| A külkereskedelmi tevékenység megszervezésének államközi keretei - a nemzetközi megegyezések | 5 |
| A nemzetközi megegyezések rendszerezése | 5 |
| A kereskedelmi szerződések | 7 |
| Árucsere-forgalmi megállapodások | 12 |
| Fizetési (kriling) megállapodások | 19 |
| A külkereskedelmi tevékenység szervezésének állami keretei | 29 |
| A külkereskedelmi forgalom hatósági engedélyezésének rendszere | 30 |
| A szocialista országok engedélyezési rendszere | 33 |
| A magyar külkereskedelem engedélyezési rendszere | 33 |
| A kivitel támogatását célzó állami intézkedések | 36 |
| Pénzügyi kedvezmények | 38 |
| Hitelkedvezmények | 40 |
| Az exporttámogatás valutáris eszközei | 50 |
| A kollektív exportösztönzés | 51 |
| Az importszabályozás eszközei és módszerei | 52 |
| A vámoktól független import-szabályozó eszközök | 52 |
| A vámok | 54 |
| A magyar külkereskedelem szabályozásának és támogatásának eszközei | 72 |
| A magyar külkereskedelem közgazdasági szabályozó eszközei | 73 |
| A külkereskedelem hatósági szervezete | 102 |
| A külkereskedelem hatósági szervezetének sajátosságai a szocialista, a fejlett tőkés és a fejlődő országokban | 103 |
| A külkereskedelem hatósági szervezete Magyarországon | 105 |
| A Külkereskedelmi Minisztérium | 105 |
| A külkereskedelmi tevékenységbe bekapcsolódó egyéb központi szervek | 108 |
| A külkereskedelem vállalati szervezete | 116 |
| A külkereskedelmi ügyletek szervezésének módszerei | 116 |
| A Kereskedőtípusok a külkereskedelemben | 119 |
| A kereskedőtípusok rendszerezése jogi szempontból | 119 |
| A kereskedőtípusok funkcionális különválasztása | 133 |
| A magyar külkereskedelem vállalati szervezete | 139 |
| A külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult vállalatok | 140 |
| A külkereskedelmi ügyletek | 149 |
| A külkereskedelmi ügylet fogalma | 149 |
| A külkereskedelmi ügylet típusai | 151 |
| Az egyszerű áruügyletek | 152 |
| A különleges külkerekedelmi áruügyletek | 154 |
| A termelési és kereskedelmi kooperációk | 173 |
| A külföldi magyar érdekeltségek, vegyesvállalatok létesítése | 175 |
| A külföldiek kereskedelmi képviselete | 176 |
| A szolgáltatásra kötött ügyletek | 176 |
| A koncentrált piacok | 234 |
| Vásárok és kiállítások | 235 |
| A tőzsdék | 238 |
| A tőzsdék lényege | 238 |
| A tőzsdék fajtái | 239 |
| A tőzsdék szervezete | 240 |
| A tőzsdei szokványok | 242 |
| A tőzsdei ügyletek | 244 |
| A tőzsdei árfolyamok | 251 |
| A tőzsdei ügyletkötés rendje | 253 |
| A tőzsdei ügyletek realizálása | 255 |
| Az aukciók (szervezett árverések) | 257 |
| Az aukciók fajtái | 258 |
| Az árvereztetőtársaság és szerepe | 259 |
| Az ár kialakításának módszerei | 261 |
| Az ügylet lebonyolítása | 262 |
| A versenytárgyalás (tender) | 263 |
| A versenytárgyalás megszervezése | 264 |
| Az eredményhirdetés utáni teendők | 274 |
| A versenytárgyalás és az állami jellege közötti kapcsolat | 275 |
| A Monopolszervezetek külkereskedelmi tevékenysége | 277 |
| A külkereskedelmi adásvételi szerződés | 280 |
| Az ügylet (a szerződéskötés) előkészítése | 281 |
| Az ajánlatkérés és az ajánlattétel | 282 |
| Az ajánlatkérés és az ajánlatok kiértékelése | 288 |
| Az alku | 289 |
| Személyes tárgyalások az ügylet előkészítő szakaszában | 290 |
| A külkereskedlemi ügylet létrejötte: a szerződéskötés | 294 |
| A szerződés formája | 295 |
| Az adásvételi szerződésre mértékadó jog | 297 |
| Az általános ügyletkötési feltételek szerepe a szerződéskötésben | 301 |
| Szokások, és szokványok szerepe a külkereskedelmi szerződéskötéseknél | 302 |
| Az ÁSZF és az adásvételi szerződés | 306 |
| A külkereskedelmi szerződés tartalma, az ügyletkötés feltételei | 309 |
| Az áru megnevezése, a minőség megjelölése | 309 |
| Az áru mennyiségének meghatározása a szerződésben | 312 |
| A szállítási határidő meghatározása a szerződésben | 313 |
| A szerződésben előírt okmányok | 315 |
| A kereskedelmi számla | 315 |
| Vámszámla | 316 |
| Konzuli Számla | 317 |
| Származási Bizonyítvány | 318 |
| Állategészségügyi bizonyítvány | 318 |
| Növényegészségügyi bizonyítvány | 319 |
| A külkereskedelmi okmányok nemzetközi szintű egyszerűsítése és egységesítése | 319 |
| A fuvarparitás meghatározása | 326 |
| Az Incoterms 1953. | 327 |
| A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 1967. évi ajánlásai | 339 |
| Alkalmazandó fuvarparitás a ÁSZF előírásai szerint | 340 |
| A megfelelő fuvarparitás kiválasztásának szempontjai | 341 |
| Az áru ellenérétkének kiegyenlítése, a fizetési feltétel jelentősége | 346 |
| Fizetés eszköze | 347 |
| A fizetés módja | 368 |
| A szerződéses ár | 439 |
| A kalkuláció a külkereskedelemben | 440 |
| Az árképzés | 453 |
| Az árképzés sajátosságai főbb termékcsoportok szerint | 465 |
| Az ár rögzítése az adásvételi szerződésben | 469 |
| Árképzési elvek és módszerek a szocialista országok külkereskedelmében | 470 |
| Árdokumentáció a külkereskedelemben | |
| Egyéb záradékok az adásvételi szerződésben | |
| A külkereskedelmi ügylet lebonyolítása | 478 |
| Az exportőr feladatai az ügylet lebonyolítása során | 479 |
| A kiviteli engedély és egyéb hatósági engedélyek megszerzése | 479 |
| Az áruvásárlás, ill. az áru megrendelése | 479 |
| Az áru minőségének ellenőrzése | 480 |
| Az áru csomagolása | 482 |
| A kivitelhez szükséges okmányok kiállítása, beszerzése | 486 |
| A kiviteli vámkezelés | 486 |
| A fuvarozási szerződés megkötése | 487 |
| Az ellenérték behajtása | 488 |
| Az importőr feladatai az ügylet lebonyolítása során | 490 |
| Az importhoz szükséges beviteli engedély, illetve deviza engedély megszerzése | 491 |
| Az áru fuvaroztatása, illetve fogadása | 491 |
| A beviteli vámkezeltetés | 491 |
| Az áru ellenértékének kifizetése | 491 |
| Reklamációk a külkereskedelmi ügyletben | 492 |
| A reklamációk tárgya | 492 |
| A reklamációk rendezésének módjai | 495 |
| A vitás ügyek rendezése az ÁSZF szerint | 497 |
| A vállalati tevékenység ügyletszintű elemzése | 498 |
| A felhasznált irodalmak jegyzéke | 501 |