A könyvkiadó egri Líceum I-II.

Fülszöveg

"Áz 1800 előtti magyarországi nyomdászat története és kiadványtermése nemzetközi viszonylatban is megnyugtató feltártságnak örvend. ¦ A régi magyarországi nyomtatványok tételes számbavétele és kiadvá-nyonkénti jellemzése lassan eléri a 17. század végét. A következő századból is fergeteg bibliográfiai adat áll már a retrospektív nemzeti bibliográfiát építő szakemberek rendelkezésére. A 19. és a 20. század nyomdászati tömegtermelése azonban még csak nagyvonalakban körvonalazódik Kárpát-medencei szinten. Még sok fehér folt vár . eltüntetésre a tipográfiai térképről.
A mostani bibliográfiai összeállítás égyetlen nyomda, az egri Püspöki (1755-1804), majd Érseki Líceumí Nyomda (1804-1949) kiadványait tárja fel a teljesség igényével. A közel kétszáz éven át megszakítás nélkül működő nyomda nemcsak a Magyarország egykori legnagyobb egyházmegyéjében, hanem az ország egyéb területein élőket is ellátta a legkülönfélébb nyomdatermékekkel. A kísérő tanulmányokkal bevezetett első kötetben az... Tovább

Fülszöveg

"Áz 1800 előtti magyarországi nyomdászat története és kiadványtermése nemzetközi viszonylatban is megnyugtató feltártságnak örvend. ¦ A régi magyarországi nyomtatványok tételes számbavétele és kiadvá-nyonkénti jellemzése lassan eléri a 17. század végét. A következő századból is fergeteg bibliográfiai adat áll már a retrospektív nemzeti bibliográfiát építő szakemberek rendelkezésére. A 19. és a 20. század nyomdászati tömegtermelése azonban még csak nagyvonalakban körvonalazódik Kárpát-medencei szinten. Még sok fehér folt vár . eltüntetésre a tipográfiai térképről.
A mostani bibliográfiai összeállítás égyetlen nyomda, az egri Püspöki (1755-1804), majd Érseki Líceumí Nyomda (1804-1949) kiadványait tárja fel a teljesség igényével. A közel kétszáz éven át megszakítás nélkül működő nyomda nemcsak a Magyarország egykori legnagyobb egyházmegyéjében, hanem az ország egyéb területein élőket is ellátta a legkülönfélébb nyomdatermékekkel. A kísérő tanulmányokkal bevezetett első kötetben az 1755 és 1852 között, azaz a kézisajtó korában készült nyomtatványokat vettük számba. A második kötet már az egri tipográfia nagyipari időszakába vezeti át az olvasót. A gyorssajtó egri megjelenésétől (1853) egészen a nyomda működésének beszüntetéséig (1949) ível ez a tipográfiatörténeti szakasz.
Kiadványunkkal azokhoz a művelődés- és könyvtörténeti kutatásokhoz csatlakozunk, amelyeknek immár patinás hagyományai vannak hazánkban. Egy kis létszámú, ám lelkes egri kutatócsoport több éven keresztül zajló munkájának eredményét tarthatja most kezében az olvasó. Olyan nyomdászattörténeti bibliográfiát, amely egyetlen hélyi officina kiadványpalettáját hivatott regisztrálni - hozzájárulva a magyarországi tipográfiatörténeti tabló teljesebbé tételéhez.
IXc p I iTLJ IXI A rN Vissza