| A zene | |
| Út a komoly zenéhez | 7 |
| A zene története rövid összefoglalásban | 17 |
| A zene történeti alapfogalmai | 19 |
| Hang, hangsor, hangrendszer | 19 |
| Többszólamúság, összhang, formák, műfajok | 19 |
| Hangszerek | 20 |
| Az antik világ zenéje | 22 |
| Görög zene | 22 |
| Róma zenéje | 24 |
| Bizánc zenéje | 24 |
| Antik népi hagyomány | 25 |
| Középkor | 25 |
| Ókeresztény zene és gregoriánum | 25 |
| A kor fontosabb alakjai | 26 |
| Többszólamúság | 26 |
| Világi dalkultúra | 26 |
| A kor fontosabb alakjai | 28 |
| Francia, olasz, flamand és német renaissance | 29 |
| Ars Nova, klasszikus kórus-zene | 29 |
| A kor fontosabb alakjai | 31 |
| Barokk | 34 |
| Az opera | 34 |
| Hangszeres zene | 35 |
| Négy énekkari művészet | 36 |
| A kor fontosabb alakjai | 37 |
| Rokokó és klasszicizmus | 47 |
| A kor fontosabb alakjai | 50 |
| Romantika | 57 |
| A korszak főbb alakjai | 62 |
| A XX. század | 85 |
| A korszak főbb alakjai | 89 |
| A magyar zene története rövid összefoglalásban | 111 |
| Őstörténet: finnugor és török-mongol örökség | 111 |
| Írásnélküli emlékezet | 113 |
| Magyar gregoriánum | 114 |
| Énekmondók hivatása | 115 |
| Nyugatias udvari kultúra | 116 |
| Históriás ének | 117 |
| Humanizmus | 117 |
| Magyar protestáns korál | 119 |
| Hajdútánc | 119 |
| Városok | 120 |
| Rezidenciák | 121 |
| Virginálzene, magyar barokk | 122 |
| Egyházi kompozíciók: Magyar kantátaforma kísérlete | 123 |
| Kollégiumok, magyar rokokó | 123 |
| A németes dal | 124 |
| Verbunkos | 126 |
| Cigányok | 127 |
| Magyar opera | 130 |
| Népies dal, nóta | 131 |
| "Magyarosodunk" | 132 |
| A romantikus program | 133 |
| A századforduló nyugatos visszahatása | 134 |
| Új magyar zene | 136 |
| Zenei alapismeretek | 143 |
| Bevezető | 145 |
| Kottaolvasás | 145 |
| Szolmizáció | 150 |
| A dúrskála | 153 |
| A hangrendszer | 160 |
| További hangsorok | 167 |
| A hangnemek | 177 |
| A hangnemrokonság | 186 |
| Általános hangköztan | 190 |
| Egy kis zenei ritmika | 196 |
| A tempóról | 212 |
| A hangerősségről | 220 |
| A hangforrásokról | 227 |
| Kóstoló a zenei formatanból | 238 |
| A könnyű múzsa | 257 |
| Könnyű zene - komoly zene | 259 |
| Az operett | 262 |
| A tánczene | 277 |
| A jazz | 282 |
| A XX. század nagy előadóművészei | 291 |
| Nagy mesterek - nagy iskolák | 293 |
| Színpad- és hangversenydobogó | 293 |
| Zongoraművészek | 295 |
| Mai magyar mesterek | 299 |
| Századunk nagy hegedűművészei | 299 |
| Nagy lengyel és orosz mesterek | 300 |
| Német és francia mesterek | 301 |
| Az énekművészet mesterei | 303 |
| A tánc | |
| A tánc története rövid összefoglalásban | 311 |
| Bevezetés | 313 |
| A tánc keletkezése és társadalmi funckiója | 313 |
| Ősi formák, ősi tartalmak | 316 |
| Formai és tartalmi differencializálódás | 318 |
| Rabszolgatartó birodalmak | 318 |
| Egyiptomi táncművészet | 318 |
| Ősi India táncai | 321 |
| Krétai és görög táncművészet | 323 |
| Etruszk és római táncművészet | 328 |
| Antik és barbár mozgáskincs találkozása | 330 |
| Feudalizmus táncművészete | 330 |
| Korai középkor | 330 |
| A késői középkor lovagi táncai | 331 |
| Tudatos európai formaalkotás | 331 |
| Korai kapitalizmus táncművészete | 332 |
| Renisance tankönyvek és illemtanok | 332 |
| A ballo és a balletto | 332 |
| Az olasz tánckincs sorsa a francia udvarban | 334 |
| Intermedium, mascarade, trionfo | 337 |
| Az francia klasszikus balett kialakulása | 338 |
| Udvari balett - Akadémiai tánc | 338 |
| Barokk táncok | 343 |
| A rokokó balett és a felvilágosodás | 348 |
| Noverre balettreformja | 348 |
| A balettdráma megteremtése | 352 |
| Noverre elmélete | 353 |
