A könnyűfémek sajátságai és alkalmazásai

A Mérnöki Továbbképző Intézet 1941. évi tanfolyamainak anyaga

Szerző

Deniflée Sándor

'Deniflée Sándor: A könnyűfémek sajátságai és alkalmazásai ' összes példány

Kiadó:	Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1942
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	104 oldal
Sorozatcím:	A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai
Kötetszám:	12
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrált. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomása, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből

A könnyűfémek sajátságai és alkalmazásai.

A mai korra minden téren rányomja a bélyegét korunk jellemző féme, az alumínium, ez a szép, ezüstös színű és fényű könnyűfém, mely ma már nem pótanyag, hanem a nehézfémeknek, sőt sok esetben magának a vasnak is, számos területen jogos és célszerű helyettesítője s utódja. Különös jelentősége van az alumíniumnak Magyarországon, ahol egyrészt gazdag lelőhelyei vannak az alumíniumércnek, másrészt pedig azért, mert hazánk a nemvasfémekben jelentős behozatalra szorul. Ez a behozatal még akkor is jelentős terhet jelent a megnagyobbodott Magyarországra, ha leszámítjuk a visszakerült erdélyi részeken termelhető évi kb. 2000-2500 t rezet, 7000-8000 t ólmot és 7000 t horganyt.
Megmelítésre méltó, hogy míg a réz, az arany és az ezüst mellett a legrégebben ismert fém, a róla szóló történelmi feljegyzések a legrégebbek közé tartoznak, hisz az örögök már jóval a trójai háború előtt bányászták a rezet a kalkiszi bányákban, s kohászata már az ókorban virágzott: úgyszintén a vas is 4-5 ezer éves multra tekinthet vissza s kohászatát az emberiség az ősegyiptomi és turáni kultúrának köszönheti, addig az alumínium - jóllehet az ókorban már Plinius említést tesz "alumen"-ről -, mint a fém csak kb. 100 éve ismeretes. Amint tudjuk, Wöhler Friedrich 1827-ben, majd 1985-ben állított elő először fémalumíniumot és pedig alumínium-kloridból tisztán vegyi úton, s meghatározta fizikai tulajdonságait is. Az általa nyert alumínium mennyisége azonban nagyon csekély volt, s előállítása csak laboratóriumi kísérletnek számított. Ezután újabb kísérletek következtek: 1852-54-ben Bunsen Róbert és Sainte-Claire Deville Henry alkalmazott először villamos áramot az alumínium előállítására, s Sainte-Claire Deville volt az első, akinek az a gondolata támadt, hogy a használt alumínium-nátrium kettős klorid olvadáspontjának leszállítása végett grönlandi kryolith (AIF3. 3NaF) hozzáadagolást kísérel meg. Ugyancsak ő dolgozta ki először azt az eljárást, amelynek segítségével a bauxitot, ezt a legfontosabb alumíniumércet alumíniumoxiddá, ú. n. timfölddé (Al2O3) lehet átalakítani és a szennyeződésektől meg lehet szabadítani. Áramforrásul azonban még mindig galvánelemekből álló telep szolgált, elképzelhető tehát, hogy Sainte-Claire Deville eljárása gyakorlatilag nem felelhetett meg. Vissza

Tartalom

Történelmi visszapillantás az alumíniumgyártásra	1
Az alumínium technológiája.
Az alumínium kohósítására alkalmas nyersanyagok, alumíniumot tartalmazó ásványok, ércek, - a bauxit főlelőhelyei, - Magyarország mint a bauxit egyik legfontosabb termelőországa, - bauxittermelés, alumíniumtermelés és alumíniumfogyasztás statisztikái, - Magyarország alumíniumtermelésének nemzetgazdasági jelentősége	5
Timföldgyártás, a Bayer-eljárás ismertetése	10
Az alumínium elektrolízise	11
Finomított 99-99% alumínium gyártása	14
A finomított és kohóalumínium tulajdonságai, gázfelvevőképesség, - fizikai tulajdonságok, - mechanikai tulajdonságok, - nehézfémekkel való összehasonlítás, - az alumínium korróziója, - a korróziós vizsgálati módszerek, - a könnyűfémek korróziós védelme: festés, MVB eljárás, eloxálás stb.	17
Az alumíniumötvözetek, nemesíthető alumíniumötvözetek, kétalkotós ötvözetek, - többalkotós ötvözetek, pl. a duralumin, - a többalkotós ötvözetek nemesítése és öregítése, a nemesített ötvözetek szilárdsági tulajdonságai, - a nemesítés elmélete, - a nemesítésre alkalmas formaötvözetek, - a nemesített ötvözetek viselkedése magasabb hőfokon, - AlMg- típusú ötvözetek hőkezelése	31
A könnyűfémek öntése, az ötvözetek előkészítése, - a tuskóöntésnél fellépő hibák, - fínom szövetkezetű tuskók öntése, - a könnyűfémek olvasztásánál használatos villamoskemencék: tégely- nyílt olvasztóterű és indukciós kemencék	45
Könnyűfém félkészgyártmányok gyártása, lemez- és szalaghengerlés, - cső- és rúdsajtolás, - tubusgyártás, - huzalgyártás	57
A könnyűfémek hőkezelése, a hőkezelő kemencék fajtái	63
A könnyűfémek hegesztése	63
A könnyűfémek szegecselése, szegecsfajták, - különböző fajtájú alumíniumötvözetek szegecselése	70
A könnyűfémek forgácsolása, esztergályozás, fúrás, marás stb. - ezen műveleteknél használatos szerszámok alakjai, - megmunkálási sebességek	71
Az alumínium felhasználása.
Villamosiparban a könnyűfémek szerepe a távvezetékek építésénél, - alumínium, acél-alumínium és alumíniumötvözetek felhasználása, - a könnyűfémsodronyok összekötései, - a könnyűfém távvezetékek méretezése, - színezés, - gyengeáramú vezetékek, - villamos mótorok...	74
Vegyiparban alumínium szerepe a salétromsav-, gáz- stb. gyártásnál, - a szerves vegyiiparban	87
Tej- és élelmiszeriparban tejeskannák, - tejipari gépek, - tejkonzervek,- alumíniumfólia mint sajtcsomagoló,- alumínium szerepe a söriparban: hordók, tartályok, stb.	91
Alumíniumfólia szerepe a hang- és hőszigetelésnél	92
Mezőgazdaságban alumínium permetezők	92
Építőiparban	93
Hajóépítésnél	93
Gázpalackok gyártásánál	93
Közlekedési iparban az alumínium szerepe a korszerű vasúti kocsik építésénél és belső berendezésénél, - könnyűfém autobuszok, - alumínium a személygépkocsiiparban, - könnyűfém csapágyak	94
Alumínium mint tetőfedőanyag	97
Alumíniumpor és festék gyártása	98
Alumínium mint ötvöző fém a vas- és fémkohászatban	99
Alumíniumbronz ötvözetek	101
Irodalom	103