A KGST-országok gazdasági együttműködése és a magyar népgazdaság

Szerző

Apró Antal

Szerkesztő

Kovács Dóra

Grafikus

Gáll Gyula

'Apró Antal: A KGST-országok gazdasági együttműködése és a magyar népgazdaság ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1968
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	306 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér térképekkel illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	7
A nemzetközi gazdasági együttműködés - valamennyiünket érdeklő kérdés	9
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és hatása, a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok új típusa	10
A szocialista országok új típusú gazdasági kapcsolatai	11
A KGST-országok gazdasági fejlődése	21
Változások az ipari termelésben	24
A mezőgazdaság fejlődése	27
A külkereskedelem alakulása	28
A Szovjetunió gazdasági fejlődése	30
A szovjet föld gazdasága	32
Az élet- és munkakörülmények megváltozása	33
Új győzelmek felé	34
Bolgár Népköztársaság	35
Csehszlovák Szocialista Köztársaság	38
Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság	44
Lengyel Népköztársaság	47
Mongol Népköztársaság	51
Német Demokratikus Köztársaság	53
Román Szocialista Köztársaság	57
A szocialista országok megtartják elsőbbségüket	61
A két világrendszer közötti gazdasági verseny jövője	66
A Közös Piac országainak fejlődéséről és ellentéteiről	69
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának kétévtizedes tevékenysége	75
A KGST-országok kommunist és munkáspártjai első titkárainak és kormányfőinek tanácskozásai	77
Jobban használjuk ki az együttműködés lehetőségeit	80
Az érdekeltség elvének érvényesítése	85
A KGST munkájának időszerű kérdései	86
A népgazdasági tervek egyeztetése	86
A termelés nemzetközi szakosítása és kooperációja, a szakosítási szerződések rendszere	89
A szocialista országok műszaki-tudományos együttműködése	96
A műszaki-tudományos együttműködsében jelentkező problémák	100
Kölcsönös előnyök az árucsere-forgalomban, a pénzügyi és valutáris együttműködés	101
Az új gazdaságirányítási rendszer és a nemzetközi gazdasági együttműködés	106
A nemzetközi munkamegosztás szerepe a magyar népgazdaság fejlesztésében	114
Nyersanyag-, fűtőanyag- és villamosenergia-ellátottságunk	121
Együttműködés a földtani kutatásban	125
Hazánk jelenlegi és távlati fűtőanyaghelyzete	126
A Barátság nemzetközi kőolajvezeték-rendszer	128
A Béke elektromos távvezeték	132
Atomerőművek építése és nemzetközi együttműködés	133
A vízenergia-készletek felhasználása	135
Korszerű alumíniumipart teremtünk szovjet segítséggel	137
Együttműködés a színesfémkohászat területén	142
A magyar vegyipar gyors fejlődése és a nemzetközi munkamegosztás	143
A magyar gépipar és a szocialista nemzetközi munkamegosztás	154
A gördülőcsapágy-gyártás	157
Autóbuszipari együttműködés	158
A gépipar egyéb területei	161
A Gépipari Állandó Bizottság tevékenysége, a szakosítás eredményei	162
Nemzetközi együttműködés a közlekedés fejlesztése érdekében	167
Vasúti közlekedés	169
Gépjármű-közlekedés	169
Hajózás	170
Légi közlekedés	172
A KGST-államok együttműködése a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban	173
A magyar mezőgazdaság jelentősége népgazdaságunkban	173
A KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottsága	178
A KGST-országok közös agrárpolitikájának kialakításáról	182
Együttműködés az építésügy területén	183
A lakásépítés fejlesztése és az e téren kialakult együttműködés	134
Az építőipari együttműködés egyéb főbb területei	186
Nemzetközi együttműködés a belkereskedelem területén
A lakosság jobb áruellátását szolgáló fogyasztási cikkek	188
Nemzetközi kapcsolataink alakulása a szocialista országokkal a munkaügyi és a felsőoktatás területén	192
Idegenforgalmi kapcsolatok a KGST-országokkal	195
Magyarország kétoldalú gazdasági kapcsolatai	198
Sokrétű gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés	198
Magyarország és a Szovjetunió között	198
A magyar népgazdaság fejlesztésében alapvető jelentőségű a szovjet import	199
A Szovjetunió, vásárlásaival a gazdaságos termelést segíti	201
A magyar-szovjet külkereskedelem áruszerkezetének további jellemzői	205
Közvetlen kapcsolatok Magyarország és a Szovjetunió minisztériumai között	208
A Német Demokratikus Köztársaság és Magyarország gazdasági együttműködése	210
Csehszlovákia és Magyarország gazdasági kapcsolatai	214
Lengyelország és Magyarország gazdasági kapcsolatai	217
Románia és Magyarország gazdasági kapcsolatai	220
Bulgária és Magyarország gazdasági kapcsolatai	221
Mongólia és Magyarország gazdasági együttműködése	223
Jugoszlávia és Magyarország gazdasági kapcsolatai	224
Albánia és Magyarország gazdasági kapcsolatai	226
Magyarország gazdasági kapcsolatai a KGST-n kívüli szocialista országokkal	226
A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének problémái és megoldásuk módozatai	228
A szocialista országok közös nemzetközi szervezetei	231
Közös vasúti teherkocsipark	232
Hajóbérlést Koordináló Iroda	234
A KGST-országok egyesített villamosenergia-rendszere és központi teherelosztója	235
A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank	238
A KGST Szabványügyi Intézete	241
A dubnai Egyesített Atommagkutató Intézet	243
A Csapágyipari Együttműködési Hivatal	244
Az INTERMETALL Vaskohászati Együttműködési Szervezet	246
Az INTRANSZMAS és az AGROMAS Magyar-Bolgár Társaság	251
A HALDEX lengyel-magyar részvénytársaság	253
A Nemzetközi Mező- és ERdőgazdasági Tájékoztatási Központ	255
Magyarország gazdasági kapcsolatai a nem szocialista országokkal	256
Áruforgalmunk a fejlett tőkésországokkal	257
Segítséget nyújtunk a fejlődő országoknak	261
Az ipar és a külkereskedelem kapcsolata a nemzetközi gazdasági együttműködésben	264
Feladataink a nemzetközi gazdasági együttműködés továbbfejlesztésében	270
A KGST XXI. budapesti ülésszaka	275
Megértek a feltételek egy szorosabb gazdasági összefüggés megvalósítása	277
Függelék	281
Források	301