A középkori egyházi művészet kézikönyve

Előszó

Midőn e mű megírásához hozzáfogtam, egy pillanatra sem merészeltem sok reményt táplálni az iránt, hogy tökélyetes, hiány nélküli munkát adok a közönség kezébe. Hazai műarchaeologiai kutatásaink hézagai s irodalmunk eddig felmutatott csekély eredménye hiusíták meg jóakaratomat. Mert jóllehet egyrészt évek óta történnek tudományunk érdekében kutatások, ásatások; másrészt pedig máris több jeles monographiát, tanulmányt és kisebb értekezést vallhat műrégészeti irodalmunk magáénak: mégis csak jövőben juthatunk annyira, hogy középkori műemlékeink mind felfödve, kellőleg áttanulmányozva és ismertetve lesznek. Ez okból késik még mindeddig a magyar műtörténet is, mely ha már léteznék, sokkal kevesebb fáradságba került volna e mű megírása is. Ehhez járul még az ismert anyag szétszórtsága, melyet részben hazai, részben külföldi folyóiratokból és szakművekből kellett összeböngészni; továbbá az eddigelé meg nem állapított műnyelv, melynek - habár nem is teljesen kifogástalan - létesítése elég nehézség leküzdésébe került.
Hátra van, hogy röviden magáról a mű szerkezetéről szóljak. A beosztást és eszmemenetet illetőleg nagyrészt - de nem kizárólag - azon módszert követtem, mely a kitűnő szaktudós, Otte Henrik „Archäologischer Katechismus" című munkáját könnyű érthetősége miatt oly igen ajánlja. A rajzok részben a hazai, részben a külföldi műemlékekről vannak véve. Vissza