Előszó
Pünkösd napja az Ószövetségben is nagy ünnep volt. Ezen a napon hirdette ki ugyanis Isten nagy ünnepélyességgel választott népe előtt a Tízparancsolatot, vagyis, az alaptörvényeket, amelyeket ugyan...
Tovább
Előszó
Pünkösd napja az Ószövetségben is nagy ünnep volt. Ezen a napon hirdette ki ugyanis Isten nagy ünnepélyességgel választott népe előtt a Tízparancsolatot, vagyis, az alaptörvényeket, amelyeket ugyan már a teremtéskor az emberi szív tábláira vésett, de amelyeket nem tartotta feleslegesnek hangos szóval is az emberiség fülébe dörögni. Hiszen ezeken a törvényeken alapszik minden emberi élet, minden társadalmi rend.
Pünkösdöt választotta a Szentlélek is arra, hogy az Újszövetség törvényét, a szeretet törvényét a lelkekbe írja. A pünkösd tehát egészen kiválóan a törvényhozás napja.
Az 1918. évi pünkösd, mely ebben az évben május hó 19-ére esett, az Isten Lelke által kormányzott Egyház törvénykezésében szintén fordulópontot jelent. Ezen az ünnepen hirdette ki s léptette érvénybe az Egyház 2414 cikkelyt tartalmazó új Kódex-ét, vagyis törvénykönyvét.
A háború ágyúdörgése szinte egészen elnémította ezt a hangot, amely pedig világraszóló eseményt jelentett az emberiség történetében. Olyan esemény ez, mely végeredményében sokkal jelentősebb s bevágóbb az emberi nem, a népek s országok sorsának alakulására, mint az óriási világfelfordulás, melyet a háború előidézett.
Most, midőn a nagy megrázkódtatásból kezdünk kissé felocsúdni s magunkhoz térni, illő s szükséges, hogy ne csupán az egyháziak forgassák szorgalmasan az új Kódex-et, hanem a világi hívek is arról kellő módon tudomást szerezzenek.
Hiszen ez a törvénykönyv, melyhez hasonló még sohasem jelent meg s amely minden szakértő bámulatát méltán kivívta, jórészben a világi híveket is a lehető legközelebbről érdekli...
Vissza