| Kiadó: | Minerva |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 1.151 oldal |
| Sorozatcím: | A kultúra világa |
| Kötetszám: | 3 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 18 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókat, illusztrációkat, reprodukciókat tartalmaz. |
| A KÉPZŐMŰVÉSZETEK | |
| Végvári Lajos: Előszó | 7 |
| Kampis Antal: Az európai művészet története | 15 |
| Az őstársadalom művészete | 17 |
| Az őskorszak (paleolitikum) emlékei | 17 |
| Az új kőkorszak (neolitikum) emlékei | 19 |
| A fémkorszak (rézkor, bronzkor, vaskor) emlékei | 20 |
| A rabszolgatársadalom művészete | 21 |
| Az ókori Kelet művészete | 21 |
| Egyiptom | 21 |
| Építészet | 23 |
| Szobrászat | 25 |
| Festészet és iparművészet | 33 |
| A mezopotámiai népek művészete | 35 |
| Égei kultúra | 39 |
| Az ókori görög és római művészet | 42 |
| A görög művészet | 42 |
| Mykene | 44 |
| Geometrikus stílus | 45 |
| Építészet | 49 |
| Szobrászat | 64 |
| Festészet | 66 |
| Vázafestészet | 68 |
| A római művészet | 69 |
| Építészet | 71 |
| Szobrászat | 74 |
| Festészet | 76 |
| A provinciák művészete | 77 |
| A bomló rabszolgatársadalom korának művészete | 77 |
| Ókeresztény és bizánci művészet | 77 |
| Katakombák | 78 |
| Építészet | 83 |
| Szobrászat | 84 |
| Festészet | 89 |
| Iparművészet | 93 |
| A feudális társadalom művészete | 93 |
| Az európai középkor kultúrája | 93 |
| Karoling-művészet | 93 |
| Építészet | 95 |
| Festészet | 96 |
| Szobrászat | 97 |
| A román stílusú művészet | 97 |
| Építészet | 99 |
| Szobrászat | 112 |
| Festészet | 122 |
| Könyvfestészet | 127 |
| Iparművészet | 129 |
| A gótikus stílusú művészet | 130 |
| Építészet | 131 |
| Szobrászat | 146 |
| Festészet | 157 |
| Iparművészet | 186 |
| A korai kapitalizmus művészete | 187 |
| Renaissance | 187 |
| Építészet | 188 |
| Szobrászat | |
| Festészet | 226 |
| A bomló feudalizmus, az ipari forradalom, az abszolút monarchiák korának művészete | 268 |
| A barokk stílusú művészet | 268 |
| Építészet | 288 |
| Szobrászat | 301 |
| Festészet | |
| A kapitalizmus virágkorának, az imperializmus és a proletárforradalmak korának művészetew | 339 |
| A klasszicizmus | 339 |
| Építészet | 340 |
| Szobrászat | 343 |
| Festészet | 346 |
| Romantika | 348 |
| Építészet | 349 |
| Szobrászat | 351 |
| Festészet | 354 |
| Realizmus | 364 |
| Az impresszionizmus | 374 |
| A XX. század művészete | 380 |
| Kampis Antal: Magyar művészettörténet | 399 |
| A honfoglalás és államalapítás korának művészete | 401 |
| A román stílusú művészet | 402 |
| A gótikus stílusú művészet | 410 |
| A renaissance művészet | 426 |
| A barokk stílusú művészet | 436 |
| A XIX. és a XX. század művészete | 461 |
| Molnár antal: Út a komoly zenéhez | 557 |
| Szabolcsi Bence: A zene története rövid összefoglalásban | 557 |
| A zene történeti alapfogalmai | 569 |
| Az anti világ zenéje | 572 |
| Középkor | 576 |
| Francia, olasz, flamand és német renaissance | 579 |
| Barokk | 583 |
| Rokokó és klasszicizmus | 588 |
| Romantika | 597 |
| A XX. század | 600 |
| Szabolcsi Bence: A magyar zene története rövid összefoglalásban | 609 |
| Őstörténet: Finnugor és török-mongol örökség | 611 |
| Írásnélküli emlékezet | 612 |
| Magyar gregoriánum | 613 |
| Énekmondók hivatása | 614 |
| Nyugatias udvari kultúra | 615 |
| Históriás ének | 615 |
| Humanizmus | 617 |
| Magyar protestáns korál | 617 |
| Hajdútánc | 618 |
| Városok | 619 |
| Rezindenciák | 620 |
| Virginálzene, magyar barokk | 621 |
| Egyházi kompozíciók: magyar kantátaforma kísérlete | 621 |
| Kollégiumok, magyar rokokó | 622 |
| A németes dal | 624 |
| Verbunkosok | 625 |
| Cigányok | 628 |
| Magyar opoera | 629 |
| Népies dal, nóta | 630 |
| "Magyarosodunk" | 631 |
| Romantikus program | 632 |
| A százdaforduló nyugatos visszahatása | 634 |
| Új magyar zene | 637 |
| Molnár antal: Zenei alapismeretek | 641 |
| Bevezető | 643 |
| Kottaolvasás | 643 |
| Szolmizáció | 648 |
| A dúrskála | 651 |
| A hangrendszer | 658 |
| További hangsorok | 665 |
| A hangnemek | 675 |
| A hangnemrokonság | 685 |
| Általános hangköztan | 688 |
| Egy kis zenei ritmika | 694 |
| A tempóról | 710 |
| A hangerősségről | 718 |
| A hangforrásokról | 725 |
| Kóstoló a zenei formatanból | 737 |
| Gál György: A könnyű múzsa | 755 |
| Könnyű zene- komoly zene | 757 |
| Az operett | 760 |
| A tánczene | 775 |
| A jazz | 780 |
| Gál György Sándor: A XX. század nagy előadóművészei | 787 |
| Nagy mesterek - nagy iskolák | 787 |
| Színpad- és hangversenydobogó | 787 |
| Zongoraművészek | 789 |
| Mai magyar mesterek | 793 |
| Századunk nagy hegedűművészei | 793 |
| Nagy lengyel és orosz mesterek | 794 |
| Német mesterek | 795 |
| Az énekművészet mesterei | 797 |
| SZÍNHÁZ | |
| Staud Géza: Mit kell tudni a színházról? | 805 |
| Két álarc | 807 |
| A befejezetlen művek írója | 808 |
| Egy furcsa épület | 810 |
| Egy nyitott szoba | 812 |
| A színházi üzem | 814 |
| A színész | 816 |
| Az ezerfejű Cézár | 819 |
| A láthatatlan színház | 821 |
| Hegedűs Géza: A görök színháztól a szovjet színházig | 823 |
| Az éneklő kecskék | 825 |
| Harmincezer néző, háromnapos előadás | 826 |
| Komédia a kocsmában | 834 |
| Szertelenségek színháza | 839 |
| A "Földgömb"-ről elnevezett színház | 845 |
| A nagy világszínház | 850 |
| Rögtönzött színművek, selyemruhás pásztorok | 853 |
| A függöny felgördül | 855 |
| Zokog a nézőtér | 860 |
| Színházi csata | 866 |
| Múzeum a színpadon | 870 |
| Alkonyati csodabogarak | 876 |
| Fehér madár és függönyön | 883 |
| Mindenki színháza | 888 |
| Pukánszkyné Kádár Jolán: A magyar színészet története | 897 |
| Előzmények | 899 |
| Harc a nemzeti színészetért | 900 |
| A második kísérlet | 903 |
| Keresztül-kasul az országon | 905 |
| Megtelepülés Budán | 907 |
| Megvalósult álom | 909 |
| Az első évek | 910 |
| A műsor kialakulása | 912 |
| Nehéz évek | 915 |
| A Budai Népszínház | 917 |
| A Nemzeti Színház aranykora | 918 |
| A Népszínház és az Opera | 922 |
| Paulay utódai | 925 |
| A Vígszínház és az új magánvállalkozások. A Thália | 927 |
| A magyar színészet vidéken | 931 |
| A tanácsköztársaság színházai | 933 |
| Két háború között | 935 |
| A felszabadulás után | 940 |
| A FILM | |
| Balázs béla: A film eszétikája | 945 |
| Péreli Gabriella: Hogyan készül a film? | 953 |
| Pánczél Lajos: A film világtörténete | 977 |
| Így kezdődött | 979 |
| 1896-1916 | |
| Az első film | 983 |
| Burleszkek és drámák | 984 |
| Trükk- és rajzfilmek | 987 |
| Németország és Dánia a franciák nyomában | 988 |
| Az amerikai film indulása | 991 |
| A filmpartitura és gépmozgás | 992 |
| Új művészeti irányok jelentkeznek | 993 |
| Így indulnak a filmkarrierek | 995 |
| 1916-1926 | |
| Griffith-Lubitsch-Chaplin | 996 |
| A művészi filmért | 100 |
| Az olasz film | 1003 |
| Az osztrák némafilm | 1005 |
| A svéd filmművészet | 1005 |
| A némafilm nagy korszaka | 1010 |
| Megjelenik a szovjet filművészet | 1012 |
| 1926 | |
| A hangosfilm múltja | 1017 |
| A film megszólal | 1018 |
| A nagy Chaplin-filmek | 1023 |
| A hangosfilm győzelme | 1027 |
| A szovjet hangosfilm | 1032 |
| A francia film fejlődése | 1037 |
| Az olasz film előretörése | 1040 |
| A németnyelvű film a másidik világháború után | 1043 |
| Az észeki filmgyártás | 1044 |
| Új országok előretörése a filmművészetben | 1046 |
| Megjelenik a szélesvásznú film | 1051 |
| Mit hoz a jövő? | 1055 |
| Szinetár György: A magyar film története | 1057 |
| Az első mozgóképek Budapesten | 1059 |
| Született 1901-ben | 1061 |
| A magyar filmmávészet bölcsője: Kolozsvár | 1065 |
| A magyar film a viharban | 1067 |
| A film a forradalomban | 1071 |
| A vesztett háború után | 1072 |
| Megszólal a film | 1074 |
| Az első siker | 1075 |
| Vissza a művészethez | 1079 |
| A felszabadulástól az állomosításig | 1080 |
| Az államosítás után | 1082 |
| Névmutató | 1089 |
| Betűrendes képjegyzék | 1137 |
A lapélek enyhén foltosak. A kötés javított. A címlapon tulajdonosi pecsét látható.
Védőborító nélküli példány.
A borító és a lapélek elszíneződtek. A borító enyhén foltos.
Védőborító nélküli példány.
A lapélek foltosak.
Védőborító nélküli példány. A felső lapélek színezettek.
Folytatás Microsoft-tal