A középkori Szeged műveltsége

Előszó

A XV. század második felétől Olaszországból sugárzott felénk az irodalom, tudomány és müvészet. Különösen Mátyás király édesgeti hazánkba a »csinkócsentó« olasz mestereket, kik a humanista-latinos műveltségnek kiváló terjesztői lőnek. Fájdalom, a magyar nemzeti irányzatnak nem kedvezett ez a korszak s a magyar nemzeti szellem újjászületése sokkal később, a legszomorúbb időkben, nem is a magas rangot elfoglaló tudósok, írók, művészek, hanem a nép gyermekeinek fellépésével kezdődik meg. A politikailag szétszaggatott, vallási egyenetlenségek állal dúlt ország nemzeti szelleme megújhodik s a köznép kunyhóiban megőrzött ősi, zengzetes magyar nyelv hatalmas erővel tör a városok felé, melyek azután lassankint tért engednek a nemzeti géniusznak. Lehanyatlik a latin műveltség, hogy romjain helyet adjon a magyarnak.
Mohácsnál megbomlott az ország erejének s hatalmának egysége. Kiki a maga birtokát, tulajdonát féltette s aszerint igazodott az a néhány főúri család is, mely az ország sorsát volt hivatva intézni. A nemzet zöme II. Lajos halála után nem akar idegent a trónra ültetni. Látván, hogy a külföld bukni hagyta a török elleni küzdelemben. Ha Mária özvegy királyné kezébe nem veszi Ferdinánd ügyét, ez soha se ül a magyar trónra. Ő volt, aki bátyját, Ferdinándot pártfogolta s megnyerte részére azt a 8-10 főurat, akik Pozsonyba szorultak. Köztük Nádasdi Tamás akkori udvari titkárt. Vissza