| Előszó | 11 |
| Bevezetés | 17 |
| A pedagógiai módszerek pszichológiai hatásvizsgálatának problémáiról | 17 |
| Világméretű mozgalom az általános iskolai matematikatanítás megújítására | 21 |
| Pszichológiai alapok | 23 |
| Pedagógiai törekvések | 26 |
| A komplex matematikatanítási kísérletről | 29 |
| A komplex matematikatanítási kísérlet kialakulása és fejlődése | 30 |
| Célok és alapelvek | 32 |
| Átfogó, távlati kísérlet | 33 |
| Egységes tervezés az óvodától az egyetemig | 33 |
| Rugalmasság, alkalmazkodás | 34 |
| A matematikatanítás fő feladata: A dialektikus gondolkodásra nevelés | 35 |
| A tanulók önállósága, az egyéni különbségek figyelembevétele | 36 |
| A pedagógusok önállósága, munkakedve | 41 |
| Tekintélyelv helyett munkából eredő tekintély | 42 |
| Számtan helyett matematikatanítás | 42 |
| Az életkori sajátosságok figyelembevétele | 43 |
| Az absztrakció mint a konkrét tapasztalatok interiorizációjának folyamata | 44 |
| A külső motiváció felváltása belső motivációval | 45 |
| A "kell" szerepének csökkentése | 46 |
| Az aktivitás kiaknázása, nem pedig elfojtása | 47 |
| "Ezt még nem tanultuk!" | 47 |
| Pszichológiai vizsgálatunk hipotézisei | 48 |
| A matematikai tárgyi tudás felmérése | 61 |
| A felmérés célja | 61 |
| A hagyományos anyag | 63 |
| A feladatok ismertetése | 63 |
| A feladatok értékelése | 65 |
| Az eredmények számszerű elemzése | 65 |
| Az eredmények minőségi elemzése | 69 |
| A kísérleti anyag | 75 |
| A feladatok ismertetése | 75 |
| A feladatok értékelése | 77 |
| Általános megjegyzések | 82 |
| Fáradtságvizsgálat | 83 |
| Vizsgálataink célja | 83 |
| A fáradtság fogalmának pszichológiai értékelése | 84 |
| A fáradtságvizsgálatok módszerei | 85 |
| Fáradtságvizsgálatok a gyakorlatban (néhány példa) | 89 |
| Vizsgálataink megszervezése | 92 |
| Vizsgálati módszerek | 93 |
| A reakcióidő mérése fény- és hangingerre | 93 |
| A pulzusfrekvencia mérése | 94 |
| Látómező-vizsgálat | 96 |
| A vegetatív tremor vizsgálata | 100 |
| A Toulouse-Pieron-teszt | 104 |
| A vizsgálat eredményei. Az eredmények értelmezése | 106 |
| Záró megjegyzések | 116 |
| Tanulóképesség (intelligencia)-vizsgálat | 118 |
| A vizsgálat célja és elvi alapja | 118 |
| Intelligenciavizsgálat tanulóteszttel | 120 |
| Módszerünk elvi alapja: Vigotszkij "legközelebbi fejlődési zóna" elmélete | 120 |
| A tanulóképesség mérésének problémái | 123 |
| Intelligencia és tanulóképesség | 127 |
| Vizsgálatok komplex tanulási feladatokkal az NDK-ban | 128 |
| Az általunk javasolt tanulóképesség (intelligencia)-vizsgálati eljárás | 130 |
| Az információelsajátítás és alkotó alkalmazása (IA) vizsgálatára kidolgozott eljárásunk első kipróbálása | 133 |
| Intelligencia- és tanulóképesség-vizsgálat a Jázmin utcai iskolában | 134 |
| Intelligencia- és tanulóképesség-vizsgálat a Váci utcai iskolában | 139 |
| A vizsgálat menete | 139 |
| Hagyományos intelligenciavizsgálati módszerek | 141 |
| Az információelsajátítás és alkotó alkalmazás (IA) vizsgálata | 142 |
| Záró megjegyzések | 156 |
| Kreativitásvizsgálat | 158 |
