Fülszöveg
Elsö kötetemet (Kriszta könyve, Bp., 1995) a magam számára is váratlanul írtam meg és jelentettem meg, félretéve életmüvemet, 30 év termését. Barátaim meg is kérdezték, miért nem a régi verseimet, pl. a Csontváry-ciklust adtam ki. Válaszom: Azért, mert nem Csontváry kezét kértem meg.
„Hol van a Hamlet, hol van a Faust?" - hangzik az önvizsgálat ugyanott, Tilalmas ének c. versemben. Nem véletlenül. A modem művészet őse a manierizmus (Kassák, G. R. Hocke). Világirodalmi hősei: Hamlet, Don Quijote, Faust, Don Jüan.
A manierista Prága nagyjából II. Rudolf császár udvarát jelenti, de szellemi kisugárzása időben és térben szinte korlátlan. A cseh Comenius könyvében a világ jelképe a labirintus. Prágában él a két csillagász, Tycho de Brahe és Kepler; Mordecháj Meisel, a Zsidóváros polgármestere; Löw rabbi, aki a Gólemet építette és akinek segítségében még halála után évszázadokkal is bíznak azok, akik becsúsztatják kívánságcéduláikat a sírköve alá. Kepler két horoszkópot készített...
Tovább
Fülszöveg
Elsö kötetemet (Kriszta könyve, Bp., 1995) a magam számára is váratlanul írtam meg és jelentettem meg, félretéve életmüvemet, 30 év termését. Barátaim meg is kérdezték, miért nem a régi verseimet, pl. a Csontváry-ciklust adtam ki. Válaszom: Azért, mert nem Csontváry kezét kértem meg.
„Hol van a Hamlet, hol van a Faust?" - hangzik az önvizsgálat ugyanott, Tilalmas ének c. versemben. Nem véletlenül. A modem művészet őse a manierizmus (Kassák, G. R. Hocke). Világirodalmi hősei: Hamlet, Don Quijote, Faust, Don Jüan.
A manierista Prága nagyjából II. Rudolf császár udvarát jelenti, de szellemi kisugárzása időben és térben szinte korlátlan. A cseh Comenius könyvében a világ jelképe a labirintus. Prágában él a két csillagász, Tycho de Brahe és Kepler; Mordecháj Meisel, a Zsidóváros polgármestere; Löw rabbi, aki a Gólemet építette és akinek segítségében még halála után évszázadokkal is bíznak azok, akik becsúsztatják kívánságcéduláikat a sírköve alá. Kepler két horoszkópot készített Wallenstein számára - mindkét jóslata beteljesedett. Megfordult itt Giordano Bruno és Descartes is. De a néphit idehozza Ahasvérust és Faustot is, aki ugyan a német népkönyv szerint vendégeskedett Prágában, de nem lakhatott a Károly téri házban. Manierista költő az is, aki az elsö magyar verset írja Prágáról: Petki János, aki 1603 márciusában Báthori Zsigmond erdélyi fejdelem követségének tagja. A családi hagyomány szerint egyikük vér szerinti ősöm, de a többiek is lelki rokonaim.
És Csontváry? Gerlóczy Gedeon a XX. század Grecoját látta benne, ezért mentette meg a képeit.
Első kötetemmel átléptem a Törvény, a másodikkal a Pokol kapuján.
Rudnai Gábor
Vissza