| Előszó | 9 |
| A gazdasági nyitottság és annak főbb összetevői, meghatározói | 17 |
| A gazdasági nyitottság mennyiségi meghatározása | 21 |
| A gazdasági nyitottság mérése | 21 |
| A külkereskedelmi passzívum változása - a gazdasági nyitottság első kiegészítő tényezője | 25 |
| A termelési tényezők nemzetközi mozgása - a gazdasági nyitottság második kiegészítő tényezője | 27 |
| A gazdasági nyitottság jellegét meghatározó tényezők | 30 |
| Az exportkoncentráció hatása a gazdasági nyitottságra | 30 |
| Javaslat a nemzetgazdasági specializáció mérésére | 32 |
| Az áruvilág polarizációja a nemzeti gazdaságokban és a világgazdaságban - kemény és puha áruk | 36 |
| A gazdasági nyitottság három típusa | 37 |
| A regionális gazdasági integrációk és a gazdasági nyitottság összefüggései | 52 |
| A magyar gazdaság nyitottságának strukturális jellemzői | 57 |
| Nyitott gazdaság - autarchiás gazdaság | 58 |
| Vállalati és termékszintő exportkoncentrációs vizsgálatok | 68 |
| Az exportkoncentráció kiemelt vizsgálatának okai, a vizsgálat szempontjai | 68 |
| Exportstruktúránk szervezeti koncentráltsága | 74 |
| Vállalataink jelenlegi exportérdekeltsége, exportérdekeltségük mértéke | 90 |
| Exportstruktúránk termékszintű koncentráltsága | 94 |
| Export- és importstruktúránk néhány összefüggése | 103 |
| Inmportstruktúránk termékszintű koncentrációja | 104 |
| A vállalati export- és importstruktúra összefüggései | 111 |
| Az ágazati, alágazati export- és importstruktúra összefüggései | 115 |
| Kemény áruk, stratégiai cikkek | 119 |
| A vállalati és termékszintű exportkoncentráció összefüggései, az optimális kapcsolatot elősegítő vagy akadályozó tényezők | 123 |
| Magyar nagyvállalatok a nemzetközi összehasonlítás tükrében | 123 |
| A vállalati és termékszintű exportkoncentrációs fok összefüggései, az optimális kapcsolatot elősegítő vagy akadályozó tényezők | 125 |
| Adósságállományunk mértéke és felső határa | 131 |
| A gazdasági nyitottság kiegészítő tényezőinek: az adósságállománynak, mértékéről | 134 |
| A nemzetközi összehasonlításból adódó következtetések | 136 |
| Az adósságállomány felső határának a meghatározásáról | 142 |
| A KGST mint a regionális gazdasági integráció speciális formája. Az európai szocialista országok külgazdasági kapcsolatai | 157 |
| Az európai szocialista országok egymás közötti külgazdasági kapcsolatai | 157 |
| Az együttműködés néhány számszerű jellemzője | 157 |
| Az adatok mögött húzódó okokról | 162 |
| A nemzetgazdasági szinten jelentkező tőkehiány egy lehetséges magyarázata | 175 |
| Az európai KGST-országok külgazdasági kapcsolatai a fejlett tőkés országokkal | 178 |
| A KGST-országok tőkés relációjú külkereskedelmi forgalmának egyenlegei | 182 |
| A KGST-országok tőkés relációjú eladósodottságának mértéke | 182 |
| A kooperációk és az ellentételező kereskedelem szerepe a kelet-nyugat gazdasági kapcsolatokban | 185 |
| A szocialista országok gazdasági nyitottságának jellege | 192 |
| Fejlesztési politika a tipikusnak tekinthető regionális integrációkban és nemzetgazdaságokban. A magyar gazdaság nyitottsága és fejlesztési kritériumrendszere közötti kapcsolat | 197 |
| A regionális gazdasági integrációk fejlesztési politikájának szempontjai | 197 |
| A tőkés gazdasági integrációk fejlesztési kritériumrendszere | 200 |
| A szocialista gazdasági integráció fejlesztési kritériumrendszere | 209 |
| Gazdasági integrációk a nyersanyag-árrobbanás után | 211 |
| A magyar gazdaság nyitottságának foka és ennek általános hatása fejlesztési politikánkra | 217 |
| Függelék az I. fejezethez | 227 |
| Függelék a II. fejezethez | 229 |
| Függelék a III. fejezethez | 248 |
| Irodalomjegyzék | 259 |