A Kézdivásárhelyi 3. sz. Ipari Líceum monográfiája

Előszó

Iskolánk fennállásának 300. évfordulója alkalmából számtalan felmérés, visszatekintés, értékelés méltatja a nagymúltú tanügyi intézmény érdemeit, e vidék szellemiségének formálása terén. Az eltelt három évszázad alatt több ezer diák ismerkedett meg a tudomány titkaival, a legjobbak közülük személyes munkájukkal, alkotókészségükkel tovább léptek a megismerés ösvényén. Elődeink három évszázadon át kitartó munkával, féltő szeretettel védték a történelem viharában nemegyszer válságos helyzetbe kerülő iskolát, hogy napjainkban betölthesse a kor követelményeinek megfelelő szerepét Büszkén vallhatjuk, hogy az Esztelnekről Kézdivásárhelyre- Kantába áttelepülő oktatási intézmény alapvető célkitűzése volt és maradt a felnövekvő nemzedékek emberei személyiségének kibontakozása, hogy ezáltal diákjai a társadalmi előrehaladásnak fő tényezőivé válhassanak. Az állandóan magasabb szintre lépő társadalmunk változásaival együtt változtok az iskola funkciói is, de az iskolában szerzett képzettség, műveltség mindenkor a személyes előrehaladás egyik legfontosabb tényezője volt. A társadalom fejlődése szüntelenül újabb és újabb igényeket támasztott és támaszt az oktatás iránt; egy iskola fennmaradásának, virágzásának egyik legfontosabb feltétele az, hogy mennyire tud lépést tartani a gyorsuló gazdasági-társadalmi fejlődés állította követelményekkel. Volt korszak, amikor a gazdasági-társadalmi követelmények csak egy kisebb számú értelmiség kialakítását követelték meg és tették lehetővé. Ez a szám az évek során állandóan emelkedett, míg napjainkban a szocialista társadalmi rend, vidékünk gyors ütemű fejlődése tágra nyitotta iskolánk kapuit, új igényeket támasztva a mi munkánk iránt is. Az, hogy a környék legöregebb iskolája mily módon valósította meg az oktatásnak a megfelelő korszak által meghatározott célját, kihatott közvetlen és közvetve a vidék fejlődésére. Ez a folyamat gyorsan változó korunkban új jelleget öltött és a tudományos technikai haladás mai üteme mellett új tartalommal telítődött. Mi, iskolánk mai nevelői és diákjai, tudatában vagyunk annak, hogy a folytonos megújhodást igénylő kor-követelményekhez hozzá kell szoknunk, hozzá kell szoktatnunk gondolkodásunkat. Vissza