| Noverre tanítványai és követői | 354 |
| Nemzeti mozgalmak, 1848-as forradalmak táncai | 354 |
| Valcer, polka, mazurka, polonaise, körmagyar, csárdás | 357 |
| Olasz balettdráma | 357 |
| Angiolini, dioia és vigano | 358 |
| Az orosz táncművészet népi és udvari gyökerei | 358 |
| Romantikus balettművészet | 360 |
| A romantikus balett mesterei | 361 |
| Blasis - Perrot - Saint Léon | 366 |
| A nyugati balettművészt hanyatlása | 366 |
| A romantikus balett klasszicizálódása Oroszországban | 368 |
| A Gyagilev-féle orosz balett-társulat | 370 |
| Fokin balettreformja | 370 |
| Balettellenes irányzatok | 370 |
| Szabad tánc - mozgásművészet | 373 |
| A modern nyugati balett | 373 |
| Szovjet balettművészet | 376 |
| A magyar balett rövid története | 383 |
| A színház | |
| Mit kell tudni a színházról? | 393 |
| Két álarc | 395 |
| A befejezetlen művek írója | 396 |
| Furcsa épület | 398 |
| Egy nyitott szoba | 409 |
| A színházi üzem | 401 |
| A színész | 404 |
| Az ezerfejű Cézár | 406 |
| Hogyan születik az előadás? | 408 |
| A láthatatlan színház | 416 |
| A görög színháztól a szovjet színházig | 419 |
| A tragédia születése | 421 |
| Harmincezer néző, háromnapos előadás | 422 |
| Komédia a kocsmában | 430 |
| Szertelenségek színháza | 435 |
| A "földgömb"-ről elnevezett színház | 441 |
| A nagy világszínház | 445 |
| Rögtönzött színművek és pásztorjátékok | 448 |
| A függöny felgördül | 451 |
| Az érzelmes színjáték | 455 |
| Hernani csatája | 461 |
| A korhűség és a naturalizmus | 465 |
| Formalista kísérletek | 471 |
| Fehér madár a függönyön | 478 |
| Mindenki színháza | 483 |
| A magyar színészet történte | 491 |
| Előzmények | 493 |
| Harc a nemzeti színészetért | 494 |
| A második kísérlet | 497 |
| Keresztül-kasul az országon | 500 |
| Megtelepedés Budán | 502 |
| A megvalósult álom | 504 |
| Az első évek | 505 |
| A műsok kialakulása | 507 |
| Nehéz évek | 509 |
| A budai Népszínház | 511 |
| A Nemzeti Színház aranykora | 514 |
| A Népszínház és az Opera | 518 |
| Paulay utódai | 520 |
| A Vígszínház és az új magánvállalkozások. A Thália | 523 |
| A magyar színészet vidéken | 527 |
| A Tanácsköztársaság színházai | 529 |
| A két háború között | 531 |
| A felszabadult színház | 537 |
| A bábszínházról | 547 |
| A bábjátékról | 549 |
| A film | |
| Ki tudja, mi a film? | 565 |
| Amíg egy film elkészül | 560 |
| Filmkészítés - írógéppel | 572 |
| Tervek, tervek, tervek | 583 |
| A gép forog és senki sem pihen | 593 |
| Vágástól - keverésig | 613 |
| A film világtörténete | 625 |
| A film világtörténete | 627 |
| Így kezdődött | 627 |
| Az első film | 631 |
| Második állomás: burleszkek és drámák | 632 |
| Három úttörő | 635 |
| Németország és Dánia a franciák nyomában | 636 |
| Az amerikai film indulása | 639 |
| A filmpartitúra és a gépmozgás | 640 |
| Új művészeti irányok jelentkeznek | 641 |
| A némafilm nagy korszaka | 658 |
| Megjelenik a szovjet filmművészet | 660 |
| A hangosfilm múltja | 666 |
| Az amerikai hangosfilm további útja | 689 |
| A francia film fejlődés | 698 |
| Az olasz film előretörése | 709 |
| A német nyelvű film a második világháborúban | 716 |
| Az északi filmgyártás | 720 |
| Lengyelország filmművészetének múltja és fejlődése | 722 |
| Japán: ahol a legtöbb film készül | 724 |
| Röptében a világ filmgyártása körül | 726 |
| A világ legjobb filmjei | 738 |
| A magyar filmművészet rövid története | 747 |
| A némafilm | 749 |
| A hangosfilm | 758 |
| A 30-as évek | 758 |
| Ismeretterjesztő és dokumentum- és rajzfilmek | 768 |
| A magyar filmművészet története képekben | 771 |
| Név- és tárgymutató | 869 |
| A zene - A tánc | 869 |
| A színház | 885 |
| A film | 895 |