I. kötet | |
A kultúra Világa elé | 5 |
A VILÁGMINDENSÉG | |
Előszó | 15 |
Bevezetés | 17 |
Pillantás az csillagos égboltra | 29 |
Az égitestek távolsága | 44 |
A Hold és a bolygók távolsága | 46 |
Milyen messze vannak a csillagok? | 48 |
A csillagok látszólagos és valóságos fényessége | 49 |
Távolságmeghatározás változó csillagok segítségével | 51 |
A csillagok természetrajza | 53 |
Színképelemzés | 53 |
Színképtípusok | 57 |
A csillagok hőmérséklete | 58 |
A csillagok belső szerkezete | 60 |
A Russel-diagramm | 61 |
A Tejútrendszer | 65 |
A Tejútrendszer szerkezete | 65 |
Csillagok és csillaghalmazok | 79 |
Polulációk | 80 |
A tejútrendszer története | 81 |
Rádiócsillagászat | 82 |
Változó csillagok | 86 |
Novák | 89 |
A csillagok eredete | 92 |
A föld keletkezése | 99 |
Mit tud a tudomány a Föld koráról? | 99 |
Hogyan és miből keletkezett a Föld? | 100 |
A Naprendszer főbb sajátságai | 101 |
A Naprendszer keletkezésére vonatkozó elméletek | 103 |
A Smidt-féle kozmoginiai elmélet | 109 |
A bolygók kialakulása | 110 |
A bolygók azonos pályasíkja a menetiránya | 110 |
A bolygók pályájának alakja | 111 |
Bolygórendszerünk | 117 |
A Naprendszer "madártávlatból" | 117 |
Az egyetemes tömegvonzás | 119 |
A bolygók konfigurációi | 121 |
Az élet forrása: a Nap | 125 |
A Nap néhány adat tükrében | 125 |
Milyen messze van a Földtől a Nap | 126 |
A nap energiaforrása | 127 |
Milyen fényes a Nap? | 131 |
A Nap felépítése és felszíni képződményei | 134 |
A napfelszín és a naplégkör képződményei | 137 |
A napfáklyák | 141 |
A protuberanciák | 142 |
A flerek | 144 |
Séta a bolygók világában | 145 |
A földtípusú és jupitertípusú bolygók | 145 |
A bolygók fizikai tulajdonságai | 145 |
A bolygók légköre | 146 |
A földtípusú bolygók | 150 |
A kisbolygók | 167 |
A kisbolygók fizikai tulajdonságai | 169 |
A kisbolygók eredete | 172 |
Az óriásbolygók világában | 175 |
A távoli bolygók felfedezése | 185 |
A Naprendszer határövezetében | 188 |
A mellékbolygók | 191 |
A Hold | 193 |
Az üstökösök és hullócsillagok világában | 205 |
Hogyan dolgoznak az üstököskutatók? | 205 |
Az üstökösök szerkezete | 207 |
Valóban olyan veszedelmes égitestek az üstökösök? | 212 |
A visszatérő üstökösök | 215 |
Az üstökösök keletkezése | 219 |
Az üstökösök pusztulása | 222 |
A hullócsillagok | 224 |
A meteorok útja a légkörban | 225 |
Egy rendkívüli meteorhullás | 229 |
Meteoráramok | 236 |
Az állatövi fény | 238 |
A Föld | 241 |
A Föld mozgásai | 241 |
A Föld mozgása a csillagközi térségben | 248 |
Útban a világűr felé | 251 |
Rakéták, mesterséges holdak és űrrakéták | 251 |
Az első kozmikus sebesség | 252 |
A második kozmikus sebesség | 252 |
A rakéta | 254 |
A mesterséges holdak | 256 |
Holdrakéták, űrrakéták | 257 |
Fontosabb forrásmunkák jegyzéke | 259 |
AZ ÉLŐ VILÁG | |
Előszó | 263 |
Az élő természet határai | 265 |
Az élet lényege és az élő anyag keletkezése | 267 |
Különböző elképzelések az élet keletkezéséről | 267 |
