A kommunizmus és a zsidóság az 1945 utáni Magyarországon

Előszó

Több mint tíz év telt el A kommunista párt és a zsidóság Magyarországon (1945-1945) című kötet második kiadása óta. Felmerül a kérdés, hogy ennyi idő után miért nyúltam ismét a témához, hiszen az elmúlt évtizedet teljesen más problémák - nevezetesen az európai nemzeti kisebbségek - kutatásának szenteltem, amelynek végeredménye 2006 őszén önálló kötetben, Kisebbség, autonómia, regionalizmus címen jelent meg.
Kutatók, szerzők tudják, hogy egy-egy alaposabban kutatott téma az eredmények közzététele után is végigkíséri az ember pályáját, óhatatlanul is fegyelemmel kíséri az adott kérdés további sorsát, elolvassa az újabb publikációkat, egyszerűen nem képes nem tudomást venni róla. Velem is ez történt, és közben a magyar közéletben dúló viták, konfliktusok nyomon követése elől sem tudtam kitérni.
Újra és újra tudomásul kell vennem, hogy a "zsidókérdés" kibeszéletlensége azóta is mérgezi a magyar közéletet és a politikát, akár a nevén nevezzük a problémát, akár nem. Ami pedig a legszomorúbb és legfájóbb, hogy a véleményformáló értelmiség, kulturális és politikai elit gondolkodásmódját továbbra is az ebből fakadó terméketlen, zsigeri és szemellenzős szembenállás jellemzi. Megkísértett a gondolat, hogy teszek még egy kísérletet, és alaposan átdolgoztam a korábban megírt szöveget, valamint a jelen felé bővítettem a vizsgált időhorizontot, hátha a múlt, a közelmúlt ismerete közelebb visz a jelen konfliktusainak jobb megértéséhez, a viták bizonyos elemeinek tisztázásához. Vissza