A könyv- és könyvtári kultúra a kapitalizmus időszakában I.

Előszó

A jegyzet a polgári időszak, az 1789-i francia forradalomtól az 1917-i októberi szocialista forradalomig terjedő kor könyv- és könyvtári kulturájának átlalános fejlődési tendenciáit és legfontosabb országok szerinti sajátos alakulását tartalmazza. Tehát nem a polgári könyv- és könyvtári kultúra egész történetét. A polgári fejlődés ugyanis Nyugat-Európa fejlett országaiban jóval előbb, a feudalizmus időszakában megindult már, Közép- és Kelet-Európa és főként az Európán kívüli földrészek feudális és félfeudális államainak viszont még a 19. század nagy részében, sőt nem egy helyen még a 19. század végén és a 20. században is feudális jellegű a gazdasági és társadalmi rendszere, valamint a kulturája, könyv- és könyvtári kulturája is. Ennek az egyenlőtlen fejlődésnek a következménye, hogy amikor ezekben az utóbb említett államokban még a polgárosodásért, a polgári könyv - és könyvtári kultura kialakításáért folyik a harc a feudális erőkkel szemben, akkor a fejlettebb polgári államokban, ahol a nagyiparii termelés jelentékeny és nagyszámú munkaréteget hozott létre, megtalálhatók már antikapitalista, sőt szocialista jellegű törekvések és eredmények is a könyv- és a könyvtári kultúra terén is a 19. század második felében és a 20. század elején. Vannak továbbá olyan feudál-kapitalista országok, amelyekben a polgári forradalom nem semmisítette meg teljesen a feudalizmust, a fejlődő nagyipar azonban létrehozta a proletáriátust s ezekben egymás mellett megtalálhatók a könyv- és könyvtári kultúra feudális, polgári és szocialista formái (pl. Magyarországon 1867 után, vagy a cári Oroszországban a 19. század végén). A korszak általános meghatározó jellemvonása azonban a polgárosodás, a könyv- és könyvtári kultúra polgári jellegű termékeinek, intézményeinek, szervezeteinek, munkamódszereinek létrejötte, fejlődése és kialakulása minden téren, magasabb vagy alacsonyabb szinten az illető ország vagy nép általános fejlettségi színvonalától függően.
A történeti áttekintés során nem ragaszkodhattunk mereven az 1789-es és az 1917-es időhatárhoz. Rövid visszatekintés keretében számbavettük azokat a polgári előzményeket, amelyek hatékonyan fejlődhettek tovább a polgári időszakban, valamint azokat a feudális hagyományokat is, amelyek meghatározták vagy befolyásolták a későbbi fejlődést is, illetve amelyekkel a polgári törekvéseknek számolniok kellett. Ez a visszatekintés nem egyszer azért is szükségessé vált, mivel nem egy intézmény (pl. nyomdák, kiadói és könyvkereskedő-cégek, könyvtárak), amely még a feudalizmus időszakában keletkezett, a polgári korban is folytatta tevékenységét. Hasonló okokból kellett kitekintenünk több ízben az 1917 utáni fejlődésre. A polgári könyv- és könyvtári kultúra ugyanis az országok jelentékeny részében az októberi szocialista forradalom után továbbra is fennmarad és fejlődik. A polgári kor könyvkulturájának és könyvtárügyének jelentősége számunkra nem csupán történeti. Az akkor kialakult termékek, kiadványféleségek, intézmények és munkamódszerek megtalálhatók és tovább élnek az 1917 utáni időszakban is; a kapitalista országokban kevesebb módosulással, a szocialista államokban új, megváltozott funkcióval, szocialista társadalmi szükségletektől irányítva és szocialista társadalmi célok érdekében. A kapitalista kor könyvkultúrája és könyvtárügye tehát a mai szocialista fejlődésnek is közvetlen előzménye, értékes hagyományai - köztük elsősorban a korabeli szocialista törekvések eredményei - ösztönző erejűek voltak a szocialista országok kialakuló könyv- és könyvtári kultúrája számára. Vissza