1.034.202
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A könyvek hídja
Emlékfüzér Scheiber Sándorról
| Kiadó: | Urbis Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 336 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 13 cm |
| ISBN: | 963-9291-79-X |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Ha a 70. születésnap az öregkor nyitánya, nincs mit örülnöm neki. Bár - hasonló alkalommal - Édesapám azt vallotta: testben megöregedhetik, de szíve fiatal marad. Őt különben is idéztem volna. Tőle tanultam a tudomány és a tudós tiszteletét. Édesanyámtól az irodalomért való lelkesedését. Mártírhalálát máig sem hevertem ki. Álmaimban gyakran látom. Ilyenkor bizonygatom neki, milyen jó fia vagyok, és hogy vittem valamire. Gyermek és ifjúkoromat megkeserítette, hogy öcsémet jobban szerette. Ma már megértem, hiszen magamnál én is jobban szeretem őt és családom mind négy tagját. József Attila azt írja Curriculum vitae-jében, hogy ő nem volt zseni, csak árvagyerek. Hadd variáljam szavait: én nem vagyok nagy tudós, csak egyedül maradtam. Akik nálam különbek voltak, nem jöttek vissza, vagy elhagytak. Így egy tragikus korszakban magamnak kellett újjáépíteni a Rabbiképző Intézetet, tanítványokat oktatni, tudományt szervezni, szerkeszteni, korrigálni, levelezni. Mindez erőim legjavát vonta el... TovábbFülszöveg
Ha a 70. születésnap az öregkor nyitánya, nincs mit örülnöm neki. Bár - hasonló alkalommal - Édesapám azt vallotta: testben megöregedhetik, de szíve fiatal marad. Őt különben is idéztem volna. Tőle tanultam a tudomány és a tudós tiszteletét. Édesanyámtól az irodalomért való lelkesedését. Mártírhalálát máig sem hevertem ki. Álmaimban gyakran látom. Ilyenkor bizonygatom neki, milyen jó fia vagyok, és hogy vittem valamire. Gyermek és ifjúkoromat megkeserítette, hogy öcsémet jobban szerette. Ma már megértem, hiszen magamnál én is jobban szeretem őt és családom mind négy tagját. József Attila azt írja Curriculum vitae-jében, hogy ő nem volt zseni, csak árvagyerek. Hadd variáljam szavait: én nem vagyok nagy tudós, csak egyedül maradtam. Akik nálam különbek voltak, nem jöttek vissza, vagy elhagytak. Így egy tragikus korszakban magamnak kellett újjáépíteni a Rabbiképző Intézetet, tanítványokat oktatni, tudományt szervezni, szerkeszteni, korrigálni, levelezni. Mindez erőim legjavát vonta el a munkától. Sokszori és csillogó csábítással szemben itthon maradtam. Marasztalt a magyar nyelv és irodalom szeretete. Marasztalt a hivatástudat, hogy a helyben található anyag feldolgozása az egyetemes zsidó tudomány érdeke. Ebből nőttek ki könyveim: a Feliratok, a Kódexmaradványok, a Folklór és a Geniza. És ami még ezentúl következik, ha „Isten erőt ad szegény éneklőnek". Hol végződik a mívesség és hol kezdődik a művészet? Hol végződik a mesterség és hol kezdődik a mester? Hogy mi marad meg munkásságomból, az utókor dönti el. Azt azonban már most tudom: A hebraicát és a judaicát bevittem a magyar tudomány diszciplínái közé; munkatársakat neveltem; zsidó érdeklődést ébresztettem a felnőttek és az ifjúság körében; megőriztem Főiskolánk hírnevét; tanítványaim katedrákon viszik tovább; Magyarországot és Budapestet megtartottam a zsidó szellemi élet centrumai között. „Ez az én munkám és nem is kevés." VisszaTartalom
Előszó ............................................................................7Mi lett Haynau kétmilliós hadisarcából?............................11
Gergely Ágnes: Bábel..........................................................23
Mezei András: Családi......................................................24