Az élő anyag fizikai és kémiai tulajdonságai | 270 |
Az élő anyag keletkezése | 273 |
Az élő anyag szerveződése | 277 |
Az élő anyag és a sejt | 277 |
A különböző sejtelméletek | 278 |
A sejtek alakja, nagysága, száma | 278 |
A citoplazma | 279 |
A sejtmag | 279 |
A sejtfal és a sejthártya | 280 |
A sejtszervek | 280 |
A sejtek osztódása | 281 |
A kolóniák | 285 |
A szövetek | 286 |
Szerv, szervrendszer szervezet | 289 |
Az életjelenségek | 291 |
Az anyagcsere | 291 |
Az asszimiláció | 291 |
Az autotróf szervezetek asszimilációja | 293 |
Anyagátalakulás a növényekben | 295 |
A heterotróf szervezetek asszimilációja | 295 |
A disszimiláció | 297 |
A fermentumok | 300 |
A vitaminok | 301 |
Az ásványi anyagok és a víz | 302 |
Az anyagcserefolyamatok egysége | 303 |
Ingerlékenység és mozgékonyság | 306 |
Az ingerlékenység elemi megnyilvánulási formái | 309 |
Idegrendszer és ingerlékenység | 309 |
Feltétlen és feltételes reflexek | 311 |
Az idegrendszer fejlődése | 312 |
A magasabb idegműködés | 314 |
Szaporodás | 317 |
A megtermékenyítés | 319 |
Az egyedfejlődés | 321 |
A növények egyedi fejlődése | 323 |
Az állatok egyed fejlődése | 324 |
A fejlődés belső tényezői | 325 |
A fejlődés külső tényezői | 330 |
A regeneráció | 331 |
Szövettenyésztés, szövetátültetés | 332 |
Öröklődés és változékonyság | 332 |
Az öröklődés törvényszerűségei | 333 |
A Mendel-féle szabályok és magyarázatuk | 335 |
A mennyiségi jellegek öröklődése | 339 |
Az anyai öröklés | 340 |
A változékonyság törvényszerűsége | 341 |
A kiválogatás alakító hatása | 341 |
Az alkalmazkodás | 342 |
Az öröklés és változékonyság a gyakorlatban | 344 |
Örökléstan a mezőgazdaságban | 345 |
Az élőlény és környezete | 347 |
Az élet feltétei a Földön | 347 |
Az élettelen környezet | 348 |
Az éghajlat | 350 |
Az élő környezet | 355 |
Az élő világ rendszere | 359 |
A növényvilág fejlődéstörténeti rendszerének áttekintése | 361 |
A legegyszerűbb élőlények | 361 |
A vírusok és a bakteriofágok | 362 |
A baktériumok | 365 |
Moszatok vagy algák | 365 |
Kékesmoszatok | 366 |
Sejtmagvas moszatok | 369 |
A gombák | 375 |
A zuzmók | 376 |
A mohák | 378 |
A harasztok | 381 |
A nyitvatermők | 383 |
A zárvatermők | 385 |
Első ágazat | 391 |
Második ágazat | 394 |
Harmadik ágazat | 399 |
Negyedik ágazat | 403 |
Az egyszikűek | 403 |
Ötödik ágazat | 412 |
Hatodik ágazat | 413 |
Növénytársulások | 419 |
Magyarország növényzetének kialakulása | 421 |
Az állatvilág fejlődéstörténeti rendszerének áttekintése | 421 |
Egysejtű állatok | 421 |
Egyféle magvú egysejtűek | 421 |
Kétféle magvú egysejtűek | 423 |
Többsejtű állatok | 424 |
Sejthalmazos állatok | 424 |
Szedercsíraszerűek | 424 |
Álszövetes állatok | 424 |
Szivacsok | 424 |
Szövetes állatok | 425 |
Csalánozók | 425 |
Bordás meduzák | 427 |
Lapos férgek | 427 |
Hengeresférgek | 430 |
Villágférgek | 431 |
Gyűrűsférgek | 431 |
Féreglábúak | 433 |
Ízeltlábúak | 434 |
Rákok | 435 |
Százlábúak | 438 |
Rovarok | 438 |