| A vizsgálat célja és elvi alapja | 158 |
| A kreativitás fogalma | 161 |
| A kreativitás vizsgálata | 163 |
| Kreativitásvizsgálat a Jázmin utcai iskolában | 173 |
| Vizsgálati módszerek | 173 |
| A vizsgálatok kiértékelése | 178 |
| A vizsgálatok eredményeinek értelmezése | 180 |
| Kreativitásvizsgálat a Váci utcai iskolában | 193 |
| Vizsgálati módszerek | 193 |
| A kreativitásvizsgálatok eredményei. Az eredmények értelmezése | 193 |
| Záró megjegyzések | 194 |
| A perszeveráció vizsgálata | 197 |
| A perszeveráció fogalma | 197 |
| A vizsgálat célja | 198 |
| A vizsgálat módszere | 199 |
| A vizsgálat eredményei. Az eredmények értelmezése | 205 |
| Záró megjegyzések | 208 |
| Az iskolára és a számtanórára vonatkozó attitűd felmérése | 209 |
| A felmérés célja | 209 |
| Az attitűd fogalma | 211 |
| Az attitűd mérése | 211 |
| Standardizált verbális specifikus módszerek | 212 |
| Az általunk használt attitűdmérési módszer: Osgood szemantikus differenciál módszere | 215 |
| A felmérés menete | 220 |
| Az adatok feldolgozása, a felmérés eredményei | 221 |
| Záró megjegyzések | 226 |
| "Szociometirai" felmérés az ítélőképesség vizsgálatával | 227 |
| A vizsgálatok célja és módszere | 227 |
| A szociometriai felmérésről | 229 |
| A felmérés eredményei, az eredmények értelmezése | 232 |
| Záró megjegyzések | 233 |
| A szorongás vizsgálata | 235 |
| A vizsgálatok indokolása | 235 |
| Mi a szorongás, | 237 |
| Iskolai teljesítmény és szorongás | 239 |
| A szorongás mérése | 241 |
| A szorongás vizsgálata a Jázmin utcai iskolában | 244 |
| A szorongás vizsgálata a Váci utcai iskolában | 246 |
| Záró megjegyzések | 251 |
| A projektív történetekben (TAT) megnyilvánuló teljesítménymotiváció vizsgálata | 253 |
| A vizsgálatok célja | 253 |
| A teljesítménymotiváció fogalma és összetevői | 256 |
| Belső motiváció | 259 |
| Belső és külső motiváció: az ún. "hagyományos" és a valóban "modern" matematikatanítási módszerek közötti választóvonal | 259 |
| Belső és külső motiváció: melyik az eredményesebb? | 260 |
| Belső motiváció és teljesítményszükséglet | 261 |
| Vizsgálati módszerek | 261 |
| Az általunk használt projektív módszer: a Thematic Apperception Test (TAT) | 263 |
| A TAT felhasználása a teljesítménymotiváció vizsgálatára | 265 |
| A TAT értékelése a teljesítménymotiváció szempontjából | 269 |
| A vizsgálatunkhoz felhasznált képek | 271 |
| A vizsgálat menete | 272 |
| A vizsgálat eredményei | 274 |
| Záró megjegyzések a teljesítményszükséglet (nAch) vizsgálatához | 278 |
| Záró megjegyzések a szorongás és a teljsítményszükséglet együttes vizsgálatához | 279 |
| Összefoglalás | 280 |
| Függelék | 283 |
| Hagyományos anyag | 283 |
| Kísérleti anyag | 288 |
| Titkosírás-teszt (részletek) | 300 |
| Tanítási órák leírása | 303 |
| A teljesítménymotiváció vizsgálatában felhasznált képek leírása vizsgálati anyagunkból kiemelt egy-egy példával illusztrálva | 309 |
| Irodalom | 314 |
| A könyvben felhasznált, kéziratban levő írások, szakdolgozatok és tudományos diákköri munkák | 349 |
Folytatás Microsoft-tal