A kommunikációelmélet ismeretelméleti alapjai

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'James A. Anderson: A kommunikációelmélet ismeretelméleti alapjai ' összes példány

Kiadó:	Typotex Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	294 oldal
Sorozatcím:	Társadalmi kommunikáció
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-9548-53-7

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

James A. Anderson könyve a (kommunikáció)elméletek és az elméletalkotás tudományos és kulturális vizsgálatát végzi el. Az elméletek ugyanis elemezhetők tárgyuk, az általuk kínált magyarázati és igazolási struktúrák, illetőleg gyakorlatok, valamint az általuk betöltött szerepek szerint. Így ez a könyv egyfelől a módszertani tudatosság kialakítását segítő és áttekintő tudományelméleti, valamint tudománytörténeti alapozásként szolgál (nem csak) kommunikációkutatók számára, másfelől az ismert kommunikációelméleteket elhelyezi az elméletalkotás konceptuális, módszertani térképén.
A kötet a forrásban levő kommunikációkutatás és -oktatás kiforrásához tud hozzájárulni mind tankönyvként, mind pedig a kutatók számára hasznos szakkönyvként.

Tartalom

Köszönetnyilvánítás	11
E könyv olvasása elé	13
Bevezetés	13
A könyv felépítése	14
A könyv stílusa	15
Előfutamok	16
A motiváló érv	16
Beavatási szokások	17
A képzés módszerei	20
A tudás hierarchikus szerkezete	22
Ideológiai identitások	23
Jegyzetek	24
A fenomenális világ természete	25
Bevezetés	25
Az első példa: objektív empirizmus	26
A második példa: hermeneutikai empirizmus	28
A kulcskérdések egy szoros olvasata	30
A valós kritériuma	30
A materialista megoldás	30
Az elme tartományának problémája	32
Az objektivizmus válasza	33
hermeneutikai megoldások	37
Összegzés	41
A fenomenális világ egysége	42
Egy materialista egység	42
A kutatás egységének hiánya	43
A tudomány egysége vagy többféle tartomány?	47
A jelenségek oksági szövete	48
Okság	48
Oksági determinizmus	49
Nyitott rendszerek és ágencia	49
A káoszelmélet speciális esete	50
Összegzés	50
A valóság és a tudás konstrukciója	51
A valóság konstrukciója	51
Tudáskonstrukcionizmus	57
Összegzés	57
Jegyzetek	59
A fenomenális világgal való elkötelezettségünk módja	63
Bevezetés	63
Négy sarok-implikáció	65
Néhány tájékoztató kérdés	67
Hagyományos empirizmus: a nyers érzetadatok maradványai	68
Perceptuális empirizmus: az észlelés bevezetése	69
Konstruktív empirizmus: a szemiotikai tárgy létrehozása	71
Posztmodern empirizmus: az utolsó dekonstrukció	73
Az álláspontok áttekintése	74
Válaszok gyűjteménye	75
A szimbolikus előállítás birodalma	75
Azinterpretáció birodalma	78
Összegzés	81
Empirizmus: pozitivizmus és azon túl	83
A logikai pozitivizmus terminusai	83
Átlépés az empirikus megfelelésre	85
Az empirizmuson túl	89
Strukturalizmus	90
Értelmezés, ágencia és a jelentés létrehozása	91
Összegzés	93
Jegyzetek	94
Az egyén természete	97
Eszközök	97
Az első eszköz: identitás, szubjektivitás és ágencia	98
A második eszköz: materiális, biológiai és szemiotikai tartományok	101
Modellek	103
Attribútum modell	104
Konjunktív modell	105
Szituált egyén modell	109
A tevékeny egyén modell	110
A modellek összevetése	113
Identitás	113
Szubjektivitás	115
Ágencia	115
A test	116
Cselekvés	116
Az én elmélete	117
Az állítás szintje	118
A tudomány egysége	118
Az érv tartománya	119
A kutatás célja	119
Jegyzetek	119
Az igazolt érv jellege	123
Bevezetés	123
Gondolatok az igazról	124
Fundacionalizmus	125
Pozitivizmus	127
Korrespondencia-elmélet	128
Igazoláselmélet	129
Verifikacionizmus/falsziifikacionizmus	133
Instru mentalizmus	135
Konvencionalizmus	136
Szociológiai relativizmus	138
Programadó módszeresség	139
Szociológiai determinizmus	140
Hermeneutika	141
Összegzés	143
A tudás természete	144
Egy felvillanyozó példa	146
Egy másik példa menedzselése	146
Iskolai kábulat	147
Egy tudományos alkalmazás	148
Jegyzetek	148
A gyakorlati érv jellege	151
Az érv struktúrája	152
Alapok: objektív empirizmus	153
Alapok: hermeneutikai empirizmus	158
Alapok: a kritikai elemzése	163
Összegzés	166
Az állítás lehetővé tétele	167
Autoritás	167
Jelentőség	167
Hangvétel	169
A tudástermelés gyakorlati kérdései	172
Prezentációs formák	172
A szemlézés gyakorlatai	174
Az igazolt és a gyakorlati érv közötti viszony	178
Összegzés	179
Jegyzetek	180
Az elmélet és a módszer viszonya	183
Empirikus tény és elméleti megértés	184
Egy "válasz" előfeltételezése	185
A tudományos realizmus előfeltevései	186
A normál tudomány előfeltevései	187
A társadalmi gyakorlatok előfeltevései	188
A konvencionalizált módszerek előfeltevései	189
Elmélet a paradigmatikus metodizmusban	190
Az objektív empirizmusra jellemző módszerek ismeretelméleti igazolásai	192
Módszertani gyakorlatok	193
Mérés: materializmus, determinizmus és képviselet a kvantifikációban	194
Aggregátumok, helyettesítők és funkcionális ekvivalensek a mintákban	198
jelentésrealaizmus a kérdőíves felmérésekben és interjúkban	200
A dolgokra vonatkozó érv a kísérleti módszerben és a statisztikai elemzésben	201
Statisztikai döntési szabályok: a racionalitás és a bizonytalanság kezelése	203
Összegzés	204
A hermeneutikai empirizmusra jellemző módszerek ismeretelméleti igazolásai	204
Módszertani gyakorlatok	204
Egzisztencializmus, fenomenológia és empirizmus a résztvevő megfigyelésben és a kulturális elemzésben	206
Az elkötelezettség megbízhatósága: referencialitás és reprezentáció	207
Ágencia: a jelenlevő, az egyedi és a kritikus eset	208
Historicitás, bűnrészesség és transzcendens állítás	209
A kritikai impulzus: utópia, emancipáció és az előnyben részesített lehetséges	211
Összegzés	212
Jegyzetek	213
Tudományosság a társadalomban	215
Elmélet és következmények	215
Objektivista elméletek	216
Kritikai kultúrakutatás és kritikai elméletek	218
hermeneutikai elméletek	220
hallgatóság és instrumentalitás	223
A diszciplináris instrumentalitás hallgatósága	224
A professzionális instrumentalitás hallgatósága	225
A kapcsolt instrumentalitás hallgatósága	225
Kapcsolt instrumentalitás és reform: egy személyes nézőpont	225
Társadalmi kapcsolódások a kommunikációban	226
Összegzés	228
Jegyzetek	229
Kommunikációelméleti elemzés	231
Tizennyolc elmélet	233
Leírás és elemzés	233
Következtetések	249
E szövegen túl	252
Jegyzetek	253
Glosszárium	255
Irodalom	263
Név- és tárgymutató	289