A korszerű vezetés

Szerző

Lektor

'Dr. Dobossy Imre: A korszerű vezetés ' összes példány

Kiadó:	Belügyminisztérium Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnökség
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1971
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	207 oldal
Sorozatcím:	Vezetési és szervezési ismeretek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A BM Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnökség 1968-ban adta ki a „Vezetési és szervezési ismeretek" című könyvet, amely az 1968. január és május hó között megtartott vezetési és szervezési ismeretek tanfolyamán elhangzott előadásokat foglalta magában.
A könyv megjelenése pozitív visszhangot váltott ki. Már akkor is felmerültek, s azóta is erősödtek e témában a további kiadványok iránti igények. Ezeknek az igényeknek a kielégítése érdekében mintegy a „Vezetési és szervezési ismeretek" című kiadvány folytatásaként jelentetjük meg a „A korszerű vezetés" című könyvet.
Nem vállalkozhattunk arra a feladatra, hogy az első könyv megjelenése óta eltelt idő alatt a Belügyminisztérium minden szakterületére azonnal, változtatás nélkül alkalmazható sémákat dolgozzunk ki. Különben is nem sémákra, mechanikus megoldásokra van szükség, mert minden vezetőnek magának kell kialakítania a vezetés megfelelő módját, a helyi követelményekre építve, a központi irányelvek által meghatározott kereteken belül. Tapasztalataink szerint sokkal inkább a korszerű, szocialista vezetési elveknek alaposabb, sokoldalúbb megismerésére van szükség. Ez lehetővé teszi annak az általános követelménynek, helyzetnek a megismerését, amelynek keretében a Belügyminisztériumnak is meg kell oldani feladatait. Alapot ad végül az összehasonlításra, elemzésre, értékelésre s mindezek alapján a sokirányú belügyi munka sajátosságainak leginkább megfelelő vezetési módszer kidolgozására, a jó módszerek erősítésére, az esetleges nem megfelelő gyakorlat felszámolására.
A kiadvány az Országos Vezetőképző Intézet tanárainak és igazgatójának munkássága alapján készült el, a kért tematika alapján. Abban a reményben bocsátjuk útjára jelen kiadványunkat, hogy mind a BM-iskolák hallgatói, mind a vezetői és beosztotti állomány ismereteit hasznosan fogja bővíteni. Bízunk abban, hogy tanulmányozása és a munka során történő felhasználása sok olyan tanulságot tár fel, amelyek eredményesen segítik elő a későbbi időpontra tervezett, elméletileg a jelen műre épülő, s egy-egy szakterület problémáival foglalkozó kiadványaink előkészítését. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Bevezető 7
I. rész
A VEZETÉSTUDOMÁNY ELMÉLETI ALAPJAI
I. fejezet
Vezetéstudomány - vezetőképzés 11
1. Mit kell tudnia a szocialista vezetőnek? 12
2. Miért kell tanulnia a vezetőnek? 17
II. fejezet
A vezetés útja a „művészettől" a „tudományig" 23
1. Történelmi háttér 23
2. Menedzser 26
3. A vezetés tudományos megalapozására irányuló kísérletek 27
a) A tudományos üzemvezetés koncepciója; 27
b) A „Human Relations" elmélete és gyakorlata 29
4. Új vezetési koncepció helyett technikák és módszerek 32
a) Információs technika 33
b) Menedzsment-módszerek 34
5. A szocialista vezetés elmélete. Lenin 37
a) Előzmények 37
b) A vezetés lenini koncepciója 39
III. fejezet
A vezetés alaptípusai és szervezeti formái 46
1. A vezetés alaptípusai 46
2. A vezetés szervezeti formái 48
IV. fejezet
A vezetés fogalma. A vezetés tartalmi és funkcionális elemei 53
1. Mi a vezetés? 53
2. Vezetés és szervezés 56
3. A vezetés tartalmi elemei 59
a) A feladatmeghatározás 61
b) Az ellenőrzés 61
II. rész
A VEZETŐ MUNKÁJÁNAK MEGSZERVEZÉSE
I. fejezet
Az időgazdálkodás elemzésének alaptípusai 77
1. Hogyan gazdálkodnak a vezetők az idővel? 77
2. Hogyan vizsgálhatja a vezető saját időgazdálkodását? 78
3. Munkaidőtanulmányok 80
4. Munkaidőelemzés - munkaelemzés 81
a) A vezetés információs mozzanatai 83
b) Az operatív folyamatok elemzése a vezetésben 85
c) A kritikus bázisok és a hibalehetőségek elemzése 87
II. fejezet
Az igénybevétel elemzése 89
Igénybevétel és személyiség 91
Igénybevétel és alkalmazkodás 92
Az idegrendszeri alaptípusok és a teherbíróképesség 92
Az erkölcsi tudat és a jellem szerepe a tevékenység megszervezésében 94
Az intelligencia szerepe a tevékenység megszervezésében 94
Beállítódás, tapasztalat, érdeklődés 95
Igénybevétel és igénybevehetőség, terhelés és túlterhelés 96
Kimerülés és elfáradás 97
A teljesítőképesség természetes ingadozásai és az elfáradás 98
A munkaidő beosztásának megszervezése 101
III. rész
A VEZETŐ SZEMÉLYE ÉS MUNKASTÍLUSA
I. fejezet
Vezetési stílusok 108
II. fejezet
Vezetési elvek és módszerek 112
a) A közlés és a meggyőzés 113
b) A vezetői tekintély, és presztízs 116
c) A személyi varázs 117
d) A vezető meggyőződése, hangneme 119
e) A beosztottakkal való bánásmód 121
f) A vezető többirányú kapcsolata 124
A közlés tartalma és folyamata 128
a) A közleménnyel szemben támasztott elvi követelmények 128
b) Felkészülés a közlésre 130
A beszéd felépítése 132
A közlés folyamata 133
A befogadó, az alárendelt, aki a közlést kapja 134
A meggyőzés hatása, a "válasz" 141
a) A vélemény és a véleményváltoztatás 141
b) Meggyőződés és cselekvés 143
A meggyőzés formái és módszere 144
a) Néhány szabály 144
b) Egyéni foglalkozás, beszélgetés 146
c) A csoportos meggyőzés 148
d) Az értekezletek szerepe a vezetésben 150
e) Az értekezletek előkészítése 152
f) Az értekezletek vezetése 153
g) A kritikai szellem kialakítása és fejlesztése 155
IV. A NÉZETŐ ÉS A MUNKATÁRSAK KAPCSOLATA
I. A pszichikus atmoszféra fogalma és jelentősége 159
1. A vezető kapcsolata munkatársaival 161
a) A vezetővel szembeni elvárások 163
b) A vezető elvárásai 167
c) A vezető és a beosztottak összehangolódása 169
d) A vezető és a beosztottak kapcsolatának stabilizálása 172
2. A beosztottak egymásközti kapcsolata 176
II. A pszichikus atmoszféra és az emberi kapcsolatok vizsgálatának módszerei 182
III. Az emberi kapcsolatok fejlesztésének fontosabb szervezeti feltételei 185
IV. A munkát gátló lélektani körülmények a munkahelyen 187
V. A VEZETŐ SZEMÉLYZETI MUNKÁJA
1. A káderutánpótlásról 193
2. A beosztottak értékelése, ösztönzése 195
3. A minősítés és jellemzés 199
Irodalom 203