A környezetvédelem minőségmenedzsmentje

Tartalom

Előszó 15
Bevezetés 17
I. rész
Környezeti elemek és hatások.
A környezet tűrőképessége és minősége 25
Bevezetés 27
1. Levegőtisztaság-védelem. A levegő minőségének biztosítása 29
1.1. A levegő minősége 29
1.2. A levegőszennyezés hatásai 31
1.3. Az emisszió, a transzmisszió és az immisszió fogalma
és összefüggései 32
1.4. A levegőminőség szabályozása 34
1.4.1. Területi kibocsátási határértékek 36
1.4.2. Technológiai kibocsátási határérték 37
1.4.3. Egyedi kibocsátási határérték 38
1.5. A levegőszennyezés csökkentésének módszerei 38
1.5.1. Aktív módszerek 38
1.5.2. Passzív módszerek 40
1.5.2.1. A szilárd szennyezők leválasztása 40
1.5.2.2. A gázhalmazállapotú szennyezők leválasztása 43
1.5.2.3. A gázhalmazállapotú szennyezők átalakítása 45
2. Víz, vízminőség. A vízminőség védelmének biztosítása 48
2.1. Bevezetés 48
2.2. Felszíni és felszín alatti vizek szennyezési formái.
Vízszennyező anyagok 48
2.3. A felszíni és felszín alatti vizek minősítése 52
2.3.1. Felszíni vizek 52
2.3.2. Felszín alatti vizek 55
2.4. A felszíni és a felszín alatti vizek tisztaságának védelme 56
2.4.1. Felszíni vizek 56
2.4.2. Felszín alatti vizek 60
3. Talaj (termőföld), talajminőség. A talajminőség védelmének biztosítása 64
3.1. A talaj definíciója. A talajok képződése 64
3.2. A talajok káros minőségi és mennyiségi változásai 65
3.2.1. A talajművelés hatásai: a talajok tömörödése, porosodása 66
3.2.2. A talajsavanyodás 67
3.2.3. A talajok szikesedése 69
3.2.4. A talajpusztulás 70
3.2.4.1. Az erózió 70
3.2.4.2. A defláció 71
3.3. Talajszennyezések 72
3.3.1. A talajszennyezések forrásai 72
3.3.2. A talajszennyezések felderítése, a kutatás stratégiája és fázisai .. 73
3.3.3. A szennyezett területet veszélyeztető hatás vizsgálata,
a kár mértékének felderítése 77
3.3.4. Kárelhárítási módszerek 78
3.3.4.1. In situ eljárások 80
3.3.4.2. Kárelhárítás a talaj kiemelésével (on site és off site
eljárások) 81
3.3.4.3. Hidraulikus védelmi eljárások 83
3.3.4.4. A szennyezett terület környezettől való elszigetelése 83
3.3.4.5. Szennyezésmentesítés átrakással 84
4. Hulladékgazdálkodás. A hulladékok hatása a környezetre 85
4.1. A hulladék fogalma és osztályozása 85
4.2. A hulladék minősége és minősítése 86
4.2.1. A mintavétel | 87
4.2.2. A hulladékminősítést megelőző vizsgálatok 87
4.3. A hulladékgazdálkodás rendszere 87
4.3.1. A hulladék hasznosítása 89
4.3.2. Hulladékkezelési eljárások 90
4.3.2.1. A termikus hulladékkezelés 91
4.3.3. A lerakással történő ártalmatlanítás 93
4.3.3.1. A hulladéklerakók kialakításának szempontjai 95
4.3.3.2. hulladéklerakók szigetelőrendszerének elemei 95
4.3.3.3. A hulladéklerakók lezárása 96
4.3.3.4. A monitorozási rendszer 96
4.4. A Bázeli Egyezmény 99
5. A zajok és a rezgések hatása a környezetre 102
5.1. Zaj- és rezgésforrások; jellemzőik 102
5.1.1. Források 104
5.1.2. Jellemzők 105
5.2. Mérőszámok 106