Puhatestűek | 450 |
Tapogatókoszorúsok | 453 |
Nyílférgek | 454 |
Tüskésbőrűek | 454 |
Előgerinchúrosok | 456 |
Gerincesek | 456 |
Fej-gerinchúrosok | 456 |
Körszájúak | 457 |
Halak | 458 |
Kétéltűek | 463 |
Hüllők vagy csúszómászók | 465 |
Madarak | 468 |
Emlősök | 477 |
Az evolúció | 493 |
A fajok rokonsága | 493 |
Az evolúció elmélete | 495 |
A törzsfejlődés | 495 |
Az első élőlények | 495 |
A Föld őskorának élővilága | 496 |
A földtörténeti ókor | 496 |
A földtörténeti középkor | 497 |
A földtörténeti újkor | 500 |
Az emberré válás | 502 |
A munka szerepe az emberré válásban | 505 |
A fejlődés törvényszerűségei | 506 |
A fajok változékonysága | 506 |
Az átalakulás módjai és okai | 507 |
Az ember és az élő világ | 509 |
Néhány érdekesség az élők világából | 521 |
A növényvilág óriásai és törpéi | 521 |
Az orcihidea-vadászok | 523 |
Elektromos halak | 525 |
Méhek, hangyák, termeszek | 526 |
A madarak költözéséről | 531 |
AZ EGÉSZSÉGES EMBER | |
Előszó | 537 |
Az emberi test ismeretének története | 541 |
Az ember helye az élő világban | 547 |
Az emberhez vezető fejlődés útja | 551 |
Az előembertől az ősemberig | 554 |
Milyen volt az ősember? | 558 |
Az emberi szervezet fejlődése | 561 |
A test szövetei | 564 |
A hámszövet | 564 |
Kötőszövet, porcszövet, csontszövet | 565 |
Az izomszövet | 566 |
Az idegszövet | 567 |
A szervrendszerek fejlődése | 568 |
A mozgásszervek | 568 |
A táplóló berendezés | 569 |
A légző berendezés | 569 |
A vizeletkiválasztó berendezés | 570 |
A nemi berendezés | 570 |
A keringési rendszer | 571 |
Az idegrendszer | 571 |
Az érzékszervek | 573 |
Az anyagcsere | 575 |
A fehérjék | 575 |
A szénhidrátok | 576 |
A zsírok | 577 |
A víz | 577 |
Az ásványi anyagok | 578 |
A vitaminok | 578 |
Az A-vitamin | 579 |
A B-vitamin | 579 |
A C-vitamin | 581 |
A D-vitamin | 581 |
Az ember energiaszükséglete | 581 |
Legfontosabb táplálékaink | 582 |
A tej | 582 |
Tejtermékek | 582 |
A tojás | 583 |
A hús | 584 |
A növényi táplálékok | 584 |
Mozgásszervek | 585 |
Csontváz | 585 |
A csontok, ízületek sérülései | 589 |
Az angolkór | 590 |
Izomzat | 591 |
A vérkeringés | 595 |
Az érrendszer | 596 |
A szív | 597 |
A vérkeringés vezérlése | 601 |
Az elektrokardiográfia | 602 |
Extraszisztolé | 603 |
A vérnyomás | 603 |
Keringési betegségek | 604 |
Magas vérnyomás | 604 |
Alacsony vérnyomás | 605 |
Az érelmeszesedés | 606 |
Szívtrombózis | 606 |
Az angina pectoris | 607 |
Reumás szívgyulladás | 607 |
A szívbillentyű megbetegedése | 607 |
A vér | 609 |
A csontvelő | 611 |
A lép | 611 |
A vér vizsgálatai | 612 |
A vércsoportok | 612 |
A véralvadás | 614 |
A vér betegségei | 614 |
A vérzékenység | 614 |
A vészes vérszegénység | 615 |
A fehérvérőség | 615 |
A vér mint gyógyszer | 615 |
A nyirok és a nyirokerek | 617 |
Retikuloendoteliális rendszer | 619 |
A zsigerek | 621 |
A tápláló berendezés | 622 |
A szájüreg | 622 |
A garat | 624 |
A nyelőcső | 624 |
A gyomor | 624 |
A vékonybél | 626 |
A vastagbél | 628 |
A felszívódott tápanyagok sorsa a szervezetben | 630 |
A tápcsatorna és az emésztőrendszer betegségei | 631 |
A székrekedés és a hasmenés | 631 |
A fekélybetegség | 632 |
A gyomor- és bélrák | 632 |
A bérelzáródás | 633 |
Epekólika | 634 |
Az épekő | 634 |
A sárgaság | 634 |
A járványos májgyulladás | 635 |
A"vakbélgyulladás" | 636 |
A lélegző berendezés | 637 |
Az orrüreg | 637 |
A légcső és a hörgők | 638 |
A tüdők | 639 |
A légzés | 640 |
A légzőszervek egyes megbetegedései | 641 |
A tuberkulózis | 641 |
A légzőizmok bénulása | 643 |
A belső légzés és a bőrlégzés | 643 |
Mesterséges légzés | 644 |
Légzés és sport | 644 |
A hangadás szervrendszere | 644 |
A hangadás | 646 |
A kiválasztás | 647 |
A vese szerkezete és működése | 647 |
A vizelet | 649 |
A vese megbetegedései | 649 |
A művese | 649 |
A szaporodás | 651 |
A férfi nemi berendezése | 651 |
A férfi nemiszervek betegségei | 654 |
A férfi nemei hormon | 654 |
A férdi magtalansága | 655 |
A női nemi berendezés | 656 |
A női ivarszervek működése és a megtermékenyülés | 659 |
A petesejt fejlődése | 661 |
Az ikerkérdés | 665 |
A méhen kívüli terhesség | 665 |
A terhesség | 666 |
Terhességi betegségek | 668 |
A női ivarszervek betegségei | 668 |
A női ivarmirigyek homonműködése | 670 |
Nemi betegségek | 671 |
A szülés | 672 |
A gyermekágy | 674 |
A magzat méhen belüli fejlődése | 674 |
Az újszülött | 676 |
A gyermek növekedése és fejlődése | 676 |
A gyermek szellemi fejlődése | 677 |
A csecsemőkor | 678 |
A gyermekkor | 679 |
A kamaszkor | 682 |
A csecsemő és a gyermek életrendje | 684 |
Testüregek | 687 |
A sérv | 689 |
Hormonok | 691 |
Pajzsmirigy | 692 |
Mellékpajzsmirigy | 693 |
Hasnyálmirigy | 694 |
Mellékvesék | 694 |
A hipofizis | 695 |
A gyógyétrendek | 699 |
A kültakaró | 701 |
A haj és a szőrzet | 702 |
A bőr mirigyei | 703 |
A festékanyag | 705 |
A szervezet védőpajzsa | 705 |
A bőr ápolása | 707 |
A bőrbetegségekről | 710 |
Az idegrendszer | 711 |
Az idegsejt működése | 713 |
A központi idegrendszer | 716 |
Az agyvelő | 716 |
Az agykéreg | 719 |
A gerincvelő | 722 |
A perifériás idegrendszer | 724 |
A vegetatív idegrendszer | 724 |
A feltételes reflexrendszer | 727 |
A második jelzőrendszer | 730 |
Intelligencia, tehetség | 731 |
Az ismeretszerzés | 731 |
Az emlékezés | 732 |
Az akarat | 733 |
A lelki alkat | 734 |
A neurózis | 735 |
Alvás és álom | 736 |
Hipnózis és szuggesztió | 737 |
Az elmebetegségek | 738 |
Az érzékszervek | 739 |
Az ízlelés | 739 |
A szaglás | 740 |
A hallás és egyensúlyozás | 740 |
A hallószerv működése | 742 |
A fül betegségei | 743 |
A látás | 744 |
A szem | 744 |
A látótevékenység | 746 |
A látás pályái és központja | 749 |
A szem betegségei | 751 |
Egészség - betegség - halál | 753 |
A környezet a klíma hatásai, frontbetegségek | 753 |
Az élő kórokozók | 755 |
Fertőzés, járvány | 758 |
A leggyakoribb kórokozó baktériumok | 759 |
Haemophilus pertussis | 760 |
A diftéria | 760 |
A pneumococcus | 761 |
