A klasszikus német idealista filozófia etikájáról

A "van" és a "kell" viszonya a német idealista etikában/Kézirat

Szerző

Szilágyi Imre

Szerkesztő

Dr. Hajdu Péter

Budapest

'Szilágyi Imre: A klasszikus német idealista filozófia etikájáról ' összes példány

Kiadó:	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1978
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	197 oldal
Sorozatcím:	A filozófia időszerű kérdései
Kötetszám:	32
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 16 cm
ISBN:	963-673-078-4
Megjegyzés:	Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jelenkori etikai gondolkodás még mindig nem kellően figyelt fel Marxnak, Engelsnek és Leninnek azokra a megjegyzéseire, amelyet filozófiájuk elméleti forrásairól tettek. Az esztétika, logika már... Tovább

Tartalom

Előszó	9
Bevezetés	11
A monista etika dialektikája	11
A "moralista" mint kutató	11
Szisztematikus előfeltevések	15
A lételmélet és a deontikus etika alapviszonya	15
A morál-elmélet általános társadalmi meghatározottsága	16
A sajátos erkölcsi tárgy logikája	27
A szocializmus etikájának materialista monizmusa és társadalmának létszerkezete (A "van" és "kell" dialektikája)	30
A kell evidenciája és általános szerkezete	32
A "kell" és a szükséglet mint hiány	34
A gyakorlat mint jó	35
A "kell" nem "világakarat"	39
A "van" és "kell" ontológiai monizmusának általános alapja	40
A "kell" tartalmi és formai mozzanata	41
A "kell" materialista dialektikája	42
A "kell" osztályszerkezete és a közösség	43
A moralizálás tiszta deontikussága	47
A kanti etika	54
A "kategorikus imperativusz" kanti elve, azaz az etikai formalizmus kérdései	54
A társadalmi lét szerkezete	54
A természet és a "hiányzó" történelem	58
Az ember mint két világ polgára	60
A cél magánya, vagyis eszköztelensége	60
Az etika helye a kanti rendszertanban	65
A transzcendentalizmus kettőssége	68
A transzcendentális természete	70
Az analitikus és szintétikus ítéletek	71
A gyakorlati ész sajátos funkciója	75
A "tiszta ész" mint érték	76
A szabadság mint modus vivendi	77
Az erkölcs metafizikájának feladata in nuce	78
A "jó akarat" mint a köztudat általános "ténye"	79
A boldogság lefokozása	79
A kötelesség szerkezete	80
A "tiszta etika" tapasztalatmentessége	82
A kötelesség metafizikája, azaz a kategorikus imperativusz	83
A parancs jelentése	84
A hipotetikus és kategorikus parancs	85
A "van" és a "kell" elválasztása	86
A cél és eszköz	87
Az ember mint öncél	87
A moralitás, azaz a célok birodalma	89
Méltóság és tisztelet	91
Az autonómia és a heteronómia	91
A szabadság felépítése	93
A pozitív és negatív szabadság	94
Az intelligibilis és empirikus szubjektum	95
Az ész mint sajátos emberi adottság	95
Az érzékileg afficiált akarat eszméje, azaz az ideális hatalma	97
A posztulált szabadság fatalista vonása	99
A "van" és a "kell" platonizáló attitűdje	100
A kellemes és jó	103
A legfőbb jó és az isten közelsége	104
A fichtei etika	108
Az etika mint az öntudatos szabadság filozófiája	108
Fichte és kora történelme	108
A szabadság, filozófiája, azaz a "kellősség" szerkezete Fichténél (A fichtei etika felépítésse)	109
Az ember mint a természet részének és a kötelesség világának dualizmusa	110
A szellem mint "tiszta" tevékenység	111
Az objektum - szubjektum viszony	112
A tevékeny tudat	113
A fogalom önállósága és a cél	115
Az akarat mint közvetítő	115
Az ösztön mint végső alap	118
Autonómia és heteronómia	119
Mit kell tennem?	120
A teoretikus és gyakorlati szabadság	120
Az Én mint ok, azaz a cél-determináció	122
A természet mint szubsztancia	123
Az önmeghatározás	124
A sóvárgás és vágy	124
Az élvezet és követelés	125
A "tiszta" és a természeti ösztön	125
A kötelesség és szándék	126
Az Én rendeltetése	127
Schelling etikai nézetei	129
Az identikus abszolut akarat etikája	129
A természet és társadalom	131
A gyakorlat primátusa	131
Az öntudat története	132
A szellem mint "tiszta" akarat	133
Az identitás, azaz az azonosság filozófiája	134
Az Én mint alap	134
A tudatos és tudattalan, azaz a művészetfilozófia	136
Az akarat és eszme	137
A "kell" szerepe és az önkény	137
A nem "közössége"	138
Az Én és Nem-Én abszolutuma, azaz az abszolut bűnösség kora	139
A hegeli etika	140
A "szociális etika" hegeli változata	140
Az erkölcsiségről általában	141
Az erkölcsiség mint a szabadság eszméje	142
Az objektív és szubjektív erkölcsiség	142
Az erkölcsi mint az "eszme" rendszere	143
Az elsajátítás avagy a szellem tanúsága az egyén lényegéről	144
Az etika mint morlfilozófia és tárgyköre	145
Az erkölcsiség	146
Az erkölcs mint az általános cselekvés rendszere	147
Kötelesség és jog	148
A pedagógia, azaz az erkölcsössé fejlesztés művészete	149
A család, a polgári társadalom és az állam, avagy út a világtörténelembe	150
A "polgári társadalom", azaz az erkölcsiség és társadalom	151
A "tiszta szellem" mint demiurgosz, avagy a feje tetejére állított erkölcsiség	157
A valóságos polgári morál	158
A polgári társadalom plurális feldarabolódása	159
A "kell"-ből a "van" irányába, avagy Hegel Kant-kritikája	162
A formalizmus mint a morális tudomány lefokozása	162
"Félfordulat" a "van"-hoz	164
A "van" hegeli határa	166
A fennálló etikája	167
A moralitás	167
A szándék és jólét fogalma	181
A jó és lelkiismeret	186
Az idézett és felhasznált irodalom	194