A könyvvizsgálat alapjai

Szerző

Lektor

'Dr. Bíró Tibor: A könyvvizsgálat alapjai ' összes példány

Kiadó:	Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	177 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:	963-394-656-5

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A könyvvizsgálat kialakulása a gazdálkodó szervezetek vezetésének és a tulajdonosok személyének, illetve a vezetési és tulajdonosi funkciónak a szétválása után indult meg. A tulajdonosok a vállalatoktól személyükben és anyagilag is független szakembereket bíztak meg, akik az ő gazdasági érdekeiket képviselték, és kizárólag nekik tartoztak beszámolási kötelezettséggel. Később, a hitelkapcsolatok bővülésével felmerült annak az igénye, hogy a hitelezők is megbízható, valós képet kaphassanak a vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről.
A hites könyvvizsgálói intézmény megteremtését Magyarországon az 1930. évi V. a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény hatályba lépése jelentette. A törvény meghatározott vállalkozási körben előírta a felügyelőbizottság létesítését, illetve megengedte, hogy ehelyett könyvvizsgálót bízzanak meg. E törvény kapcsán jött létre a Hites Könyvvizsgálók Egyesülete, amely az igazságügy-miniszter felügyelete alatt tevékenykedett.
A II. világháborút követő politikai változások, az államosítások kapcsán jóformán megszűnt a magánszektor és megszűntek a gazdasági társaságok. Az államosított vállalatok gazdasági ellenőrzését az államapparátus vette át. Az állami vállalatok nem adtak és adhattak megbízást a könyvvizsgálatra, így a folyamat betetőzéseként a Népgazdasági Tanács az 1950. évben megszüntette a Hites Könyvvizsgálók Egyesületét, és magára a könyvvizsgálói tevékenységre sem volt szükség hosszú ideig.
Az 1952-1989. évek közötti időszakot az állami vállalatok és intézmények központi állami ellenőrzése jellemezte.
A politikai rendszerváltozást megelőző gazdasági rendszerváltozás során 1987. október 1-jén megalakult a Magyar Könyvvizsgálók Egyesülete. Az 1988. évi VI. a gazdasági társaságokról szóló törvény fordulatot jelentett a magyar gazdaság szabályozásában. A törvény meghatározott társasági formáknál és egyéb feltételek teljesülése esetén előírta a könyvvizsgálati kötelezettséget. 1991-ben a Magyar Könyvvizsgálók Egyesülete felvette a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnevezést. Ezt követően az Országgyűlés elfogadta az 1991. évi XVIII. a számvitelről szóló törvényt, amely már részletekbe menően szabályozta a könyvvizsgálók feladatát és a velük szemben támasztott követelményeket, majd az 1997. évi a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvény megteremtette a szervezeti kereteket is a nemzetközi követelményekhez igazodó hazai könyvvizsgálati tevékenységhez. Napjainkban csaknem hatezer főt elérő a Magyarországon bejegyzett természetes személy könyvvizsgálók száma, akik könyvvizsgáló társaságokban vagy egyéni vállalkozóként végeznek auditori feladatokat. Vissza

Tartalom

I. A könyvvizsgálat kialakulása, keretei és szabályozottsága (Dr. Bíró Tibor) 9
1. A könyvvizsgálati tevékenység kialakulása 9
2. A könyvvizsgálat szükségessége, célja és tartalma 10
3. A könyvvizsgálat szabályozottsága 11
3.1. A könyvvizsgálat európai szabályozottsága 11
3.2. A könyvvizsgálat hazai szabályozottsága 13
3.2.1. A gazdasági társaságokról szóló törvény könyvvizsgálatra vonatkozó főbb előírásai 14
3.2.2. A számvitelről szóló törvény könyvvizsgálattal kapcsolatos szabályai 15
3.2.3. A Magyar Könyvvizsgálati Kamaráról és a könyvvizsgálati tevékenységről szóló törvény előírásai 19
3.2.4. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó jogszabályok főbb előírásai 22
3.3. A könyvvizsgálati standardok 23
II. A könyvvizsgálat célja, alapelvei és hatóköre (Dr. Bíró Tibor) 27
1. A könyvvizsgálat célja és alapelvei 27
1.1. A könyvvizsgálat célja 27
1.2. A könyvvizsgálat alapelvei 28
1.2.1. Függetlenség, összeférhetetlenség 28
1.2.2. Etikai alapelvek 30
1.2.3. Szakmai standardok betartása 31
1.2.4. Szakmai szkepticizmus 32
2. A könyvvizsgálat hatóköre 32
III. A könyvvizsgálat előkészítése 37
1. A megbízás elfogadása (Fridrich Péter - Kresalek Péter) 37
1.1. A könyvvizsgáló felkérése 38
1.2. Tájékozódás a megbízás körülményeiről 39
1.3. Ajánlattétel 40
1.4. A könyvvizsgáló megválasztása, a megbízás elfogadása 41
1.5. Szerződéskötés 43
2. A könyvvizsgálati munka tervezése (Dr. Bíró Tibor) 44
2.1. A könyvvizsgálati munka tervezésének célja és folyamata 44
2.2. A gazdálkodó és környezetének megismerése 45
A könyvvizsgálat alapjai
2.3. A belső ellenőrzési és számviteli rendszer elsődleges felmérése 48
2.4. Kockázatbecslés 49
2.5. Átfogó könyvvizsgálati stratégia 54
2.6. Könyvvizsgálati terv (munkaprogram) 60
3. Könyvvizsgálati módszerek és bizonyítékok (Fridrich Péter - Kresalek Péter) 69
3.1. A könyvvizsgálati bizonyíték fogalma, fajtái, főbb követelményei 69
3.2. A könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzésének eszközei 75
3.3. Vizsgálati eljárások és módszerek 79
3.3.1. Kockázatbecslési eljárások 79
3.3.2. Az ellenőrzési rendszerek tesztelése 80
3.3.3. Alapvető vizsgálati eljárások 81
3.4. Az adattesztek vizsgálatának terjedelme 83
IV. Az éves beszámoló könyvvizsgálatának végrehajtása (Dr. Bíró Tibor; IV. 2., Fridrich Péter - Kresalek Péter) 87
1. A könyvvizsgálói munka ütemezése 87
2. Speciális vizsgálati területek 88
2.1. Nyitóegyenlegek vizsgálata 88
2.2. Kapcsolt vállalkozásokkal bonyolított ügyletek vizsgálata 89
2.3. Jogszabályoknak való megfelelés vizsgálata 91
2.4. Fordulónap utáni események vizsgálata 92
2.5. Vállalkozás folytatása elve érvényesülésének vizsgálata 94
3. Az éves beszámoló könyvvizsgálatához szorosan kapcsolódó dokumentumok 95
3.1. Állandó dokumentációk és azok aktualizálásai 95
3.2. A vizsgált üzleti év beszámolójához kapcsolódó dokumentumok 96
4. A számviteli alapelvek érvényesülésének vizsgálata 99
5. Az éves beszámoló mérlegének vizsgálata 100
5.1. A mérleg formai és tartalmi szempontjai vizsgálatának feladatai 100
5.2. A mérleg részletes vizsgálata 101
6. Az éves beszámoló eredménykimutatásának vizsgálata 112
6.1. Az éves beszámoló eredménykimutatásának vizsgálata formai és tartalmi szempontból 112
6.2. Az eredménykimutatás egyes tételeinek részletes vizsgálata 113
7. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének vizsgálata 118
7.1. A kiegészítő melléklet vizsgálata formai szempontok alapján 120
7.2. A számviteli alapelvek érvényesülésének ellenőrzése 121
7.3. A kiegészítő melléklet tartalmi elemeinek részletes vizsgálata 122
7.4. A cash flow-kimutatás könyvvizsgálata 131
8. Az üzleti jelentés könyvvizsgálatának célja és módszertana 133
V. A könyvvizsgálói jelentés (Fridrich Péter - Kresalek Péter) 135
1. A könyvvizsgálói jelentés formai követelményei 135
2. A könyvvizsgálói jelentés tartalmi követelményei 139
2.1. Tiszta vélemény (hitelesítő záradék) 141
2.2. Figyelemfelhívó megjegyzések 142
2.3. Korlátozott vélemény (korlátozott záradék) 143
2.4. Ellenvélemény (elutasító záradék) 144
2.5. Véleménynyilvánítás visszautasítása (záradék megadásának elutasítása) 145
3. A hosszú könyvvizsgálói jelentés 145
4. A jelentéskészítéshez kapcsolódó egyéb dokumentumok 146
4.1. A vállalkozás által kibocsátott nyilatkozatok 146
4.2. A könyvvizsgáló által kibocsátott egyéb dokumentumok 148
VI. A könyvvizsgálati munka dokumentálása (Dr. Bíró Tibor) 151
Mellékletek 153
Szakirodalom-jegyzék 177

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem