A keresztyénség viszonya más vallásokhoz

Fülszöveg

Háromba költözött, itt erettseg .953-ban. Ezt követően egy évi ozófiát és lélektant hallgatott a sonyi egyetem bölcsészkarán, r ani ilmánvalt a Károiv Eevetem
Diómat.
dovákiai R.
formátus Egyház különb kezeteiben teljesített lelb latot. Az 1969/70.es tai edinburghi református teo ösztöndíjas, majd 1976-b; címet szerzett a Comen
tas vaiiastuaomanyi tanszékéi munkájával. 1980 óta Svájci ahol 1996-ban történt nyugdí sáig gyülekezeti lelkészként mű Teológiai és vallástudomány jú írásai jelentek meg magya
^<4 I luralísztikus világunkban a keresztyénség eg>ik ^ nagy kérdése a többi valláshoz való viszonya.
Liptay Lothaf valláskutató teológus hatalmas forrásanyagra támaszkodó elemzése ebből a nézőpontból veszi szemügyre a keresztyén teológiát, vizsgálva annak történelme különböző szakaszaiban, főleg azonban jelenkori irányzataiban elfoglalt álláspontját Az egyes elemzések során a különböző, negatív és pozitív hozzáállások s2éles palettája tárul elénk.
A keresztyénség... Tovább

Fülszöveg

Háromba költözött, itt erettseg .953-ban. Ezt követően egy évi ozófiát és lélektant hallgatott a sonyi egyetem bölcsészkarán, r ani ilmánvalt a Károiv Eevetem
Diómat.
dovákiai R.
formátus Egyház különb kezeteiben teljesített lelb latot. Az 1969/70.es tai edinburghi református teo ösztöndíjas, majd 1976-b; címet szerzett a Comen
tas vaiiastuaomanyi tanszékéi munkájával. 1980 óta Svájci ahol 1996-ban történt nyugdí sáig gyülekezeti lelkészként mű Teológiai és vallástudomány jú írásai jelentek meg magya
^<4 I luralísztikus világunkban a keresztyénség eg>ik ^ nagy kérdése a többi valláshoz való viszonya.
Liptay Lothaf valláskutató teológus hatalmas forrásanyagra támaszkodó elemzése ebből a nézőpontból veszi szemügyre a keresztyén teológiát, vizsgálva annak történelme különböző szakaszaiban, főleg azonban jelenkori irányzataiban elfoglalt álláspontját Az egyes elemzések során a különböző, negatív és pozitív hozzáállások s2éles palettája tárul elénk.
A keresztyénség kizárólagossági igénye ellentmondásban áll a más vallások konkrét realitásával, feladása viszont tulajdonképpeni identitásának feláldozását jelentené. Ebben a helyzetben a szerző a vallásokkal szembeni megfelelő magatartásként a folyamatos és intenzív dialógust szorgalmazza, s kifejezésre juttatja reményét, hogy egyszer talán az egymáshoz való elvi, teológiai viszony kérdése is tisztázódik. „A vallások ko-runkbeli nagy találkozásának és párbeszédének folyamatában az egyeden adekvát magatartás az odaadó hit magatartása, amely meg van győződve saját vallása igaz volta felől, egyúttal azonban hajlandó megengedni annak a lehetőségét, hogy esedeg más értelemben igaz, mint ahogy azt mindmáig érteni szoktuk." Vissza