5.2.1. Hangosságszint 106
5.2.2. Az A hangnyomásszint 107
5.2.3. Egyenértékű hangnyomásszint 107
5.2.4. Súlyozott egyenértékű rezgésgyorsulás 107
5.3. Előírások és ajánlások 108
5.3.1. Zajra vonatkozó előírások 108
5.3.2. Zajra vonatkozó ajánlások 108
5.3.3. Rezgésekre vonatkozó előírások és ajánlások 108
5.4. Mérések és műszerek 110
5.4.1. Műszerek és megválasztásuk 110
5.4.1.1. Kalibrálókészülékek 110
5.4.1.2. Mikrofonok és rezgésérzékelők 111
5.4.1.3. Hangnyomásszintmérők (rezgésmérők) 112
5.4.1.4. Sávszűrők és frekvenciaelemzők 113
5.4.1.5. Adattárolók és szintírók 115
5.4.2. Monitorozási lehetőségek állapot- és működés-ellenőrzéshez 115
5.5. Zaj- és rezgésszabályozás 115
5.5.1. Zaj szabályozás a forrásnál. Hangtompítók 116
5.5.1.1. Reaktív hangtompítók 117
5.5.1.2. Disszipatív hangtompítók 117
5.5.2. Zaj szabályozás az átviteli úton 118
5.5.2.1. Zajcsökkentés hanggáttal 118
5.5.2.2. Zajcsökkentés fallal 119
5.5.2.3. Zajcsökkentés burkolattal 119
5.5.3. Zaj szabályozás a vevőnél 120
5.5.3.1. Egyéni hallás védő eszközök 120
5.5.3.2. Aktív zajcsökkentés 121
5.5.4. Rezgésszabályozás 121
5.6. Általános zaj- és rezgéscsökkentési szabályok 122
6. A sugárzások hatása a környezetre 124
6.1. Bevezetés 124
6.2. A sugárzások környezeti hatásai 124
6.2.1. Ionizáló sugárzások 127
6.2.2. Nemionizáló sugárzások 128
6.3. A radioaktivitás alapfogalmai, az ionizáló sugárzások dozimetriája 130
6.4. Az ionizáló sugárzások biológiai hatásai és az ellenük való védekezés 133
6.4.1. A biológiai hatások 133
6.4.2. A védekezés szükségessége és módszerei 134
6.5. Besugárzások alkalmazása minőségjavítási célokra 135
6.6. Radionuklidok veszélyei az élelmiszerekben 135
6.7. Sugárvédelmi határértékek 136
6.8. A nukleáris hulladékok fajtái és kezelésük 137
6.9. A radioaktivitás monitorozása a környezetminőség
fenntartása érdekében 138
7. Természet- és tájvédelem. Szerepük az élet minőségében 142
7.1. A természetmegőrzési politika szükségessége 142
7.2. Természetvédelmi alapfogalmak 142
7.2.1. A kapcsolódó tudományok 142
7.2.2. A környezetvédelem és a természetvédelem kapcsolata 143
7.2.3. A természetvédelem értelmezése 143
7.2.4. A természetvédelem formái 144
7.2.5. A természetvédelem szakaszai 144
7.3. A természetvédelem története 145
7.3.1. A nemzetközi természetvédelem 145
7.3.2. A hazai természetvédelem 146
7.4. A természetvédelem elvei 147
7.5. A természetvédelem céljai és feladatai 149
7.6. A természetvédelem tárgyai (elemei, formái) 150
7.6.1. Élő természeti értékek 150
7.6.1.1. Fajok 150
7.6.1.2. Társulások 151
7.6.1.3. Élőhelyek 153
7.6.1.4. Biológiai sokféleség 153
7.6.2. Élettelen természeti értékek 154
7.6.2.1. Talaj 154
7.6.2.2. Földtani értékek 154
7.6.2.3. Barlangok 154
7.6.2.4. Víztani értékek 155
7.6.3. Kultúrtörténeti értékek 156
7.6.4. Tájvédelmi értékek 157
7.7. A táj 157
7.7.1. A táj alkotóelemei 157
7.7.2. A táj esztétikai értéke (tájkép, a táj látványa) 158
