| Előszó az 1992. évi első kiadáshoz | 11 |
| Előszó a 2006. évi korszerűsített kiadáshoz | 13 |
| Bevezetés (Moser Miklós) | 15 |
| Pálmai György: Környezetvédelmi alapfogalmak | 27 |
| A környezet fogalma | 27 |
| A környezet szennyezésének folyamata | 29 |
| A környezetvédelem célja és eszközei | 31 |
| Moser Miklós: Globális helyzetelemzés | 39 |
| "Mennyi az elég"? | 43 |
| "Új világrend" | 45 |
| Riótól Johannesburgig | 46 |
| A fenntarthatatlan vízgazdálkodás | 51 |
| Kémiai veszélyforrások | 53 |
| A kőolajra alapozott világgazdaság csődje. Kína gépkocsigyártási terveinek példáján | 55 |
| Az 1999. évi világhelyzet-jelentés a városiasodás kérdéséről | 56 |
| "A modern nagyváros, mint a fenntartható fejlődés koncentrált kudarca" | 57 |
| "A civilizált emberiség nyolc halálos bűne" | 62 |
| A "Körforgások..." könyv szerzői előszava, "A természet-társadalomember" rendszer alapkoncepciójával | 64 |
| Moser Miklós: A természet-társadalom-ember egymásra épülő rendszer | 66 |
| Bevezetés | 66 |
| A tudomány-technika-gazdaság szabályozóköre | 67 |
| A Nap ciklusai | 71 |
| A Nap-Föld ciklusok, az évszakok | 74 |
| A Föld-Hold ciklusok | 76 |
| Az Ősföld (Pangea) ciklusai | 77 |
| Áramlások a Föld belsejének fő részeiben | 80 |
| A Föld háromdimenziós hőáramlási képe | 82 |
| A földköpeny horizontális áramlásai | 83 |
| A Föld mágneses tere | 85 |
| A geokémiai karbonát-szilikát körforgás | 87 |
| Érckörforgások az óceáni kéreg és a tenger között | 89 |
| Tengeráramlások I. | 91 |
| Tengeráramlások II. | 93 |
| A vízkörforgás | 95 |
| Fotoszintézis I. | 97 |
| Fotoszintézis II. | 99 |
| Fotoszintézis III. | 102 |
| Az élet körforgása, a CO2 körforgása | 104 |
| Az élet körforgása, a N2 körforgása | 106 |
| Az élet körforgása, a kén körforgása | 108 |
| Levegőáramlások - klímaváltozások | 110 |
| A városklíma | 112 |
| Az éghajlat és a főbb kémiai elemek körforgásainak kölcsönhatásai | 113 |
| A kibocsátott gázok sorsa | 115 |
| Széncsere a légkör és a földi készletek között | 117 |
| Az üvegházhatás | 119 |
| A déli félgömb ózonszintje | 120 |
| A légköri ózon, a halogénezett szénhidrogének, a klór kémiája | 122 |
| A savas eső | 124 |
| A vízgyűjtő területen lejátszódó folamatok | 126 |
| A savas eső és az ózon | 128 |
| Erdőpusztulás, talajerózió | 130 |
| A szén-monocid (CO) körforgása | 132 |
| A városi közlekedés csődje | 133 |
| Visszacsatolási folyamatok és az éghajlat | 135 |
| A levegő CO2-tartalmának csökkentése | 138 |
| A nukleáris hulladék, nukleáris fűtőanyagciklus | 139 |
| Az ipari ökológiai rendszer ciklusai | 141 |
| A platinacsoport fémeinek újrahasznosítása | 143 |
| A népesség és az ipari tőke körforgása | 145 |
| A népesség-tőke-mezőgazdaság-környezetszennyeződés visszacsatolás | 147 |
| A világmodell szabályszerű működése | 149 |
| Az első "világmodell" | 151 |
| A tüdő és a légzés I. | 154 |
| A tüdő és a légzés II. | 156 |
| A vérkörforgás | 158 |
| A gondolkodás szerve az agy | 160 |
| Az emberi szervezet szabályozókörei | 163 |
| Az első hiba a káosz eredete | 165 |
| "Áldás és átok" | 166 |
| A kiút szintézisrendszer-modellje | 168 |
| Pálmai György: levegőtisztaság-védelem | 171 |
| A levegő összetétele és öntisztulása | 171 |
| A levegő fizikai állapothatározói és hatásuk a levegőszennyeződésben | 175 |
| A levegőszennyezés forrásai és fajtái | 178 |
| Légszennyezést okozó emberi tevékenységek | 182 |
| Légszennyező anyagok káros hatása | 193 |
| Egészséget károsító hatás | 193 |
| Gazdasági károk | 194 |
| A levegőszennyezés hazai helyzete | 197 |
| A szabályozás rendszere | 199 |
| Nemze4tközi egyezmények | 199 |
| Hazai szabályozás | 201 |
| A levegőszennyezés elleni védekezés lehetőségei | 224 |
| Az emissziócsökkentés aktív módszerei | 228 |
| Az emisziiócsökkentés passzív módszerei | 230 |
| Vegyipari emissziók csökkentése | 251 |
| Tüzelőanyagok és füstgázok kéntelenítése | 258 |
| Kipufogógázok káros emissziójának csökkentése | 264 |
| Pálmai György: Vízminőség-védelem | 269 |
