A közlekedésgazdaságtan alapvető kérdései

Előszó

A közlekedésnek— beleértve a hírközlést is — lényeges vonása, hogy teret és távolságot győz le; szocialista feltételek között a baráti népek egyes egyedeit hozza közelebb egymáshoz és elősegíti az áruk, gondolatok és tapasztalatok cseréjét, ill. elsősorban ezt egyáltalán lehetővé teszi. A baráti szocialista államok szoros gazdasági közösségének kialakítása növeli az árucserét és ezáltal a közlekedés jelentőségét is. A szocialista országokban a közlekedés összes tudományszakának művelői szintén szoros baráti kapcsolatokat építettek ki egymással: kicserélik tapasztalataikat, munkájuk eredményeit és ezzel hozzájárulnak a közlekedés elméletének és gyakorlatának fejlesztéséhez.
Különösen szorosak a baráti kapcsolatok a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közlekedési szakemberei, tudósai között, és az azonos tudományos problémák kidolgozása érdekében folytatott többéves közös munka során e kapcsolatok egyre szilárdulnak. A magyar közlekedéstudomány művelőinek számos munkája — különösen a közlekedéstudomány rendszertana, a közlekedési koordináció, a közlekedési rendszer optimális kialakításának kérdései tárgyában, valamint általában a matematikai módszereknek a közlekedésben való alkalmazására vonatkozóak — ismeretes a Német Demokratikus Köztársaságban; a Német Demokratikus Köztársaság közlekedési tudósai mindenekelőtt a közlekedés gazdaságtana problémáinak kidolgozásához nyertek ösztönzést és útmutatásokat a magyar közlekedéstudomány művelőitől. A szerzők elnézést kérnek, hogy az eredetileg a német olvasók számára írt munka lényegében csak a Német Demokratikus Köztársaság közlekedésügyére vonatkozó adatokat tartalmaz, míg a magyar közlekedésügyre vonatkozó adatanyagot nélkülözi. Az a meggyőződésük azonban, hogy a tárgyalt problémák alapvető azonossága mellett nem fog nehezére esni a magyar olvasóknak megjelelő hazai adatokat vagy példákat találni.
A szerzők nem tekintik munkájukat lezártnak, hanem csak első kísérletnek arra, hogy a közlekedés gazdaságtanának alapvető kérdéseit a marxista metodológia álláspontjáról kiindulva összefüggően bemutassák. Ezért hálásak lennének, ha a magyar olvasóktól is bírálatokat és ösztönzést kapnának az előttünk fekvő munka továbbfejlesztéséhez.
Vissza