A kesergő szerelem

Szerző

Kisfaludy Sándor

Szerkesztő

Szalai Anna

Budapest

'Kisfaludy Sándor: A kesergő szerelem ' összes példány

Kiadó:	Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1983
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	165 oldal
Sorozatcím:	Klasszikus Zsebkönyvtár
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 11 cm
ISBN:	963-15-2359-4

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Mint az őzek az erdőben	5
Az életnek tengerében	9
Hogy anyám megnyugtathatta	9
Mikor egyszer pelyhesedtem	10
Amióta felserdűltem	10
A szív minden, - azt tartom én	11
Semmiként sem remélhetvén	11
Mint a szarvas, kit megére	12
A külföldön nyomorogva	12
Boldog valék nyúgalmamban	13
Elűzted a komor telet	13
Búval tölti csak s bánattal	14
Eltávozván, majd változás	15
Országok, népek, nemzetek	16
Boldog vagy te, cifra madár!	16
Környűlvett ím! már a franc had	17
Hajnal alig kerekedett	17
Amor rabja, - most Marsé is?	18
Mérgesítem sebeimet	18
Mit nem tudna felforralni	19
Mars, akinek rabja vagyok	19
Amor! s hát csak szenvedheted	20
Mars vad dühe bont, dönt, dúl, vág	21
Minden egyéb gerjedelem	26
A kutyáktól üldöztetvén	27
Balgatag én! nem védettem	27
A szerelmes gondolatok	28
A föld egész kerekében	28
Természetnek éltetője	29
Ott, ahol én nevelkedtem	29
Hogy vonhatja félholt testem	30
Ha ki talán nem értheti	30
Az idő mindenen kifog	31
Midőn csendes feleségében	32
Nem nyomhatván el tüzemnek	34
A kegyetlent felejthetni	34
Minden tárgyban őtet látom	35
Őt kérem a teremtőtől	35
A virágok szép nemében	36
Bizonytalan lépéseimet	36
Még csak benned reménységem	37
Itt a tenger habjaival	37
Immár mennyit nem szenvedtem	38
"Elmédet hát mért bocsátod..."	38
A nap éppen alkonyodott	39
Ti a világ kezdetében	41
Ha elmémnek gondolatit	41
Az ész váltig értekezett	42
Csömört okoz a társaság	42
Ha tudnám, hogy békességem	43
Ha majd a bú, mely testemet	43
Sok s nagy, amit szenvedek én!	44
A halavány olajfáknak	44
Meddig tart még tehát e harc	45
Szív- s lélekben beteg lenni	45
Szerelem-e az avagy nem	46
Midőn a hold világában	47
Azt kérdezed, óh barátom	47
Minden inkább lehetséges	48
Ha oly makacs ellensége	48
Ha mindennek felosztását	49
Mint a napnak súgárai	49
Gyermekségem szép idei	50
Óh epedő kivánatok!	50
Önmagával vagdalkozni	51
Gyűlölöm én a világot	51
Két szeme, szép arcúlatján	52
Hirdesd, nyelvem, érdemeit	53
Ahol ő van, csudálatos!	54
Ahol ő van, bámúlandó!	54
Ahol ő van, - nézd a fákat	55
Ahol ő van, - hihetetlen -	55
Valahányszor szeme pillant	56
Akármennyi jeleseknek	56
Sok országot mosó tenger	57
Ércszíve megvehetetlen	67
Ahol ő van, ott Amornak	58
Itt - a komor enyészetnek	59
Édes, kínos emlékezet	63
Szívemnek mély fenekébe	63
Kinek egyszer kebelében	64
A balsorsnak bús fellege	64
A havasnak oldalában	65
A fecskék elköltöztenek	65
Éjfél vagyon - nem alhatom -	66
Hah! mely szörnyek a bajaim	66
Üdvességgel áldott két szem	67
Nem szeretem többé őtet	67
Nincs nyugtom, nincs békességem	68
Ezrek közt maga lenni	69
A világnak vígasságai	69
Boldog, ki a szerelemnek	70
Senki őtet nem esméri	70
Szerelemben fogantattál	71
Szíve tárgyát bálványozni	71
Nincs szivének kivánatja	72
Egyetlenegy, bárki lássa	72
Láttam őtet siránkozni	73
Hallottam én szép szavának	73
Lehetnék bár oly éles szem	74
A melegen és hidegen	79
Ha nem látom, többé nem ér	75
Hozzáfogtam százszor is már	75
Az a lelkes, nem tudom mi	76
Mint szeretlek, mint kedvellek	76
Midőn Amor fészkelődik	77
A tavasznak érkezése	77
Szívek, akik csak nemrég is	78
Miként örűl, ami csak él	78
A világból kiszakadva	79
Most költözik tőlünk a nap	80
Gyakran lebeg elmém előtt	82
Mondd meg, miként gondoljalak	82
Vizen, földön és az égben	83
Volt egy idő, hogy könnyemet	83
Hol a szívben fészket rakott	84
Megláttam őt, - s kebelemben	84
Úgy lebegett ő szüretkor	85
A szép őszi nap megszürkűlt	85
Tanú valék, mint érezte	86
Legmerészebb repűltében	86
Ébren való álmodozás	87
Halj meg bennem, emlékezet!	88
Itt ült, ott járt, ott nevetett	89
Bárki tegye itéletét	89
Mint gyógyulnék fel sebemből	90
Tiszteletet, csudálatot	90
Egy szép estkor az erdőben	91
Hová merűlsz, beteg elme?	91
Szemfényvesztő a gyöngyhava	92
Ha nyelvem oly gazdag volna	92
Sírsz hát bennem, szegény lélek	93
"Állj meg, Amor! szemlélgessünk..."	94
Szeretni s nem szerettetni!	97
A szerelem indúlatját	97
Mely szó, mely nyelv dicséreti	98
Óh, vajha kiszakaszthatnám	98
Szépségének látásától	99
Napok jönnek, napok mennek	99
Érzeményim seregében	100
A menő nap a jövőnek	100
Nem birja ily sanyarú lét	101
Amor fejem mint megcsalá!	101
A halvány ég csillagai	102
Nemcsak teste delisége	103
Amit tesz ő, szép, nagy s dicső	103
A szerelem birodalmát	104
Szívem kínja kedves nékem	104
A szerelem sétálni vitt	105
Az én lelkem mélyén vagyon	105
Mint a sas, úgy fellengezett	106
Váltig immár megviselték	106
Ennyi tüzes gerjedelem	107
A legvígabb múlatságban	107
Falak, melyek közt lakozik	108
Emberfajzat! akárki légy	109
A kelő nap tovább nyújtott	110
Midőn Amor hozzám jöve -	110
A szerelem hatalmával	111
Hogy csak kínja s aggodalma	111
Hegyen-völgyön ácsorogtam	112
Óh te! óh te! így ordítok	112
Szüntesd, óh sors, haragodat	113
A szegénység és gazdagság	113
Testének egy mozdúlása	114
"Bünhödtél, föld, - légyen elég!...	115
Gyenge szer az ember szíve	121
Mars zászlói eltüntenek	121
Hogy először láttam én őt	122
Mint táncolt ő, a Gracia	122
Zúg a zápor - ordít a szél	123
A szerelem s fájdalmaim	123
Egy délután - (lestem én őt) -	124
Látnom őtet és szeretnem	124
Mindenfélét megpróbáltam	125
A nap alatt ily szerelem	125
Mint a kőszál, hajthatatlan	126
Minden szépben szépségének	127
Szabad voltam, fürge s oly gyors	127
Óh, nyomorúlt buta nyelv te	128
Beteg, sebes, törött, romlott	128
Te, ki alig világítasz	129
Egy csillag sincs az egekben	129
A világon setét éj van	130
Mint a füge áttétetvén	130
Nem vádollak én tégedet	131
Tovább immár lehetetlen	131
Egy hasonló valósággal	132
Ki voltam én, hajh! ezelőtt?	133
Téged látlak az egeknek	133
Elérem majd nyúgalmamat	134
Ember, hát még dicsekedhetsz	134
"Ha engemet, oly rég hívét..."	135
Szelid Musák! jól tudom én	135
Olvastam én a verseket	136
Mint hűl s fűl a vér eremben	136
Akkor, midőn felzavarta	137
Végtére hát elértelek	137
Kellemek, amilyeneket	138
Egek! már ily nagy ideje	144
Amott látom domborodni	144
Jól tudom én, mit kellene	145
Láttam ismét! - a régi ő, -	145
Mint reszkettem borzadoztam	146
Hajh, kemény ő s érzéketlen	146
Óh természet! mit vétettem?	147
Mondd meg, Zephyr, mi dolgod van	147
Jól látja ő, mint hervadok	148
A vad szívet irgalomra	148
Most tudom már, mit cselekszik	149
A számtalan félelmekből	150
Vajon mire magyarázzam	150
Akárhogy van, de kínaim	151
Oly kedvetlen s nyughatatlan	151
Bízakodó reményekkel	152
Mindez vissza nem adhatja	152
A reménység és félelem	153
Sokat mondtam szépségéről	153
A titok kinyilatkozott	154
Elmégy tehát, szegény lélek	154
Csörgő patak! életemnek	155