| Vízigények és vízgazdálkodás | 269 |
| Vízforrásopk jellemzői | 272 |
| Csapadékvíz | 272 |
| Felszín alatti vizek | 273 |
| Felszíni vizek | 274 |
| A vizek minősége | 276 |
| Hidrológiai vízminősítés | 277 |
| Fizikai vízminősítés | 278 |
| Kémiai vízminősítés | 280 |
| Vízminőségi követelmények és osztályok | 286 |
| Vízszennyeződést okozó emberi tevékenységek | 293 |
| A vízszennyezés és hatása | 296 |
| A vízszennyezés hazai helyzete | 298 |
| A hazai szabályozás rendszere | 301 |
| A vízvédelem szervei | 301 |
| A jogi szabályozás rendszere | 302 |
| A vízszennyezés elleni védekezés lehetőségei | 312 |
| A szennyezést csökkentő vagy megszüntető technológiai módosítás | 313 |
| Technológiai módosítás a víztakarékosság érdekében | 315 |
| Értékes anyagok visszanyerése | 318 |
| Szennyvíztisztítás | 320 |
| Szennyvizek elhelyezése a talajban | 345 |
| A vízminőség-szabályozás egyéb lehetőségei | 346 |
| Pálmai György: Talajvédelem | 348 |
| A talaj fontosabb jellemzői | 348 |
| A talaj szemcsézettsége és az egyes szemcsefajták tulajdonságai, szerepe | 348 |
| A talaj pórusvolumene | 349 |
| A talaj permeabilitása | 349 |
| A talaj kapillaritása | 350 |
| A talaj vízkapacitása | 350 |
| A talaj hőmérséklete | 350 |
| A talajvíz | 351 |
| A talajlevegő | 353 |
| A talaj természetes összetevői | 353 |
| A talaj mikroorganizmusai | 353 |
| A talaj természetes ásványi anyagai | 355 |
| A talajban levő radioaktív izotópok | 356 |
| A talaj szennyeződései | 357 |
| A talaj szennyező ásványi anyagai | 357 |
| A mezőgazdasági tevékenységből eredő talajszennyeződés | 357 |
| A talajban előforduló policiklikus szénhidrogének | 358 |
| A talaj detergens szennyeződése | 359 |
| A talaj ásványolaj eredetű szennyeződése | 359 |
| Hulladékokból és hulladékkezelésből eredő talajszennyezés | 360 |
| A talajok káros minőségi és mennyiségi változásai | 362 |
| A talajszennyezés, talajerózió és másodlagos szikesedés mértéke hazánkban | 364 |
| A talaj öntisztulása | 366 |
| Talajszennyezési károk elhárítása | 368 |
| Talajtisztítási eljárások a talaj kiemelése nélkül | 376 |
| Talajtisztítási eljárások a talaj kiemelésével | 378 |
| Pálmai György: Hulladékszennyezés és -kezelés | 380 |
| Hulladékok fajtái és kezelésük | 381 |
| A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos hazai szabályozás | 385 |
| Az egyes hulladékfajták kezelésének módjai | 393 |
| Települési hulladékok | 394 |
| Ipari hulladkok | 406 |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok | 411 |
| Iszapkezelés | 412 |
| Speciális hulladékok | 416 |
| Pálmai György: Zaj- és rezgésártalmak | 419 |
| Zajártalmak | 419 |
| Fontosabb hangtani alapfogalmak | 421 |
| A hangérzékelés fizikai és emberi vonatkozásaiu | 425 |
| Zajforrások | 430 |
| A zaj hatása az emberi szervezetre | 434 |
| Infrahanghatások | 438 |
| Az infrahang keletkezése | 438 |
| Az infrahang hatásai | 439 |
| Védekezés az infrahanghatások ellen | 440 |
| Ultrahanghatások | 441 |
| Ultrahangok keletkezése, előfordulása | 441 |
| Az ultrahangok biológiai hatása | 441 |
| Biztonságtechnikai óvintézkedések | 442 |
| A rádió- és mikrohullámok hatása az emberi szervezetre | 442 |
| Zajvédelem | 443 |
| Zajmérés | 443 |
| A zajforrás analízisa, zajnormák | 446 |
| Egyéni zajvédelem | 451 |
| A zaj csökkentése | 455 |
| Városrendezés, telepítés, forgalomszervezés a zajcsökkentés szempontjából | 459 |
| Az épületek zajvédelme | 460 |
| A zaj elleni védekezés gazdasági kérdései | 461 |
| A mechanikus rezgések káriosító hatása | 462 |
| A vibráció forrásai | 462 |
| A vibráció hatásai | 463 |
| A vibráció mérése | 464 |
| Megengedhető vibrációs terhelés | 465 |
| Rezgécsökkentés | 466 |
| A zaj- és rezgésvédelem hazai szabályozása | 467 |
| Az akusztika, zaj és rezgések témakörben alkalmazott szabványok | 468 |
| Moser Miklós: Összefoglalás és előretekintés | 472 |
| Az összefüggő rendszerek kutatásának sorozatos kudarca | 472 |
| A káosz | 475 |
| A kiút | 491 |
| Irodalomjegyzék | 504 |
| Név- és tárgymutató | 507 |