | |
| A szülők szent kötelessége vallásosan nevelni a gyermekeket. | |
| Akadályok a házasság útján | 55 |
| A házassági akadályok általában | |
| Az Egyház tapasztalata hozta létre a házassági akadályokat | |
| Főleg mindig követelte a házastárs választásának szabadságát | |
| Az elváltak új házassága | |
| Micsoda zűrzavaros eseteket mutat erre a mai, meglazult erkölcsű világ! | |
| De az Egyház érinthetetlennek tartja a házassági köteléket | |
| A vegyesházasság akadálya | |
| Nehéz és kényes téma, de nem térhetünk ki előle. | |
| Az Egyház nyíltan és határozottan ellene van a vegyesházasságoknak. | |
| Miért van ellene? | |
| Az egynejű házasság | 66 |
| A házasság fogalma megköveteli az egynejűséget | |
| Nem lehet föladni a monogámiát azért sem, mert ez Istennek határozott parancsa, de | |
| Azért sem, mert a magasabb emberi kultúrának is nélkülözhetetlen alkotó eleme | |
| Az egynejűség megköveteli a házassági hűséget | |
| Vajjon meg lehet-e azt tartani? Igen. | |
| De aki meg akarja tartani, kerülje mindazt, ami a hűség megtartását megnehezíti és | |
| Tegye meg mindazt, ami megkönnyíti | |
| A «megreformált» házasság | 76 |
| A «megreformált» házasság formái | |
| «A próbaházasság». De amit itt kipróbálnak, az nem házasság! | |
| «A pajtásházasság». Teljesen félreismeri mind a nő lelkületét, mind az emberi kultúra követelményeit. | |
| Az Egyház elveti az így «megreformált» házasságot, mert | |
| Felületes és jogtalan az az érvük, mely «engesztelhetetlen gyűlöletre» hivatkozik és | |
| Óriási katasztrófát jelentene az ilyen «reformálás» | |
| A felbonthatatlan házasság (I.) | 86 |
| A házasságnak felbonthatatlannak kell lennie az Isten akaratából | |
| Az Isten egy férfit és egy nőt teremtett; «amit tehát Isten egybekötött, ember el ne válassza». | |
| Még a hűség megszegése sem bontja föl magát a házassági köteléket | |
| A házasságnak felbonthatatlannak kell lennie, annak lényege miatt is, mert a keresztény házasság mása Krisztus és az Egyház titokzatos egységének | |
| A házasságnak felbonthatatlannak kell lennie annak céljai miatt is | |
| Csak így valósítható meg az emberi nemnek emberhez méltó fenntartása, és | |
| A házastársak kölcsönös segítése és teljes egybeforradása | |
| A felbonthatatlan házasság (II.) | 96 |
| A felbonthatatlanságot megköveteli az emberiség érdeke is | |
| A házasság felbontása átok a férfira, | |
| Még inkább a nőre, | |
| Leginkább pedig a gyermekre; a válás tehát | |
| Átok magára az emberiségre is és ellensége magának a közjónak | |
| Ellenvetések a felbonthatatlansággal szemben | |
| «Ez szörnyűség, szívtelenség!» | |
| «Pokol az életünk egymással! Ilyenkor sincs elválás?» | |
| Az Egyház is látja a szomorú valóságot | |
| De csináljunk csak mérleget: Mit jelent, ha a házasság felbonthatatlan, és mit, ha felbontható? | |
| A felbontott házasság | 107 |
| A házassági elválások számának emelkedése | |
| A statisztika fájdalmas adatai | |
| «Dehát az Egyháznak is kellene belátással lennie! - mondják. Nem ismeri a családok tragédiáit?» | |
| A válások okozta nyomorúság | |
| «Nem lehet tovább bírni: elválok!» | |
| Sajnos, vannak, akik nemcsak elválnak, hanem új házasságra is lépnek előbbi házastársuk életében, sőt | |
| Könnyen és felületesen ítélkeznek az Egyház eljárása fölött | |
| A boldog házasság | |
| A családi asztal | |
| Ezen értjük a közös élet egész problémakörét; főként | |
| A tekintély elvének érvényesülését és | |
| A szeretetnek uralmát | |
| A családi feszület | |
| A feszületet szószerint is értsük fizikai értelemben: illő tisztelethelyet nyerjen az minden keresztény családi szentély falán! | |
| De értsük méginkább a feszület által jelképezett vallásos gondolkodásra és az abból fakadó önfegyelmezésre, önnevelésre és önuralomra | |
| A gyermektelen házasság (I.) | 128 |
| A gyermek kizárása a családból vétek az Isten ellen | |
| Mennyivel nemesebb felfogás uralkodott erről a kérdésről már a kereszténység előtt is! | |
| A kereszténység fölfokozta ezt a nemes felfogást | |
| De ezt a fönséges gondolkodást fölforgatta az önző világfelfogás | |
| Vétek a gyermek érdekei ellen | |
| A több-gyermeket a szülők helyesebben nevelhetik | |
| Maguk a testvérek is nevelik egymást | |
| Sőt a gyermekek nevelik a szülőket is | |
| Vétek a szülők érdekei ellen | |
| Egy gyermek nem gyermek, hanem örökös aggodalom | |
| Pedig az egy gyermek többe kerül, mint a többi gyermek | |
| Viszont a gyermek nagy vigasztalás a szülőknek | |
| A gyermektelen házasság (II.) | 138 |
| Nincs gyermek | |
| Persze, nem szabad szemrehányást tenni azoknak, akik szeretnének gyermeket, de az Isten nem részesíti őket ebben az örömben; | |
| De igenis azoknak, akik bűnös módon zárják el a gyermek előtt az életbe vezető kaput | |
| Miért nincs gyermek? | |
| A leggyakrabban előhozott kifogás, a nehéz gazdasági helyzet, sokszor csak ürügy | |
| De még ha igaz is, akkor sem szabad az Isten törvényéhez nyúlni | |
| Másik kifogás az egészségi ok. Egyházunk azonban mindenkivel szemben védi a gyermeket | |
| A sokgyermekes házasság (I.) | 148 |
| A keresztény családban tisztelik a gyermeket | |
| A keresztény világfelfogás szerint a gyermek «szent dolog» és | |
| «Istenáldás». | |
| A keresztény családban nevelik a gyermeket | |
| A gyermek nevelése a szülők első kötelessége | |
| Minél korábban kezdeni a nevelést! | |
| A gyermek legértékesebb nevelője az édesanyja | |
| A sokgyermekes házasság (II.) | 158 |
| A szülők példája a legelső nevelői tényező | |
| «Ahogy az öregek énekelnek, úgy táncolnak a fiatalok.» | |
| Mennyit ront a szülők rossz példája, és viszont | |
| Mennyire fölemelő az ő nemes viselkedésük a gyermek kialakulására! | |
| Mire neveljük a gyermekeket? | |
| Föltétlen engedelmességre | |
| Tekintélytiszteletre | |
| Igazmondásra | |
| Erkölcsi tiszta életre | |
| Vallásosságra | |
| A keresztény házasság | 169 |
| A keresztény házasság eszménye | |
| Már az első házasság is több volt merőben természetes szövetségnél | |
| Krisztus pedig nemcsak visszaállította az eredeti eszményt, hanem szentséggé is tette | |
| A házasságot tehát nem az ember találta ki. | |
| A házasságot nem szabad «megreformálni!», bár | |
| Az emberiség nagy haladást tett is a technikában és tudományban, és bár | |
| Messze marad is a valóság a keresztény ideáltól. | |
| Mily érdekek fűződnek a családi élet megerősödéséhez? | |
| Az állam nem tudja nélkülözni az erős családot | |
| Látjuk, hová vezetnek az elválások! | |
| Ezért is áll a katolikus Egyház rendületlenül a házasságnak válással meg nem hamisított krisztusi eszménye mellett | |
| Esküvői szentbeszédek | 179 |
| Divat és házasság | 194 |
| Eugenika és katolicizmus | 203 |
Folytatás Microsoft-tal