A költői műalkotás fő sajátságai

Szerző

Szerkesztő

'Tamás Attila: A költői műalkotás fő sajátságai ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1972
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	277 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A költői műalkotás vizsgálata nem választható el egyrészt azoknak az igényeknek a vizsgálatától, amelyeket maga a műalkotás kielégít, másrészt a költői alkotások létrejöttének történeti elemzésétől. Ezért a szerző először is a legkülönbözőbb ősköltészeti típusokban kutatja fel a külvilággal való összehangolódás, az erőfelfokozás, a valóságmegismerés és az önmegváltoztatás mozzanatait, amelyek fontos szerepet játszanak minden kor költői alkotásaiban. A kialakuló ún. formai sajátságokat is e funkciók szempontjából vizsgálja. A primitív költészet teljes értékűvé fejlődésének döntő szakaszát megragadva arra mutat rá, hogy a korábban esetleges, járulékos "teljességmozzanat" a költői mű alapvető, új minőséget adó tényezőjévé válik. A tanulmány végül a teljes értékű, viszonylag zárt struktúrájú, szerves egészet képező költői műalkotást vizsgálja. Az elméleti részt néhány műelemzés egészíti ki.

Tartalom

Bevezetés	11
Az elméleti alapvetés néhány kérdése	19
Hozzávetőleges munkahipotézis	19
Az esztétikai érzék - és ennek kialakulása. A történeti módszer problémái	21
Közelebbi munkahipotézisek	24
Az Én kiteljesítése. Az ember tárgyiasulása mint az esztétikai élmény alapja	24
A költészet csírái, ősformái	33
Néhány költői vallomás	33
A költészet ősformái - általában	36
A munkadal	36
Az összehangolás, az összhang-teremtés mozzanmatai	36
A büszkeségének és a varázsének vele-rokon típusa	41
Az önfelfokozás mozzanata. Néhány újabb formai sajátság	41
Rövid kitekintés: a "beleérzés" némely problémái	45
Kilépés a partikuláris egyediségből - a költői mű világában	45
A varázsének-költészet további jellegzetességei	51
Belekapcsolódás a külvilág egészébe. A verskompozíció csírái	51
Diadalénekek, siratók	56
Az önkifejezés feloldó szerepe. Spontán formára-találás	56
A jellegzetesen epikus költészet kezdeti formái	60
A mimézis problémái. Az érzéki megjelenítés alárendelt, ill. relatíve önálló művészi funkciói	60
A beszéd, a szó kezdeti, ill. általános funkciói és jellege	66
Elhelyezés a világegészben kisebb költői alkotások és mítoszok által	70
A drámának - mint a költészet egyik formájának - a csírái. A harci játékok és az avatási szertartás	81
Szubjektív és objektív mű-befogadás egysége	81
A katarzis	81
Rövid áttekintés a költészet ősformái fölött	92
A költészet önállósulása, művészetté tevése	96
Az önállósulás legáltalánosabb belső és külső meghatározói	96
Emberi tevékenységi formák és emberformáló élmény szétválása. A költészet elszakadása a közvetlen-gyakorlati cselekvéstől	102
Jelképes cselekvés és költészet	106
A formálás szerepének átalakulása - néhány "átmeneti" példán nézve	115
Néhány költői formasajátság kialakulásáról, ill. funkció-változásáról	120
A megszilárdult, kikristályosodott forma szerepe - egy érett költői alkotás példáján vizsgálva	124
A csoda-hit elmaradása és látszólagos továbbélése a költői "alakzatok"-ban	132
A teljes átéléstől a részleges elidegenedésig. A mű a teljes-emberlét szolgálatában	136
A teljes értékű költői műalkotás fő sajátságai	146
Előzetes megjegyzések	146
Költészet és valóság kapcsolatának összetettsége	147
A két költői, ill. művészi alaptípus problematikája	154
Mi nyer formát? - A költői mű polifóniájáról - általában	157
A költői műalkotás anyaga	162
A szavak szerepe a költői műalkotásokban és a tudomány nyelvében. A szó kimondása mint tevékenység	172
A szókapcsolatok komplexitása	186
A szavak sorrendjének szerepe a költői műalkotásban	191
"Deformálás" - vagy formálás?	194
Nagyobb szókapcsolatok a költői műalkotásban - grammatikai-logikai és viszonylagos önállóság szempontjából nézve	198
Nem-akusztikai motívumok a költői műalkotásban	203
Akkusztikai motívumok alapfunkciói és a költői alkotás "dallama"	205
A nyelvi anyagban formát kapó gondolatok funkciója a költői műben	214
A fölidézett érzelmek jelenléte - és a versstruktúra bonyolultságának némely problémái	219
A költői műalkotás mint egész	226
Még egyszer a konkrét-egyedi és az általános-jelképes egységéről	226
A költői mű "megértésének" folyamata	229
A költői műalkotás érték-problémái: művésziség és közvetlen nyelvi jelentésfunkciók viszonya	234
Függelék	239
I.	239
II.	245
József Attila: Téli éjszaka (Műelemzés)	250
József Attila Ódájának motívumrendszeréről	260
Picasso: Guernica (Műelemzés)	271
M. Grünewald: Az isenheimi oltárkép részlete (Műelemzés)	274