Fülszöveg
A hagyományos (klasszikus) retorikai szakirodalom három, négy nagy alapkategóriába és (ezeken belül) több kisebb alkategóriába sorolja a (nyilvános) retorikai műfajokat, a nyilvános megszólalásokat. Néhányat bemutatunk közülük:
Az Alszeghy-Sík-féle gimnáziumi retorika nemcsak a szónoki művekkel foglalkozik, hanem az írásművekkel is; a szónoklatokat is ezek között tárgyalja. Szól az elbeszélő írásművekről (leírás, történetírás), a megbeszélő írásművekről (értekezés) és rábeszélő írásművekről. Ez utóbbi csoportban mutatja be a szónoki műveket. Ezeknek a következő fajait sorolja fel1:
a) Politikai beszéd. Ennek tárgya: államügy. A „történet fonalán két típusa fejlődött ki: a nép szónok beszédtípusa, amely nagy tömeget az érzés tüzével bír elhatározásra (Demosthenes) és a parlamenti beszéd típusa, amely a műveltebb hallgatóságot érveivel és művészi szerkezetével, stílusával gyönyörködteti".
b) A törvényszéki beszéd. Ennek „célja, hogy a bíróságot a szónok meggyőződése szerint...
Tovább
Fülszöveg
A hagyományos (klasszikus) retorikai szakirodalom három, négy nagy alapkategóriába és (ezeken belül) több kisebb alkategóriába sorolja a (nyilvános) retorikai műfajokat, a nyilvános megszólalásokat. Néhányat bemutatunk közülük:
Az Alszeghy-Sík-féle gimnáziumi retorika nemcsak a szónoki művekkel foglalkozik, hanem az írásművekkel is; a szónoklatokat is ezek között tárgyalja. Szól az elbeszélő írásművekről (leírás, történetírás), a megbeszélő írásművekről (értekezés) és rábeszélő írásművekről. Ez utóbbi csoportban mutatja be a szónoki műveket. Ezeknek a következő fajait sorolja fel1:
a) Politikai beszéd. Ennek tárgya: államügy. A „történet fonalán két típusa fejlődött ki: a nép szónok beszédtípusa, amely nagy tömeget az érzés tüzével bír elhatározásra (Demosthenes) és a parlamenti beszéd típusa, amely a műveltebb hallgatóságot érveivel és művészi szerkezetével, stílusával gyönyörködteti".
b) A törvényszéki beszéd. Ennek „célja, hogy a bíróságot a szónok meggyőződése szerint igazságos döntésre bírja. Látszólag lehetetlen az igazságos döntés kívánása olyankor, amikor a bizonyított vád alatt állót véd a szónok; ilyenkor nem egyszerűen felmentést, hanem az enyhítő körülmények (pl. harag, önvédelem, beszámíthatatlanság stb.) figyelembevételét kéri. Ha a beszédnek vád a célja: vádló, ha védelem, védőbeszédnek mondjuk."
c) Az egyházi beszéd „célja, hogy a vallásos érzést erősítse. ( ) Az egyházi beszéd ( ) hívő és jó emberré akarja formálni hallgatóit. A konferencia-beszéd aktuális problémáknak vallási és bölcseimi alapon való megvilágítása".
d) Az emlékbeszéd „célja, hogy a halott emlékét a hallgatóság lelkébe idézze, pályájának útját jelezze, működésének jelentőségét összefoglalja, az elhunyt emberi értékének tudatát a közönség-
1 Alszeghy Zsolt-Sík Sándor: Retorika a gimnázium, reálgimnázium és reáliskola V. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1928,241.
Vissza 