7.7.3. A táj gazdasági értéke (tájpotenciál) 158
7.7.4. Tájformák 158
7.8. A védett természeti értékek csoportosítása 159
7.8.1. Területtel védett természeti értékek 159
7.8.1.1. Nemzetközi megközelítés 159
7.8.1.2. Hazai megközelítés 160
7.8.2. Terület nélkül védett természeti értékek 161
7.8.3. Egyéb besorolások 161
7.9. A természetvédelem eszközei 162
7.9.1. Jogi szabályozás 162
7.9.1.1. Nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettségek 162
7.9.1.2. Hazai jogi szabályozás 162
7.9.1.3. A természetvédelmi hatásvizsgálat 163
7.9.1.4. Az ökológiai hatásvizsgálat 164
7.9.2. A hazai természetvédelem szervezete 165
7.9.3. A természetvédelem nemzetközi kapcsolatai 166
7.9.4. Gazdasági szabályozás 167
7.9.5. A természetvédelem anyagi háttere 167
A védelem és a minőség biztosítása környezeti monitorozással 169
8.1. Bevezetés 169
8.2. Levegőtisztaság-védelmi vizsgálatok 170
8.2.1. Az emisszió meghatározása 170
8.2.2. Az immisszió mérése 171
8.3. Víztisztaság-védelmi vizsgálatok 174
8.4. Talajszennyezés-vizsgálatok 177
8.5. Biomonitorozás 178
8.5.1. Ökológiai alapfogalmak a biológiai indikáció megértéséhez 178
8.5.2. A biológiai indikáció típusai és a biomonitorozás jellemzése 179
8.5.2.1. A biomonitorozás természetvédelemben
alkalmazott célkitűzései 179
8.5.2.2. A biomonitorozás módszerei 179
8.5.2.3. A biomonitorozás felhasználási területei 180
8.5.2.4. A biomonitorozáshoz felhasználható szervezetek 181
8.5.2.5. Anatómiai és morfológiai monitorozás 181
II. rész
Környezetmenedzsment A környezetközpontú
irányítás szerepe a környezetminőség fenntartásában 183
Bevezetés 185
9. A környezetirányítás alapfogalmai és szervezési modellje 187
9.1. Bevezetés 187
9.2. A környezetirányítás és környezettudatos vállalatvezetés
alapvető fogalmai 187
9.3. A környezetvizsgálatok és auditálások kialakulása, fejlődése 187
9.3.1. Környezetvizsgálatok az Egyesült Államokban 188
9.3.2. Környezetvizsgálatok Európában 190
9.3.3. Környezetvizsgálatok hazánkban 191
9.4. A környezetirányítási rendszer (KIR) 195
9.4.1. A környezetirányítási rendszer kiépítésének lépései 196
9.4.1.1. A rendszer ismertetése 196
9.4.1.2. Vállalati helyzetfelmérés 196
9.4.1.3. Környezeti állapotfelmérés és értékelés 197
9.4.1.4. A környezetirányítási rendszer dokumentációja 197
9.4.1.5. Bevezetés, működtetés 198
9.4.1.6. A tanúsítás előtti preaudit 198
9.5. A környezetirányítási rendszerrel kapcsolatos követelmények 199
9.5.1. Az MSZ EN ISO 14 001:1997 szabvány felépítése 199
9.5.2. Az ISO 14 000 szabványrendszer környezetauditálási
követelményei 200
9.5.2.1. ISO 14 010: Környezeti auditálás. Általános
alapelvek; útmutató 200
9.5.2.2. ISO 14 011: Környezeti auditálás. Auditálási
folyamatok, módszerek az EMS tanúsításához 201
9.5.2.3. ISO 14 012: Környezeti auditálás. A környezeti
auditorok minősítési kritériumai 202
9.6. Ipari környezetvédelmet segítő szervezési modell
az EGK 1836/93. számú rendelete alapján (EMAS) 203
9.7. A környezetirányítási rendszer működtetésének kedvező hatásai 205
10. Az ISO 14 000 szabványrendszer és szerepe a környezeti minőségügyben 206
10.1. Bevezetés 206
10.2. Nemzetközi környezetügyi szabványosítás 206
10.2.1. Az ISO története és alapvető jellemzői 206
10.2.2. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet működésének
dinamikája 1 208
10.2.2.1. Első lépés: Az indítvány 208
10.2.2.2. Második lépés: Az első tervezet 209
10.2.2.3. Harmadik lépés: Nemzetközi szabványtervezet
(Draft International Standard: DIS) 209
10.2.2.4. Negyedik lépés: Jóváhagyás 209
10.2.2.5. Ötödik lépés: Közzététel 210
10.2.3. Az ISO TC 207 munkája az ISO 14 000 szabványsorozaton 210
10.3. Nemzetközi környezetirányítási szabványok 211
10.3.1. A szabványok modelljei 211
10.3.2. A szabványok költség-haszon elemzése 213
10.4. Az ISO 14 000 szabványsorozat bemutatása 215
10.4.1. Általános jellemzők 215
10.4.2. Az ISO 14 000 szabványsorozat általános áttekintése 216
10.4.3. Az ISO 14 000 szabványsorozat elemei 219
10.4.4. Az ISO 14 001 és 14 004 szabványok részletes ismertetése 224
10.5. Az auditorokkal szemben támasztott minősítési követelmények 227
10.5.1. A környezetközpontú irányítási rendszerek minősítése 228
10.5.2. A minősítő szervezetek akkreditálásának követelményei 228
10.5.3. A környezeti szakértők minősítése 228
10.6. A haladás mérése, a mérések minősége 229
10.6.1. Technikai értékelés 229
10.6.2. Környezetvédelmi értékelés 230
10.6.3. Gazdaságossági értékelés 230
10.6.4. Az előrehaladás mérésének fontosabb módszerei 231
10.6.4.1. Adatgyűjtés 231
10.6.4.2. Kötelező adatszolgáltatás 231
10.6.4.3. Más közegbe kerülő hulladékok 231
10.6.4.4. A toxicitás mérése 232
10.6.4.5. Külső tényezőkre történő normalizálás 232
10.6.4.6. A Viszonyítási alap megteremtése 232
10.6.5. Adatelemzési módszerek 233
10.6.5.1. Szemikvantitatív (félmennyiségi) folyamatleírás 233
10.6.5.2. A helyszínről elszállított és a helyszínen kezelt
hulladék mennyisége 233
10.6.5.3. A beérkező anyagok mennyisége 233
10.6.5.4. A keletkezett vagy felhasznált hulladék
mennyisége 234
10.6.5.5. Egy folyamat elemzése 234
10.6.5.6. A környezetvédelmi tervezet elemzése 234
10.6.5.7. Az anyag toxicitásában bekövetkezett változások 234
10.6.5.8. A toxikus alkotók mennyiségének változása 235
11. Az integrált minőségbiztosítás
és környezetirányítás rendszere (IMKIR) 236
11.1. Bevezetés 236
11.2. A minőségügy és a szabványok Európában és Magyarországon 238
11.2.1. Szabványok, szabványosítás 238
11.2.2. Minőségügy, minőségtanúsítás 239
11.2.3. Akkreditált vállalati minőségtanúsítás 240
11.2.4. Az auditok lebonyolítása 241
11.2.5. Hazai minőségügyi szabványok 241
11.2.6. Nemzetközi minőségügyi szabványok 242
11.3. Minőséghurok és teljes körű minőségmenedzsment (TQM) 243
11.4. A vállalatok környezete és környezetügyi feladatai 243
11.5. A minőségbiztosítási és környezetügyi szabványok hasonlóságai
(integrálhatóság) 247
11.6. Környezetközpontú irányítási rendszerek 249
11.7. Minőségügy és integrált környezetvédelem 252
11.8. Esettanulmány az integrált minőségbiztosítási
és környezetközpontú irányítási rendszerre 259
12. A környezetügyi rendszerek funkcióinak informatikai támogatása 262
12.1. Bevezetés 262
12.2. Információkezelés a környezetügyi rendszerekben 264
12.2.1. Tervezési-létesítési alapkérdések 264
12.2.2. A CASE eszközei 265
12.2.3. A környezetügyi rendszerek információtechnológiai háttere 268
12.3. A környezeti információs rendszerek tipikus elemei 274
12.3.1. Adatnyerés 274
12.3.2. Hihetőség ellenőrzés 277
12.3.3. Kódolás-továbbítás-dekódolás 278
12.3.4. A csatornák 278
12.3.5. A hálózatok 279
12.3.6. Archiválás, adattárolás, adatföllelés 282
12.3.7. A feldolgozás 283
12.3.8. A szimuláció 285
12.3.9. A gépi eredmények hasznosítása 287
12.4. A kézikönyvek mint az integrált informatikai rendszerek
megtestesítői 288
III. rész
A környezetállapot és a környezetminőség
a gyakorlatban 291
Bevezetés 293
13. Magyarország környezeti állapota 295
13.1. Hazánk levegőszennyezettség-adatai 295
13.1.1. Kén-dioxid, nitrogén-oxid és por okozta levegőszennyezés 295
13.1.2. Egyéb légszennyezések 301
13.1.2.1. Ólomemisszió 301
13.1.2.2. Az ózonréteget károsító anyagok kibocsátása 302
13.1.2.3. A szén-dioxid, a szén-monoxid és az illékony
szerves vegyületek emissziója 303
13.1.3. Magyarország levegőminőségének értékelése 305
13.2. Magyarország vizei, vízgazdálkodása 309
13.2.1. A vízgazdálkodás alapvető kérdései 309
13.2.2. A vízminőség-ellenőrzés rendszerei 312
13.2.2.1. Felszíni vizek 312
13.2.2.2. Felszín alatti vizek 314
13.2.3. A felszíni és felszín alatti vizek minősége Magyarországon 315
13.2.3.1. Felszíni vizek 315
13.2.3.2. Felszín alatti vizek 316
13.3. Magyarország talajai 319
13.3.1. Általános adatok 319
13.3.1.1. A talajok megoszlása 319
13.3.1.2. A hazai talajok károsodása és a károk okai 320
13.4. A hulladékgazdálkodás helyzete hazánkban 324
13.4.1. Települési hulladékok 324
13.4.2. Termelési hulladékok 327
14. Földünk állapota 331
14.1. Bevezetés 331
14.2. Az emberi fejlődés jelenlegi szakaszának jellemzői 333
14.3. A globális problémák 335
14.3.1. Ok-okozati vizsgálatok 336
14.3.2. Világmodellek 338
14.3.3. Új megközelítések 339
14.4. A természeti erőforrások szerepe 341
14.4.1. A fenntartható mezőgazdaság alapjai és lehetőségei 342
14.4.2. Az erdők pusztulása 343
14.4.3. A bányászat környezeti hatásai 345
14.5. A vízkészletek problémái 346
14.5.1. Vízfelhasználás az egyes területeken 346
14.5.2. A tengeri környezet állapota 347
14.6. A légkör kérdései 348
14.6.1. Globális ózontendenciák 349
14.6.2. Az üvegház-hatás 350
14.6.3. A légszennyezés globális terjedése 351
Összefoglalás 353
Fogalomgyűjtemény 359
Irodalomjegyzék 387
Ajánlott irodalom 390

Témakörök