Scheiber Sándorné Bernáth Lívia: Ma is sokszor a hangjára ébredek...................26
Hídvégi Máté: „Ki fény vagyok, homályban éltem"............36
Forrás és szem
Schweitzer József: Őrszem Izrael háza fölött............ 49
Schmelzer Hermann Imre: Az orgona nem gerjesztett vitákat, és nem talált elutasításra.............. 54
Domán István: Apám után engem kért fel a Talmud oktatására...................60
Raj Tamás: „Üresen maradt a helye"................ 65
Schőner Alfréd: Elképzelem, amint föntről mosolyog az egyetemünket látva.............. 68
Karmán György: Szívesen állt az ómed elé............. 76
Benedek István Gábor: Örök pillanatfelvételek.......... 79
Kiss Anikó: A sivatag közepén egy igazi oázisban éltünk... 86
Szécsi József A zsidóságot közvetítette az életembe...... 94
Tenke Sándor: Vigyázott rám, mint egy csillag..........102
Yehuda Don: Bárchesz és siddukh...................107
Erdei Grüniuald Mihály: Rejtvényfejtés arameusból......109
Landeszman György: Két történet....... ............112
Beer Iván: Halálakor összetört az örökmécses..........115
Michael Ben-Menahem: A játékra mindig kész volt......121
Biedermann Marianne: Kohn bácsi temetési beszéde.....123
Nem múlt el a tudós: máig újból és újból tanít
Hahn István: Életművének egy töredéke is elegendő lett volna a tudományok doktora cím odaítélésére .... 129
Dán Róbert: Társaivá lettek régi korok emberei ........142
Komoróczy Géza: Mint föveny a tengerparton..........147
Fröhlich Ida: A közös leningrádi élményekhez egy csereakció is fűződik....................159
Apor Éva: Távozásával a genizakutatás gyakorlatilag megszűnt Magyarországon..................165
Menahem Schmelzer: Sikerült résnyi nyílást hagynia az ajtón . 170
Voigt Vilmos: Aki egyetemi óráira járt, okosabb és jobb is lett általa...................175
Minden sora megérdemli, hogy kiadják.........192
Balassa Iván: Egy lengyel rabbi könyvére hívta fel a figyelmemet............................198
Nagy Ilona: A vasárnap reggeli borotválás után kelt útra hozzánk...................204
Dávid Ferenc: A soproni zsinagóga föltárását a soával megszakított magyar zsidó történelem újraéledéseként élte meg ...................211
Fodor Sándor: A hebraisztika csúcsteljesítménye........218
Péter László: Barátságuk Bálint Sándorral Löw Immánuel és Kálmány Lajos barátságát idézte............222
Szabad György: Kivételes céltudatossággal kutatta a zsidó hagyományokat...................231
Gábor György: Hogy az emberi nemet megmentsék a kihalástól...................235
Egy fél gesztust nem tett soha rendszernek
Dávid Katalin: Imádkozott egy keresztény asszonyért...................243
Rapcsányi László: Első izraeli utamra az ő áldásával indultam...................250
Fazekas Lajos: A kilencvenkilencedik lépés............252
Ungvári Tamás: Kincsek őrzője....................257
Bollobás Enikő: Búcsú Arany Jánostól................267
Kőszeg Ferenc: Milyen egy zsidó szedő?...............276
Szepes Erika: A nagy ugrás........................281
Triptichon..............................287
Féner Tamás: Szerencsés vagyok, könyvet készíthettem vele...................300
Fehér László: Nélküle szegényebb lenne a festészetem .... 303
Szita Szabolcs: Csatkai sajtóhiba-gyűjteményéről is tudott.................... 309
Zelei Miklós: Tömbösen húzva.....................312
Csorba László: Tudta, hogy miket jelentettek róla.......319
Sós Endre: Jelentések az Állami Egyházügyi Hivatalnak...................327
Témakörök
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.