Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

978.612

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A kezdetektől a máig

A modern magyar szemiotika olvasókönyve

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az ember a legfőbb jeltermelő és jelhasználó. Ösztönösen és mesterségesen jeleket és jelrendszereket basznál, teremt és újjáalakít. A világban való eligazodáshoz nagy szűkség lenne a szemiotika oktatására, illetve szemiotikai nevelésre, ismeretterjesztésre.
Szemiotikának (jeltudomány, jeltan) nevezzük a jelekkel foglalkozó tudományt. A szemiotika nem mai keletű. Magyarországon az elmúlt néhány évtizedben terjedt el önálló tudományágként. Intézményei csak korlátozottan léteznek, de több főiskolán, egyetemen oktatják, sőt a szemiotika alaptételei az iskolai nyelvtanoktatásba is bevonultak. A világon számos szemiotikai kutatóhely és társaság működik, és a legkülönfélébb szakemberek, az irodalmároktól a nyelvészeken át az építészekig szemiotikai jellegű kutatásokat is végeznek. Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia Művelődéstörténeti Bizottságában, valamint a Magyar Szemiotikai Társaságban folyik rendszeres szemiotikai tevékenység.
Az 1970-es és az 1980-as években a szemiotika... Tovább

Fülszöveg

Az ember a legfőbb jeltermelő és jelhasználó. Ösztönösen és mesterségesen jeleket és jelrendszereket basznál, teremt és újjáalakít. A világban való eligazodáshoz nagy szűkség lenne a szemiotika oktatására, illetve szemiotikai nevelésre, ismeretterjesztésre.
Szemiotikának (jeltudomány, jeltan) nevezzük a jelekkel foglalkozó tudományt. A szemiotika nem mai keletű. Magyarországon az elmúlt néhány évtizedben terjedt el önálló tudományágként. Intézményei csak korlátozottan léteznek, de több főiskolán, egyetemen oktatják, sőt a szemiotika alaptételei az iskolai nyelvtanoktatásba is bevonultak. A világon számos szemiotikai kutatóhely és társaság működik, és a legkülönfélébb szakemberek, az irodalmároktól a nyelvészeken át az építészekig szemiotikai jellegű kutatásokat is végeznek. Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia Művelődéstörténeti Bizottságában, valamint a Magyar Szemiotikai Társaságban folyik rendszeres szemiotikai tevékenység.
Az 1970-es és az 1980-as években a szemiotika klasszikusainak tanulmányai jórészt megjelentek magyarul. A létrejövő magyar szemiotika szintén szép, nem egy témakörben világszínvonalú teljesítményt mutatott. Mégis, napjainkig hiányzott egy olyan tanulmánygyűjtemény, amely a magyar szemiotika elmúlt évtizedeiről átfogó képet adna. Az írások java része hozzáférhetetlen, mert kis példányszámú kötetekben, konferenciakiadványokban látott napvilágot. A könyvben közölt harminc tanulmány a magyar szemiotikának a következő területeit öleli fel: a szemiotika elmélete, a szemiotika tudománytörténete, jelnyelvek, társadalomszemiotika, szemiotikai elemzések.
A szemiotikai olvasókönyv Voigt Vilmos és Balázs Géza összeállításában, a Magyar Szemiotikai Tanulmányok sorozat 5-6. köteteként jelenik meg. Egyúttal a szerzők és a szerkesztők Apáczai Csere János emléke előtt is tisztelegnek, akinek 350. éve megjelent Enciklopédiája a magyar tudományos és jeltani szaknyelv, valamint szemiotikai rendszer megalapozása volt. Vissza

Tartalom

Bevezetés 7
A SZEMIOTIKA ELMÉLETE 9
Thomas A. Sebeok: Szemiotika 10
Voigt Vilmos: Szemiotika 15
Papp Ferenc: Szemiotikai jegyzetek 22
Szépe György - Voigt Vilmos: Szemiotikai alternatívák 40
Kelemen János: Nyelvfilozófia, szemiotika, hermeneutika 52
Józsa Péter: A jelentés fogalma (Vitaindító) 64
Voigt Vilmos: A jelentés a társadalmi szemiotikában 73
Egyed Péter: Jegy és jel 83
Balázs Géza: Szemiotikai jelenségek a magyar grammatikában 94
Bencze Lóránt: A (szemio)genezis 13-16. korszaka 111
A SZEMIOTIKA TUDOMÁNYTÖRTÉNETE 109
Voigt Vilmos: Apáczai Csere János magyar szemiotikája 120
Mészáros András: Vandrák András filozófiai rendszere 126
Gajdos Balogh Attila - Fekete István: Bolyai János és a jelek 129
Max J. Fisch - Voigt Vilmos: Peirce Magyarországon 1870-ben 133
Kelemen János: „A rózsa neve" és Eco szemiotikája 137
Harkai Schiller Pál: A külvilág jelentésváltozatai Uexküll jeltanában 147
JELNYELVEK 153
Szendrey Ákos: A magyar nép jelnyelve 154
Hoppál Mihály: Az etnoszemiotika kialakulása 159
Hoppál Mihály: A magyar etnoszemiotikai kutatás 182
Gráfik Imre: Nem-verbális kommunikációk a népi kultúrákban 211
Gráfik Imre: A családon belüli tulajdonjelek 228
Balázs Géza: Gesztusviccek Magyarországon 241
TÁRSADALOMSZEMIOTIKA 251
Voigt Vilmos: A társadalmi szemiotika alapkérdései 252
Voigt Vilmos: Beszámoló a május elseje szemiotikai vizsgálatáról 266
Voigt Vilmos: A május elsejei felvonulás társadalmi szemiotikája 268
Balázs Géza: Életünk feltűnő jelei 281
Darányi Sándor: Az etnoszemiotika egy új eszköze: szemiózis modellezése
vektortérben 289
SZEMIOTIKAI ELEMZÉSEK 297
Szépe György: A majdú számnevek rendszeréről 298
Kanyó Zoltán: A közmondások szemiotikai analízise 310
Bencze Lóránt: A liturgia mint ökoszemiózis 317
Voigt Vilmos: Jel és építészet 325
Balázs Géza: A ruhafeliratok szemiotikái-nyelvészeti kutatásának lehetőségeiről 332
Kincses Kovács Éva: A feliratos ruhadarabokról 339
Orosz Magdolna: Irodalmi elbeszélő szövegek elemzésének aspektusai 343
Kiss Gabriella: Előadáselemzés a „paradoxon kultúrájában", avagy gondolatok a színházszemiotika „bűvös kaftánjáról" 351
FÜGGELÉK 373
Magyar szemiotikai publikációk a rendszerváltozás (1990) óta 374
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem