A külkereskedelem technikája és szervezése

Szerző

Szerkesztő

Somogyiné dr. Hegyi Anna

Grafikus

Derzsi Margit

Lektor

Török István

Budapest

'Sipos Zoltán: A külkereskedelem technikája és szervezése ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1991
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	651 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:	963-222-317-9
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A külkereskedelem technikája és szervezése - a nemzetközi és hazai hagyományoknak is megfelelően - számos, ma már jórészt önállósult szakterület elméleti és gyakorlati ismeretanyagát öleli fel.
A szerzők a könyv megírásánál arra törekedtek, hogy az megfeleljen az iránta támasztható sokoldalú követelményeknek: egyfelől kézikönyv jelleggel segítséget és eligazítást nyújtson a gyakorlati külkereskedő és munkájával a külkereskedelemhez kapcsolódó valamennyi más szakember tevékenységéhez, másfelől összegezve tartalmazza mindazt az ismeretanyagot, amelyre a külkereskedelmi felsőoktatás e témakörben igényt tarthat.
A szerzők remélik, hogy e törekvéseiket, amelyek sokéves egyetemi oktató- és kutatómunkájuk, külkereskedelmi gyakorlati tevékenységük tapasztalatin és a legújabb szakirodalom átfogó tanulmányozásán alapulnak, a könyv híven tükrözi. A kézikönyv felépítésénél figyelembe vették Dériné - Spos - Somogyiné: A külkereskedelem technikája című, az egyetemi oktatásban sokat forgatott jegyzet bevált struktúráját, és haszonnal merítettek az e tárgyban korábban megjelent magyar munkákból, elsősorban Szanyi- Gulyás: A külkereskedelem technikája és szervezése, valamint Obláth György: A külkereskedelem technikája című tankönyvekből is.
A könyv harmadik átdolgozott kiadása figyelembe veszi a második kiadás (1983) óta a nemzetközi és a hazai környezetben, valamint a külgazdasági kapcsolatok eszközeiben és módszereiben bekövetkezett változásokat, ezért az a korábbi kiadásúakkal sok résztémát illetően már nem helyettesíthető.
A szerzők ezúton is köszönetet kívánnak mondani Török István és dr. Varró József lektoroknak, értékes észrevételeikért, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Külkereskedelmi Tanszéke oktatóinak tanácsaikért és segítségükért, valamint azoknak a - elsősorban mérnök - közgazdás és esti - hallgatóknak, akik a napi munkájuk során felmerült problémák megoldását keresve irányt mutató kérdéseikkel sarkallták a szerzőket arra, hogy minél szélesebb körben igyekezzenek mindhárom kiadásnál "életközeliségben" tárgyalni az egyes témákat. Vissza

Tartalom

Előszó	19
A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG FELTÉTELRENDSZERE; ÜGYLETTÍPUSOK, KERESKEDŐK
A külkereskedelmi tevékenység szervezésének államközi keretei - az államközi szerződések	23
A kereskedelmi szerződés	24
A kereskedelmi szerződések lényege	25
A kereskedelmi szerződésekben alkalmazott elvek	25
Az árucsere-forgalmi megállapodása	29
Az árucsere-forgalmi megállapodások szerkezete	30
A kontingenslisták összeállításának módszerei	31
A kontingenslisták egyensúlya	32
A kontingensek blokkírozása	33
A szocialista országok közötti árucsere-forgalmi megállapodások	34
A szocialista országok és az EGK-tagországok közötti árucsere-forgalom szabályozása	35
A fizetési (klíring-) megállapodás	40
A klíringmegállapodások tartalma	41
A klíringelszámolás technikája	43
A kétoldalú és a többoldalú klíringmegállapodások	43
Klíringelszámolások a szocialista országok egymás közti forgalmában	45
Klíringelszámolás Magyarország és a nem szocialista országok között	46
A kereskedelemfejlesztő bankmegállapodások	47
Az államközi bartermegállapodások	48
A nemzetközi áruegyezmények	48
Az államközi kooperációs megállapodások	51
A beruházásvédelmi megállapodások	53
A kettős adózást kizáró egyezmények	54
A külkereskedelem állami irányításának eszközrendszere	56
A külkereskedelem állami irányításának hatósági (adminisztratív) eszközei	59
Az engedélyezési rendszer	59
A kontingensek	62
A tervek	62
A valutapolitikai intézkedések és valutakeretek	63
Egyéb hatósági intézkedések	63
Az exportra és az importra egyaránt ható általános közgazdasági szabályozók	64
Az árak	64
Az árfolyamok	65
Az exportra ható általános közgazdasági szabályozók	67
A termelési és az exportszubvenciók	67
A beruházási könnyítések	67
Az adóvisszatérítés és az adókedvezmények	68
A hitelkedvezmények	70
Az exporttámogatás valutáris eszközei	75
A kollektív exportösztönzés	74
Az importszabályozás közgazdasági eszközei	75
A vámok	75
Az importszabályozás egyéb eszközei	97
A speciális közgazdasági szabályozók	99
A külkereskedelem hatósági és központi szervezete	100
A hatósági szervezet sajátosságai szocialista viszonyok között	101
A hatósági szervezet sajátosságai a fejlett tőkés országokban	104
A fejlődő országok külkereskedelmének hatósági szervezete	106
A magyar külkereskedelem szervezete	107
A külkereskedelem hatósági szervezete	107
Nem hatósági jellegű központi szervek	110
A külső piaci hatósági szervezet	111
A külkereskedelem vállalati szervezete	113
A külkereskedelmi tevékenység szervezésének módszerei	113
Kereskedőtípusok a külkereskedelemben	115
A kereskedőtípusok rendszerezése jogi szempontból	115
A vállalat	115
A kereskedelmi társaságok	115
A nemzetközi gazdasági célú társulások	119
A KGST-tagállamok vállalatai együttműködésének jogi formái	120
A kereskedők szakosodása ügylettípusra, árura és földrajzi területre	121
A kereskedők funkcionális csoportosítása	122
A magyar külkereskedelem vállalati szervezetének kialakulása	132
A külkereskedelmi tevékenység folytatásának jogi feltételei Magyarországon	134
A külkereskedelmi vállalatok belföldi szerződéses kapcsolatai	137
A szerződéses kapcsolatok a költség- és kockázatviselés megoszlása szerint	138
A sajátszámlás kapcsolat a költség- és kockázatviselés megoszlása szerint	138
A gazdasági társaságokról szóló új magyar törvény	157
Szokások és szokványok a külkereskedelemben	167
A szokványok fajtái	168
A nemzetközi kereskedelmi szervezetek szokványai	168
A tőzsdei szokványok	169
A kereskedőházak szokványai	171
A kikötői szokványok	172
A biztosítási szokványok	172
A bankszokványok	172
Az INCOTERMS - nemzetközi szabályok a kereskedelmi feltételek (kifejezések) értelmezése	173
Az INCOTERMS 1980. klauzulái	174
A járulákos (kiegészítő) feltételek	185
A KGST-tagországok szervezetei közötti áruszállítások és egyéb gazdasági kapcsolatok általános feltételei	188
A KGST ÁSZF	188
Az ÁSZF-ben szabályozott kérdések köre	190
A KGST 1973. évi Műszaki Szolgálat Általános Feltételei (MSZÁF)	198
A KGST 1973. évi Általános Szerelési Feltételei (ÁSzerF)	199
A KGST-tagországok szervezetei közötti Termelésszakosítás és Kooperáció Általános Feltételei (KGST-TKÁF)	200
A koncentrált piacok	202
A vásárok és kiállítások	202
A vásárok és kiállítások rendszerezése	203
A tőzsde	206
A tőzsdék fajtái	207
A tőzsdetagság	209
A tőzsdék belső szervezete	210
A tőzsdei szokványok	211
A tőzsdei árfolyamok	212
A tőszdei ügyletek	215
A tőzsdei ügyletkötés rendje	223
Spekulánsok a tőzsdén	225
A tőzsdei ügyletek realizálása	226
Az árverések (aukciók)	228
Az aukció fajtái	229
Az árvereztető társaság és szerepe	230
Az ár kialakításának módszerei	231
Az ügylet lebonyolítása	232
A versenytárgyalás (tender)	233
A versenytárgyalás megszervezése	234
Részvétel a versenytárgyaláson	237
A versenytárgyalás lefolytatása	239
Az eredményhirdetés	244
Az eredményhirdetés utáni teendők	244
A Világbank finanszírozásában kiírt tenderek sajátosságai (előírásai)	245
A Magyarországon kírt tenderek szabályozása	252
A sikeres tenderezés alapvető feltételei	254
Okmányok a külkereskedelemben	257
Az értékpapírok és lényegük	258
Az értékpapírok rendszerezése a megtestesített érték jellege szerint	259
Az értékpapírok rendszerezése a kiállítás és ebből következően az átruházás módja szerint	260
A pénzt megtestesítő értékpapírok	263
A váltó	263
A csekk	275
Egyéb okmányok a külkereskedelemben	281
Számlák	281
Bizonyítványok	284
Bizonylatok	287
Jegyzékek és értesítések	287
Nemzetközi kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, okmányegységesítés, adatfeldolgozás	288
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítése az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében	288
Okmányegységesítés a KGST keretében	289
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítése a KGST-Finnországi Együttműködési Bizottság keretében	290
A külkereskedelmi okmányok egyszerűsítésének és egységesítésének előnyei	291
A nemzetközi okmányegységesítéssel, kódolással és adatfeldolgozással kapcsolatos hazai tevékenység	292
A külkereskedelmi ügyletek	293
Az áruügyletek	295
Az egyszerű (alap-) áruügyletek: az export- és az importügylet	295
A különleges külkereskedelmi áruügyletek	296
A különleges külkereskedelmi ügyletek	310
A licencia- és/vagy know-how-ügyletek	310
A kihasználási megállapodás (franchising)	311
A nemzetközi kooperáció	314
Az export-fővállalkozás	319
A lízing (leasing)	322
Külföldi magyar érdekeltségek, vegyesvállalatok létesítése	327
A nemzetközi árufuvarozás szállítmányozás és raktározás	328
A nemzetközi árufuvarozás	328
Az árufuvarozási szerződésről általában	328
A fuvarozási szerződés résztvevői	329
A fuvarozási ágak	330
A vasúti árufuvarozás	331
A vasúti árufuvarozás nemzetközi szabályozás, a CIM és az SZMGSZ létrejötte és legfontosabb rendelkezései	332
A fuvarozási szerződés feltételei, a vasúti fuvarlevél és a fuvarlevél-másodpéldány	337
A fuvardíjak, a díjszabások és a fuvardíjak kiegyenlítése	340
Az áruk feladása és csomagolása	348
A vasúti kocsik használatára vonatkozó nemzetközi megegyezések	353
Vasúti fuvaroztatás TEEM-forgalomban	355
A tengeri árufuvarozás	356
A vonalhajózás	359
A bérelt (szabad) hajózás (tramping)	373
A speciális hajózás	387
Tengeri kikötők, kikötői szolgáltatások	388
A folyami (dunai) árufuvarozás	388
A dunai hajóforgalom nemzetközi szabályozása	390
A folyami kikötői díjszabások	393
Fuvarozási okmányok a dunai forgalomban	394
A dunai fuvarozó felelőssége és a kárigény érvényesítése	395
Kombinált Duna-tengeri fuvarozás	396
Légi árufuvarozás	396
A légi árufuvarozás nemzetközi szabályozása	396
Nemzetközi légifuvarozási szervzetek	397
A légi fuvarlevél	398
A légifuvarozási szerződés végrehajtása	399
A légi furvardíj	399
Fuvardíjfizetési lehetőségek a légi fuvarozásban	401
Légi gyűjtőforgalom	401
A légi fuvarozó felelőssége és a kártérítési igény érvényesítése	401
A nemzetközi közúti árufuvarozás	402
A közúti árufuvarozás nemzetközi szabályozása	403
A nemzetközi közúti árufuvarozási okmányai	404
A nemzetközi közúti árufuvarozási engedélyezése	406
A közúti fuvardíj	406
A fuvarozó felelőssége és a kárigény érvényesítése a közúti fuvarozásban	407
A konténeres árufuvarozás	408
A szállítmányozási szerződés	409
A szállítmányozás technikája	410
A szállítmányozók által kiállított okmányok	414
A szállítmányozók felelőssége és a kárigény érvényesítése	417
A nemzetközi szállítmányozói tevékenység Magyarországon	418
A raktározás	418
A nemzetközi kereskedelemben igénybe vehető raktárak státusa	419
A közraktári jegy	419
Biztosító kockázatok és biztosításuk a külkereskedelemben	421
A biztosítás kialakulása, lényege	422
A biztosítási ügylet résztvevői	423
A biztosítási szerződés létrejötte és okmányai	424
A biztosítás fajtái	426
A nemzetközi szállítmánybiztosítás	426
Az exporthitel-biztosítás	437
A termékfelelősség (productus liability) és biztosítása	445
Építészek és tanácsadó mérnökök (consulting engineers) szakmai (tervezői) felelősségbiztosítása	448
Az építés- és szerelésbiztosítás	450
A géptörés- biztosítás	451
Az üzemszünet biztosítása	452
A Világbank által finanszírozott tendekre benyújtott ajánlatok költségeinek biztosítása	453
A viszontbiztosítás	454
A KÜLKERESKEDELMI ÁRUÜGYLET
A külkereskedelmi áruügylet előkészítése, létrejötte, formái	457
A külkereskedelmi adásvételi ügylet előkészítése	458
A külkereskedelmi piackutatás	458
A reklámtevékenység	461
Az ajánlati ár kialakítása	462
Az ajánlati tevékenység	499
A külkereskedelmi ügylet létrejötte: A szerződéskötés	509
Az adásvételi szerződés tipikus formái	510
Az adásvételi szerződésre irányuló jog	513
Az általános üzletkötési feltételek szerepe a szerződéskötésben	515
Bírói joghatóság - hatáskör	516
A külkereskedelmi adásvételi szerződés tartalma, feltételei	518
Az áru megnevezése és a minőség megjelölése	518
Az áru csomagolása	522
Az áru mennyiségének meghatározása a szerződésben	524
A szállítási határidő meghatározása a szerződésben	525
Fuvarparitás az adásvételi szerződésben	528
Az ár rögzítése az adásvétlei szerződésben	530
A fixáras ügyletkötések	530
A mozgó- (csúszó)- áras megállapodások	530
Fizetési feltétel az adásvételi szerződésben	532
A fizetési mód megválasztását befolyásoló szempontok	533
A fizetési mód megválasztásával kapcsolatos előírások a magyar külkereskedelemben	536
A nemzetközi kereskedelemben használatos fizetési módok	437
A fizetés eszköze	598
Az adásvételi ügylet valutájának megválasztása	599
A valutáris kockázatok elleni védekezés lehetőségei	601
Az értékállandóság biztosításának tipikus formái	602
Az adásvételi szerződés egyéb feltételei	607
A külkereskedelmi ügyletek céljának megvalósítása	609
A lebonyolítási idő	609
Az ügylet lebonyolításának főbb szakaszai és mozzanatai	611
A szerződés életbe léptetése, nyilvántartásba vétele	611
Felkészülés a szerződés és a szerződés kötelezettségek teljesítésére	613
A szerződéses főkötelezettségek teljesítése	618
Kötészárás	621
Rendkívüli, illetve váratlan fejlemények az ügylet realizálása során	621
Káresetek	621
Egyéb váratlan akadályok, szerződésmódosítás	622
Reklamációk a külkereskedelmi ügyletekben	623
A reklamációs okok feltárása és a reklamációk bejelentése	623
A reklamációk gyakoribb típusai és rendezési módjai	624
Tárgymutató	639