A kísérletező ember

Fülszöveg

"Tudatosan nem foglalkoztam az idegimpulzusok áttételének kérdésével. Mindig rejtély marad számomra, miért éppen én voltam kiszemelve arra, hogy ezt a fontos élettani problémát megoldjam.
1921 húsvét éjszakáján fölébredtem, meggyújtottam a villanyt, és egy apró papírszeletkére néhány jegyzetet firkáltam. Azután újra álomba merültem. Reggel hat óra tájban úgy tűnt, hgoy az éjszaka folyamán valami fontosat írtam le, azonban képtelen voltam megfejteni az irkafirkát. Ez a vasárnap tudományos életem legkétségbeejtőbb napja volt. A következő éjszaka három órakor fölébredtem, és visszaemlékeztem, hogy mi volt az írásban. Ezúttal nem vállaltam semmi kockázatot: azonnal felkeltem, a laboratóriumba mentem és elvégeztem a kísérletet...
Hajnali öt órára az idegingerület kémiai transzmissziója meggyőzően bebizonyosodott."

Otto Loewi

A kísérletező ember írói a tanítás mellett hosszú ideje részt vesznek a pedagógiai fejlesztő munkában is. E könyv és korábban megjelent társa (Források, Nemzeti Tankönyvkiadó) részei egy sorozatnak, mely 25 év munkájának eredményeképpen lát napvilágot. Szerzői minden fejezet taníthatóságát kipróbálták a gyakorlatban is. A Források elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia oklevelét.
A sorozat egésze lefedi a fizika, a kémia, a biológia és a természetföldrajz középiskolai érettségi vizsgakövetelményeinek egészét és a fontosabb filozófiai és pszichológiai témaköröket is. A diszciplinák világosan elkülönülnek benne, így alkalmas az egyes tantárgyak önálló tanulására/tanítására is. Fő újdonsága azonban az, hogy gazdag utalásrendszerével megmutatja a természettudományos tárgyak közötti kapcsolatokat, felismerésük történetét, a kutatás módszereit, s mindezt az európai műveltség egészébe illeszti.
A szerzők példaképei, szellemi iránymutatói: Németh László, Simonyi Károly, Thomas Kuhn és Paul Feyerabend. Vissza