A kitelepítéstől a reszlovakizációig

Fülszöveg

„A Csehszlovák Köztársaság 1938-as szétesését követően a Londonban, illetve Moszkvában letelepedett cseh és szlovák politikusok először egymástól függetlenül dolgozták ki az új csehszlovák állam tervét. A londoni emigrációs kormány terveire a hadihelyzet volt hatással. A német hadsereg előrenyomulása idején területi engedményeket terveztek a hitleri Németország számára, majd a hadihelyzet megváltozásával az 1918-as határokat követelték, 1943-ban pedig már szláv nemzetállamról értekeztek, a németek és a magyarok teljes kitelepítésének tervét ismertették a moszkvai politikusokkal, akik a magyarok esetében a lakosságcserét ajánlották. A nyugati antifasiszta nagyhalaknak már 1944 nyarán jelezték, hogy miután »a magyarok nem németek«, elvetik kollektív bűnösségük elvét. A potsdami egyezmény 1945 júliusában jóváhagyta a német nemzetiségű lakosság egyoldalú kitelepítésének tervét Csehszlovákiából, a magyar nemzetiségűek ügyét viszont az érintett két állam belügyének tekintette, s elvárta... Tovább

Fülszöveg

„A Csehszlovák Köztársaság 1938-as szétesését követően a Londonban, illetve Moszkvában letelepedett cseh és szlovák politikusok először egymástól függetlenül dolgozták ki az új csehszlovák állam tervét. A londoni emigrációs kormány terveire a hadihelyzet volt hatással. A német hadsereg előrenyomulása idején területi engedményeket terveztek a hitleri Németország számára, majd a hadihelyzet megváltozásával az 1918-as határokat követelték, 1943-ban pedig már szláv nemzetállamról értekeztek, a németek és a magyarok teljes kitelepítésének tervét ismertették a moszkvai politikusokkal, akik a magyarok esetében a lakosságcserét ajánlották. A nyugati antifasiszta nagyhalaknak már 1944 nyarán jelezték, hogy miután »a magyarok nem németek«, elvetik kollektív bűnösségük elvét. A potsdami egyezmény 1945 júliusában jóváhagyta a német nemzetiségű lakosság egyoldalú kitelepítésének tervét Csehszlovákiából, a magyar nemzetiségűek ügyét viszont az érintett két állam belügyének tekintette, s elvárta a probléma közös, megegyezésen alapuló rendezését.
A csehszlovák kormány a potsdami egyezmény után módosította, de nem adta fel a 400 ezer »etnikai magyar« kitelepítésének gondolatát. Az 1946 októberében megkezdődött párizsi békekonferencián ez volt a csehszlovák küldöttség legfőbb célja, ám itt nem sikerült eredményt elérnie. Ezzel tulajdonképpen befejeződött a csehszlovákiai magyar kérdés rendezésének az a szakasza, amelyben a magyar nemzetiségűek egyoldalú, tömeges kitelepítését szerették volna elérni. A következő, második szakaszban áttértek a kérdés többszintes rendezésére, de vezető helyen továbbra is a lakosságnak ősei földjéről való eltávolítása maradt
A csehszlovákiai magyarság második világháború utáni történelmének kutatása csak az 1989-es változások után vált lehetővé, a megpróbáltatások dokumenüimai az elmúlt évtizedben kerültek elő fokozatosan a levéltárak mélyéből. A kutatást jelentős mértékben megnehezítette s nehezíti ma is a fő-hivatali levéltárak állagainak rendezeüensége, így a kutató munkája során számos problémát egyelőre csak vázlataiban ismerhet meg, s az Olvasóval sem ismertethet meg többet."
Vadkerty Katalin Vissza