kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Félvászon |
| Oldalszám: | 447 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Néhány fekete-fehér ábrával illusztrált, kihajtható mellékletet tartalmaz. |
| Előszó | 3 |
| Bevezetés | 5 |
| A kereskedelmi munka hatékonyságának fogalma, tényezői és fő összefüggései | 15 |
| A kiskereskedelem szerepe a népgazdaságban | 17 |
| A kereskedelmi munka termelékenységének közhasználatú fogalma | 19 |
| A kereskedelmi munka hatékonyságával kapcsolatos állásfoglalás nemzetközi tendenciája | 20 |
| A kereskedelmi munka hatékonysága fogalmának meghatározása | 24 |
| A hatékonyság alkalmazásának szintje és köre | 26 |
| Hatékonyság és a gazdaságosság | 28 |
| A forgalmi költségek és a hatékonyság | 30 |
| Hatékonyság és rentábilitás | 32 |
| A hatékonyság tényezői | 34 |
| A hatékonyság mérésének alapproblémája | 37 |
| A kiskereskedelmi munka népgazdasági hatékonysága | 41 |
| A munka társadalmi termelékenysége és a társadalom munkatermelékenysége | 43 |
| Népgazdasági és vállalati termelékenység | 48 |
| A kiskereskedelmi munka hatékonyságának népgazdasági vizsgálata | 49 |
| A gazdasági hatékonyság szakmai, vállalati és bolti mutatói | 61 |
| A hatékonysági mutatók jellege és csoportosításának szempontjai | 63 |
| A hatékonysági mutatók csoportosítása | 64 |
| A munkaerő a kiskereskedelemben | 67 |
| Az állományi létszám és a forgalom fejlődésének viszonya | 69 |
| A létszám dinamikája és összetétele | 71 |
| A kereskedelmi dolgozók szakképzettsége | 73 |
| A munkaerők szakmai gyakorlat szerinti összetétele | 76 |
| A munkaerőhullámzás | 80 |
| A munkaerő erkölcsi-politikai színvonala | 83 |
| A bérezés és az anyagi ösztönzés | 85 |
| A bérrendszer feladatai, az anyagi ösztönzés szerepe | 87 |
| A szocialista bérrendszer jellege és feladatai | 87 |
| Az anyagi ösztönzés szerepe | 88 |
| Az anyagi ösztönzés rendszerének kereskedelmen kívüli követelményei | 89 |
| Az anyagi ösztönzés rendszerének kereskedelmen belüli követelményei | 91 |
| A kiskereskedelmi dolgozók bérrendszerének, kereseti színvonalának és arányainak vizsgálata a hatékonysági követelmények szempontjából | 94 |
| A hálózati dolgozók alapbérrendszere | 94 |
| A hálózati dolgozók jutalékrendszere | 96 |
| A hálózati dolgozók ösztönzésének mértéke és iránya | 98 |
| A vállalatok központi dolgozóinak bérrendszere és anyagi ösztönzése | 102 |
| A jutalmazási alap - nyereségrészesedés | 104 |
| A kereseti színvonal és a kereseti arányok | 107 |
| A bérezés és az anyagi ösztönzés fejlesztésének útja | 110 |
| A bérezés és az anyagi ösztönzés fejlesztésének fő irányai és módszerei | 110 |
| A tiszta jutalékos bérrendszer | 112 |
| Az egyéni jutalék | 114 |
| A darabbér | 116 |
| A tárgyi bér | 118 |
| A kiskereskedelmi tevékenység munkagazdaságtani sajátosságai | 119 |
| A kiskereskedelmi munka sajátosságai | 121 |
| A bolti munkafolyamat | 126 |
| Az értékesítés és beszerzés közötti arányosság | 126 |
| A vevőáramlás nagysága és a boltkapacitás közötti arányosság | 127 |
| A vevőáramlás fluktuációja és a munkaerő felhasználás, valamint a nyilvántartási idő közötti arányosság | 128 |
| Az eladási munkamegosztás foka és a legkisebb eladási, valamint vásárlási időráfordítás közötti arányosság | 128 |
| Az eladási munkafolyamat láncszemeinek áteresztőképessége közötti arányosság | 129 |
| Az eladás és egyéb kereskedelmi tevékenységek közötti összhang | 130 |
| Az élőmunka-felhasználás, valamint az időráfordítás és a holtmunka-felhasználás közötti összhang | 131 |
| A tér optimális kihasználása | 132 |
| A kiskereskedelmi tevékenység bolti munkaelemei és időarányai | 135 |
| A bolti munkaszerkezet meghatározásának methodikai fejlődése | 137 |
| A munkaelemek és időarányaik vizsgálatának elvei és módszere | 140 |
| Az élelmiszer főárucsoport szakboltjai | 143 |
| A ruházati főárucsoport szakboltjai | 149 |
| A vegyes iparcikk főárucsoport szakboltjai | 154 |
| A földművesszövetkezeti vegyesboltok | 157 |
| A bolti munkaszerkezet elemzésének felhasználása | 158 |
| A termelékenység | 159 |
| A termelékenység kifejező ereje és viszonylagossága | 161 |
| A termelékenység eddigi mutatói | 166 |
| Az új termelékenységi mutatók | 167 |
| A termelékenység alakulása a kiskereskedelem szektoraiban és szakmáiban | 168 |
| A hagyományos és az új eladási formájú szakboltok termelékenységének alakulása | 174 |
| Az átlagos koncentráció és a termelékenység | 177 |
| A leterheltség | 179 |
| A leterheltség fogalmának kialakulása | 181 |
| A kereskedelmi teljesítmény, mint az anyagi termelés ágaiban végzett munka termelékenységének kifejezője | 184 |
| A kereskedelmi teljesítmény, mint leterheltség | 185 |
| A leterheltség relatív változása | 188 |
| A leterheltség kiszámítása | 189 |
| A leterheltség szakmai és szektorális alakulása | 189 |
| A leterheltség összehasonlítása szakmai boltprofil és eladási forma szerint | 191 |
| A leterheltség és a boltnagyság közötti összefüggés | 194 |
| A kiskereskedelmi munka színvonalának mutatója | 197 |
| A minőségi mutatók alkalmazásának szükségessége | 199 |
| Egy eladás átlagos értékének kifejező ereje | 199 |
| Egy eladás átlagos értéke, mint szakmai jellemző | 200 |
| Egy eladás átlagos értéke, a hatékonyság tényezőmutatói közül a legátfogóbb | 201 |
| Egy eladás átlagos értékének kiszámítása | 203 |
| Egy eladás átlagos értékének szakmai és szektoriális alakulása | 204 |
| A boltnagyság és egy eladás átlagos értéke közötti összefüggés | 205 |
| Az élőmunka-felhasználás fő mutatóinak összefüggései | 207 |
| A statikus összefüggés | 209 |
| A dinamikus összefüggés jellege | 210 |
| A leterheltség és egy eladás átlagos értéke közötti sztochasztikus kapcsolat | 213 |
| Hagyományos vegyes élelmiszerboltok | 227 |
| Új eladási formájú vegyes élelmiszerboltok | 228 |
| Hagyományos méteráruboltok | 228 |
| Felsőruházati boltok | 229 |
| Hagyományos cipőboltok | 229 |
| Új eladási formájú cipőboltok | 230 |
| Háztartási-vegyi boltok | 230 |
| Illatszerboltok | 231 |
| Vas-műszaki boltok | 231 |
| Villamossági boltok | 232 |
| Papír- és írószerboltok | 232 |
| Földművesszövetkezeti hagyományos vegyesboltok | 232 |
| A leterheltség és egy eladás átlagos értéke közötti sztochasztikus kapcsolat összefoglalása | 232 |
| A leterheltség és a termelékenység közti sztochasztikus kapcsolat | 233 |
| Hagyományos vegyes éllemiszerboltok | 244 |
| Új eladási formájú vegyes élelmiszerboltok | 244 |
| Felsőruházati boltok | 245 |
| Hagyományos cipőboltok | 246 |
| Új eladási formájú cipőboltok | 246 |
| Új eladási formájú háztartási-vegyi boltok | 247 |
| Illatszerboltok | 247 |
| Üveg-porcelán boltok | 247 |
| Földművesszövetkezeti hagyományos vegyesboltok | 248 |
| A leterheltség és a termelékenység közötti sztochasztikus kapcsolat összefoglalása | 248 |
| A kölcsönös kapcsolatok együttes figyelembevétele | 250 |
| Az élőmunka-felhasználási mutatók szóródásának elemzése és a három mutató összhangbahozatalán alapuló hatékonyságnövelés gyakorlati módszere | 254 |
| A munkaigényesség | 259 |
| A munkaigényesség közgazdaságtani fogalma | 261 |
| A munkaigényesség különböző szintű fogalmai | 261 |
| A kereskedelmi munkaigényesség fogalmának hiánya | 264 |
| Az érték realizálásának és az áru mozgatásának, kezelésének munkaigényessége | 266 |
| A forgalom munkaigényességének és változásának meghatározása | 268 |
| Az áru munkaigényességének és változásának meghatározása | 270 |
| A forgalom és az áru munkaigényessége a kiskereskedelem egyes szakmáiban | 271 |
| A forgalom munkaigényességének kapcsolata a leterheltséggel és a költséggazdálkodás hatékonyságával | 273 |
| A munkaigényesség elemzésének felhasználása | 275 |
| A vevőáramlás | 277 |
| A vevőáramlás fogalma és jellemzői | 279 |
| A vevőáramlás vizsgálata | 282 |
| Az idényszerű forgalomingadozás | 284 |
| A vevőáramlás héten belüli hullámzása | 288 |
| Hagyományos vegyes élelmiszerboltok | 288 |
| Önkiszolgáló vegyes élelmiszerboltok | 292 |
| Szövetkezeti vegyesboltok | 294 |
| Budapesti ruházati boltok | 296 |
| Vas-műszaki boltok | 298 |
| A vevőáramlás napon belüli hullámzása | 299 |
| Hagyományos méteráru boltok | 299 |
| Hagyományos cipőboltok | 303 |
| Új eladási formájú cipőboltok | 303 |
| Villamossági boltok | 303 |
| Illatszerboltok | 307 |
| A kereskedelmi munkaerőfelhasználás és a nyitvatartási idő illesztése a vevőáramláshoz | 307 |
| A holtmunka-felhasználás hatékonysága | 311 |
| A holtmunka-felhasználás jellemzői a kiskereskedelemben | 313 |
| A kiskereskedelmi beruházások egyes problémái | 316 |
| A raktárberuházások elégtelensége | 316 |
| Az üzletátalakítások (korszerűsítések) kivitelezési időtartama | 318 |
| Az üzletberendezések beruházási költségei | 318 |
| Az eszközfelhasználás hatásfoka | 319 |
| Az állóeszközök felhasználása | 322 |
| A forgóeszköz-felhasználás hatékonysága | 329 |
| A forgóeszköz-felhasználás hatékonyságának összefoglaló mutatói | 329 |
| A készletgazdálkodás hatékonyságának egyes kérdései és mérési módszerei | 330 |
| A hálózat | 333 |
| A hálózat fejlődése és kapacitása | 333 |
| Területarányosság és területkihasználás | 335 |
| A szakosítás | 344 |
| A költségfelhasználás hatékonysága | 349 |
| A költségfelhasználás hatékonyságának fogalma és mutatói | 351 |
| A költséghatékonyság alakulása a kiskereskedelem egyes szakmáiban | 352 |
| A költséghatékonyság összefoglaló mutatóinak alakulása a kiskereskedelmi szakvállalatok egyes csoportjainál és a földművesszövetkezeteknél | 352 |
| A funkcionális költségcsoportok szintjének dinamikája az állami kiskereskedelem szektoraiban | 364 |
| A munkaigényesség és a munkahatékonyság, valamint a dologi költséghatékonyság közötti sztochasztikus kapcsolat | 355 |
| A termelékenység és a költségfelhasználás | 358 |
| Egy eladás átlagos értéke, a leterheltség és a költségfelhasználás közötti kapcsolat | 366 |
| Az élőmunka-felhasználás három fő tényezőjének együttes hatása a költségalakulásra | 368 |
| A koncentráció hatása a költségszint alakulására | 369 |
| A forgalomingadozás befolyása a költséghatékonyságra | 372 |
| A fogyasztók érdekeinek figyelembevétele a kiskereskedelmi munka hatékonyságának megítélésében | 375 |
| A fogyasztók igényeinek megfelelő kulturált áruellátás, mint a kiskereskedelmi munka hatékonyságának kritériuma | 377 |
| A kiskereskedelmi munka színvonalának alakulása egyes szakmai boltcsoportokban eladási forma szerint | 378 |
| A nemvásárló vevők száma és a vásárlás elmaradásának okai | 380 |
| Az áruellátás hiányosságai | 380 |
| Az értékesítés színvonala | 383 |
| A vásárlás időszükséglete | 385 |
| A hatékonyság mérése és tervezése | 389 |
| Az adatok összehasonlíthatósága | 391 |
| Az árváltozás | 391 |
| A struktúraváltás | 393 |
| A gazdasági hatékonyság mérésének, elemzésének és tervezésének bevezetése | 397 |
| Az élőmunka-felhasználás fő mutatóinak meghatározása és együttes alkalmazása | 398 |
| A hatékonyság mérése és tervezése a kiskereskedelmi vállalatnál | 404 |
| A hatékonyság mérése és tervezése az irányító szerveknél | 406 |
| A kiskereskedelmi munka hatékonyságnövelésének távlatai | 409 |
| A hatékonyságnövelés távlati szemléletének szükségessége | 411 |
| A hatékonyságnövelés fő módszerei | 412 |
| A kiskereskedelem áruellátása és kapcsolata a termeléssel | 415 |
| Az új eladási formák és módszerek mint a hatékonyságnövelés eszközei | 419 |
| Az önkiszolgálás | 419 |
| A csomagküldő kereskedelem | 423 |
| A supermarket | 423 |
| Az automatizálás | 425 |
| A kereskedelem távlati fejlődésének általános tendenciája | 429 |
| Idegen nyelvű összefoglaló | 431 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.