A kiskereskedelmi árstatisztika módszere

Előszó

Gazdaságpolitikai és szociálpolitikai döntéseknél, valamint a lakosság életkörülményeinek vizsgálatánál nélkülözhetetlenek az áralakulásra vonatkozó részletes információk, amelyeket a gazdaságstatisztika egyik fontos fejezete az árstatisztika biztosít. Az árstatisztika általános, a népgazdaság egész tevékenységét felölelő rendszerén belül külön-külön vizsgálják a termelés és a fogyasztás (realizálás) áralakulását. A termelői árstatisztika az egyes népgazdasági ágak termékei árainak megfigyelésével, elemzésével, a fogyasztói árstatisztika pedig a lakosságnak a termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadásainak áralakulásával foglalkozik. A fogyasztói árindexek kiszámítása Magyarországon un. szekundér árindexekként történik három primér árstatisztika adatai alapján: a kiskereskedelmi, a piaci, valamint a szolgáltatási árstatisztika felhasználásával. Ezek közül legjelentősebb a kiskereskedelmi áruforgalmat (élelmiszerek, élvezeti cikkek, vendéglátás, ruházati- és vegyesiparcikkek) felölelő árstatisztika, mivel a lakosság fogyasztásának több mint 80 %-át a boltokban és a vendéglátóhelyeken szerzi be# Ez a módszertani füzet a kiskereskedelmi forgalom árstatisztikájával foglalkozik, amely a boltokban és vendéglátóhelyeken eladásra kerülő fogyasztási cikkek ténylegesen realizált fogyasztói árának a megfigyelésére irányul. Az árak megfigyelése, az áralakulás meghatározása a fogyasztók szemszögéből, a fogyasztói értékítéletek figyelembevételével történik. Vissza