A két forradalom Bihar megyei történetéhez 1917-1919 (dedikált példány)

Előszó

Jelen tanulmány két fontos szempontból is különbözik a szokásos helytörténeti feldolgozásoktól. Különbözik mindenekelőtt abban, hogy Magyarországhoz tartozó bihari résznek, tehát olyan területnek történeti kérdéseit vizsgálja, amely a tárgyalt időszakban része volt egy nagyobb közigazgatási egységnek, Bihar megyének. Ebből következik, hogy a szerző nem elégedhetett meg a hazánkhoz tartozó bihari községek történeti anyagának feltárásával, hanem fel kellett, hogy kutasson és használjon olyan tényeket, anyagokat is, amelyek az egész akkori Bihar megye történetére kihatással voltak. Ezért támaszkodik a tanulmány a megyei közigazgatási szervek intézkedéseit, határozatait, cselekedeteit tárgyaló, az egész megyére kiterjedő jogokkal szerveződött bizottságok, szervezetek, pártok tevékenységét bemutató anyagokra.
Elengedhetetlenül szükséges volt a fent jelzett módszer két tényező esetében. Nem lehetett például elkészíteni a bihari községek történetének általános rajzát sem anélkül, hogy figyelembe ne vennénk Nagyváradnak mint megyeszékhelynek, mint e terület társadalmi, politikai, kulturális élete központjának a vidékre gyakorolt hatását. Különösen érvényes ez a tárgyalt időszakra, amikor Nagyvárad még az országos eseményekre is hatást gyakorolt, hiszen pl. - hogy csak egy tényt említsünk - a Kommunisták Magyarországi Pártja központi lapja: a Vörös Újság egy időben Nagyváradon jelent meg. Ezért tehát egyes kérdéseknél a nagyváradi eseményekkel foglalkoznunk kellett. Vissza

Fülszöveg

Farkas Dezső tanulmánya Bihar megye 1917-1919 közötti történetének első átfogó feldolgozása. Tömör képet fest a megye társadalmi és politikai viszonyairól, elemzi a polgári demokratikus forradalom megyei hatását, a helyi szociáldemokrata párt szervezeti tevékenységet, a kommunista mozgalom kialakulását, szervezeti és politikai formáit.
Külön fejezet foglalkozik a megye történetével a Tanácsköztársaság alatt. A szerző behatóan vizsgálja a munkásközigazgatás létrejöttét, a Tanácsrendszer kiépülését, a megyei tanács-hatalom parasztpolitikáját, a helyi direktóriumok által hozott gazdasági, népjóléti és kulturális intézkedéseket, ezzel bizonyítva, milyen gyors társadalom-átalakító tevékenységre képes a proletárforradalom még olyan körülmények között is, amikor a belső ellenforradalmi nyomás permanens külső támadásai veszéllyel párosul.
A kötet különös értéke, hogy nemcsak a Magyarországon és Romániában fellelhető levéltári dokumentumokat, hanem a még élő szemtanúk visszaemlékezéseit is ismerteti. Vissza