| Bevezetés | 7 |
| Közoktatásrendszer, iskolarendszer | 11 |
| Az alapfogalmak értelmezése | 11 |
| A közoktatás meghatározása | 11 |
| A közoktatás rendszere | 14 |
| Az iskola közoktatási intézmény | 17 |
| Az iskolarendszert meghatározó kapcsolatok | 19 |
| Az iskolaszervezet alapelvei | 19 |
| Az iskolarendszer szervezeti tagoltsága | 21 |
| Az iskolák megkülönböztetése fokok szerint | 23 |
| Szelektálás és egységesítés | 24 |
| Iskolarendszeri típusok | 26 |
| A létraszerű felépítés | 26 |
| Az elágazásos "villaszerű" típus | 27 |
| A lépcsőzetes iskolarendszer felépítés | 28 |
| Az iskolarendszert alakító tényezők | 29 |
| A társadalmi rendszer hatása | 29 |
| A gazdaság és az iskolarendszer | 35 |
| A termelés műszaki, technikai színvonala | 40 |
| A kultúra és az iskolarendszer | 41 |
| Az iskoláztatási hagyományok | 45 |
| A nevelfési modellek szerepe | 46 |
| Hogyan alakulnak a külföldi iskolarendszerek? | 51 |
| Az oktatási reformokat kiváltó hatások | 51 |
| Az iskolaszervezet nemzetközi kitekintésben | 53 |
| Horváth Márton: Az európai országok törekvései az oktatás-nevelés megújítására (Részletek) | 59 |
| Kérdések - Feladatok | 61 |
| A magyar iskolarendszer kialakulása és fejlődése | 63 |
| Az egyházi iskolázás hosszú századai (996-1777) | 65 |
| A középkor iskolái | 65 |
| Megerősödik az iskolázás világi jellege | 69 |
| A reformáció és az ellenreformáció iskolái | 72 |
| Az iskolaszervezet elméleti előkészítői | 76 |
| Az iskolarendszer kialakulása (1777-1868) | 80 |
| A felvilágosult abszolutizmus oktatáspolitikája | 80 |
| A Ratio Educationis egységes szervezeti rendelet érvényesít... | 82 |
| A Norma Regia, II. József rendeletei | 84 |
| A második Ratio visszalépést jelent | 85 |
| A refromkorban új intézménytípusokkal bővül az iskolarendszer | 87 |
| Eötvös József első minisztersége | 89 |
| Az Entwurf az önkényuralom rendelkezése | 90 |
| A közoktatás polgári és nemzeti megújítása (1868-1945) | 92 |
| Általánosan művelő iskolák | 93 |
| Általánosan képző középfokú iskolák | 96 |
| A szakképzés hazai fejlődése | 102 |
| Az általános iskolával megváltozik az iskolarendszer (1945-1990) | 103 |
| Az új iskolarendszer jellemzői | 105 |
| Az iskolák államosítása | 108 |
| Az ötvenes évek oktatáspolitikája | 110 |
| Az 1961. évi III. törvény | 115 |
| Az oktatási reform korrekciója 1965-ben | 117 |
| Az átalakulást reögzítő 1985. évi I. törvény | 119 |
| Tantervi és tankönyvi reformok az iskolákban | 121 |
| Az iskolarendszer változásai 1990 után | 128 |
| Társadalmi, gazdasági hatások a rendszerváltás után | 128 |
| Az iskolarendszer spontán változásai | 129 |
| Újabb törvények érintik az oktatásügyet | 130 |
| Az Alkotmánybíróság állásfoglalása | 132 |
| Az 1993. évi törvény a közoktatásról | 130 |
| A törvény 1966-os módosítása | 134 |
| Az 1999. évi LXIII. törvény | 135 |
| A pedagógiai szakszolgálatokról | 142 |
| A szakképzés változásai | 144 |
| Iskolatípusok, képzési jellemzők | 144 |
| Akkreditált felsőfokú iskolarendszerű képzés | 147 |
| Pályaorientáció, szakmai orientáció, előkészítés, alapozás | 149 |
| Szakterületek, szakmacsoportok | 150 |
| Egyéb közoktatási változások | 152 |
| Összefoglalásul: A többször módosított törvény áttekintése | 155 |
| Kérdések - Feladatok | 164 |
| Felügyelet, szakértői munka | 173 |
| Az iskolafelügyelet történeti áttekintése | 173 |
| A kezdetek időszaka | 173 |
| A tanügyigazgatás és az iskolafelügyelet megszervezése a kiegyezés után | 175 |
| Az egységes tanügyigazgatási és felügyeleti rendszer kialakulása | 178 |
| A közoktatási igazgatás, a felügyelet alakulása 1945 után | 180 |
| A szakértői munka tartalma és módszerei | 184 |
| Előzmények: az irányítás és felügyelet viszonya | 184 |
| Felügyelők helyett: szaktanácsadók, szakértők | 185 |
| Mit kell tudni azOrszágos szakértői névjegyzékről? | 190 |
| Ellenőrzési, irányítási szintek a közöktatás szervezetében | 194 |
| A pedagógiai-szakmai ellenőrzések gyakorlatából | 197 |
| Kérdések - Feladatok | 201 |