A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

A kis formák mestere

(Meg a nagyoké)/Elemzések Mikszáth Kálmán novelláiról

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Mikszáth Kálmán Társaság
Kiadás helye: Horpács
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 94 oldal
Sorozatcím: Mikszáth könyvestéka
Kötetszám: 9
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-89048-1-2
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ahhoz képest, hogy Mikszáth Kálmánt egy közkeletű vélekedés „a kis formák mesterének" tekinti, novelláira viszonylag csekély kritikai érdeklődés irányult a legutóbbi időkig. Ezen az összképen az... Tovább

Előszó

Ahhoz képest, hogy Mikszáth Kálmánt egy közkeletű vélekedés „a kis formák mesterének" tekinti, novelláira viszonylag csekély kritikai érdeklődés irányult a legutóbbi időkig. Ezen az összképen az sem változtat nagyot, hogy az írói áttörést jelentő két novelláskötet, A tót atyafiak és A jó palócok az életmű kánonjának elengedhetetlen részét képezte, és néhány darabjukról figyelemre méltó mennyiségű elemzés, értelmezés született, illetve a gyűjteményeket egészükben is gyakran tárgyalják (ami megint csak alkalmas arra, hogy a nagyobb presztízzsel rendelkező nagy formák, a ciklus, a regény felé közelítse az írásokat). A Mikszáth életmű kritikai kiadásában (rövidítése az általános szokásoknak megfelelően a jelen kötetben is MKÖM lesz) a novellákat tizenkilenc kötetre tervezték (27-45. köt.), amiből mindössze egyet töltenek meg a fent említett szövegek. Legalább egy kötetnyi novellát kiválogathatnánk a „Regények és nagyobb elbeszélések" sorozatából is, ahol néha eléggé önkényesen határozták meg a „nagy" vagy a „nagyobb" fogalmát. A Fili a maga 22 oldalával a regények közé került (MKÖM 15, 7-28), A Plútó viszont egy huszonhat oldalas novella (MKÖM 41, 7-33). Szóval azt mondhatjuk, a novelláknak mintegy 5 %-a akadt fenn a kritikai figyelem rostáján, a többi kihullott. Pedig nagyszerű írások vannak közöttük, amelyek érdemesek az olvasásra, értelmezésre és talán egy erősebb kanonikus pozícióra is. Ezért is hoztunk létre egy novellaelemző műhelyt, amely három éven át működött (vagy három éve működik), és az MTA Irodalomtudományi Intézetének Illyés Gyula Archívumában tartotta összejöveteleit. Lassan közelítettünk rá Mikszáth írásaira: az első két évben az ő magyar és külföldi kortársainak elbeszéléseit vizsgáltuk, hogy egy tág világirodalmi és magyar irodalomtörténeti kontextusban tudjuk értékelni a teljesítményeket. Magával Mikszáthtal csak 2010-ben foglalkoztunk. Kötetünkben a tanulmányok elrendezését a bennük tárgyalt novellák keletkezési időrendje határozza meg. A műhelynek nem ez az első publikációja, de az első könyv. Egy blokk jelent meg a Literatura 2008 évi 4. számában, és két folyóirat egy-egy tematikus számát töltötték meg az írások 2010-ben: a Filológiai Közlöny 1. számát és az Irodalomtörténeti Közlemények 3. számát. Reméljük, hogy mindezzel sikerül hozzájárulni a novellaelemzés magyarországi népszerűsítéséhez. Vissza

Tartalom

Eisemann György: Egy „regény" fotográfiái - A fotográfiák regénye. (Mikszáth Kálmán novellájáról) 9
Török Lajos: „Scripta manent". (Mikszáth Kálmán: Az öreg szedő) 21
Milián Orsolya: A „magyar író" és a „teljes valóság". (Mikszáth Kálmán: A jó ember) 29
Hajdú Péter: A fák jogai. (Mikszáth Kálmán: A kompossessor fák) 41
Z. Kovács Zoltán: „A sertés teste beszél, a münzér csak tolmácsolja." (Viszonylagosság és természetesség Mikszáth Kálmán Fili című elbeszélésének olvasásában) 57
Baranyai Zsolt: A lóvátett szolgabíró esete a tót leánnyal. (Mikszáth Kálmán: A fekete fogat) 63
Kucserka Zsófia: Valami Amerika. (Mikszáth Kálmán: P. Jork) 81
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv