A korona kalandjai

Fülszöveg

Államalapító királyunk I. (Szent) István koronája, István halála után elveszett. Mai koronánk - a magyar "Szent Korona" - közel 800 éves. Ez a nyolc évszázad bővelkedett kalandokban. Ellopták, eladták, elrejtették - felkutatták, majd ismét elásták. Végül az Egyesült Államokba került, ahonnan 1978-ban kaptuk vissza. Ezeket az eseményeket tartalmazza a kötet, érdekfeszítő, izgalmas leírás formájában.
Aki látta már a magyar királyi koronát, tanúsíthatja: gyönyörű ékszer. Aki még nem, fogadja meg a tanácsunkat, és tekintse meg a Nemzeti Múzeum dísztermében, felemelő élményben lesz része. Egyszerű halandó régebben pillantást sem vethetett rá közelről, ma bárki megnézheti, aki kíváncsi rá. A látogatók közül sokan megkérdezték már, vajon mi lehet az értéke.
Pénzbeli értéke nincs, az eszmei pedig felbecsülhetetlen. A korona nemcsak arany, illetve ékszer, hanem maga a magyar történelem, folyamatos államiságunk jelképe.
Akié (volt) a korona, azé (volt) a hatalom, feltéve ha ezzel a koronával és ezekkel a koronázási ékszerekkel avatták uralkodóvá. Mindezt aligha mondhatnánk el más országok koronáiról, még akkor sem, ha egyes államokban sokkal előbb koronáztak királyokat, mint nálunk. Tulajdonképpen ebben rejlik az értéke. Ez az egyedülálló múltja emelte nemzeti történelmünk legbecsesebb tárgyi emlékei sorába. Ezenkívül óriási jelentősége volt a magyarság fennmaradásában, a függetlenségért folyó küzdelmekben.
A koronát minden korban nagyra becsülték, amiért is nagy harcok folytak érte, miatta és körülötte. A harcok, csatározások pedig a múltban sem voltak mentesek a kalandoktól. A korona ilyesformán nemcsak részese, olykor főszereplője is volt megannyi történelmi eseménynek.
Közel ezeréves története során szinte nem múlt el évszázad, hogy ne történt volna meg vele valamilyen párját ritkító eset. Ennélfogva méltán rászolgált arra, hogy első szereplője legyen - maradjon - egy olyan történelmi barangolásnak is, amilyenre ez a kötet vállalkozik. Vissza