A gümőkor bacilus | 761 |
A vörheny | 762 |
A tífusz | 762 |
A paratífusz | 762 |
Botulinus bacilusok | 762 |
A dizentéria | 763 |
A kolera | 763 |
A meningococcus | 763 |
Tetanuszról | 764 |
A gázvizenyőket és a gázos üszkösödést előidéző baktériumok | 764 |
A lépfene | 764 |
A takonykór | 764 |
Pestis | 765 |
A máltai láz | 765 |
A leptospirák | 765 |
A lepra | 765 |
A vírusbetegségek | 765 |
A hímlő | 765 |
A bárányhimlő | 766 |
A herpesz | 766 |
Az övsömör | 766 |
A kanyaró | 766 |
A rózsahimlő (rubeola) | 766 |
Az influenza | 766 |
Trachoma | 767 |
Veszettség | 767 |
A járványos gyermekbénulás vírusáról | 767 |
Sárgaláz | 768 |
Járványos májgyulladás | 768 |
Fültőmirigy gyulladás | 768 |
Öregedés, életkor, halál | 768 |
Járványok a történelemben | 773 |
Amit rosszul tudunk | 783 |
"Anyagcserém van..." | 783 |
"Rossz EKG-m van..." | 785 |
"Vérnyomásom van..." | 787 |
"Reumám van..." | 788 |
"1000 gammás B12-t kérek..." | 790 |
Név és tárgymutató | 793 |
A világmindenség | 793 |
Az élő világ | 803 |
Az egészséges ember | 828 |
II.kötet - TECHNIKA | |
Előszó (Dr. Csűrös Zoltán) | 7 |
A technika kezdetei (Lukáscs Ernőné) | |
Az első lépések | 12 |
Mesterségek az őskorban | 14 |
A szervezet társadalom kialakulása | 15 |
Nagy találmányok - nagy feltalálók | 20 |
Megszületik a gép | 22 |
Technika a feudalizmus korában | 26 |
Döntő fontosságú találmányok | 27 |
A tudomány áttöri a gátakat | 30 |
A születő kapitalizmus | 33 |
Megjelennek a gőzgép ősei | 35 |
Még nagyobb lépés: az elekromosság | 38 |
Energiaforrásaink és erőgépeink (Gáspár László - Várhelyi Tamás) | |
Legfőbb energiaforrásaink szülőanyja | 43 |
Napenergia közvetve és közvetlenül | 43 |
Mi köze a szélnek és a víznek a Naphoz? | 43 |
Fűtőanyag és táplálék | 45 |
Kozmikus energiák | 45 |
Közvetlenül hasznosítható energia a Napból | 46 |
Mérhetetlen energiatömeg | 46 |
Napsugárzásból hőenergia | 46 |
Napenergiából mechanikai munka | 47 |
Napenergiából kémiai energia | 49 |
Napból - elektromosság | 50 |
Munkára fogjuk a szél erejét | 51 |
Vitorla helyett szárnyakerék | 53 |
Néhány tudnivaló a szélről | 53 |
A repülőgép példát mutat | 54 |
Egy tanulságos képlet | 55 |
Néhány szó a magyarországi széljárásról | 56 |
Így gazdálkodhatunk jobban a szélenergiával | 57 |
A vízerő versenytársa | 57 |
Megnyergelt folyók és hullámok | 57 |
Két fontos tényező | 58 |
Hogyan növelhetjük a folyók munkaképességét? | 59 |
Völgyzárógát és duzzasztómű | 59 |
A vízikeréktől a vízturbináig | 60 |
A francis-turbina és a Pelton-kerék | 61 |
Vegyünk példát a hajócsavarról! | 62 |
Erőmű-óriások és hazai erőműveink | 62 |
Hidraulikus energiatárolás vízerőműveknél | 64 |
Energia a tenger vizéből | 66 |
Tengeri erőmű-óriások | 67 |
Jobb vízgépeket! | 70 |
Hőenergia vegyi energiából | 71 |
A tüzelőanyagok vegyi energiája | 71 |
Mesterséges olaj és egyéb tüzelőanyagok | 74 |
Harc a hatásfokért | 75 |
Hőpazarló gőzgépek | 76 |
A belsőégésű motorok már gazdaságosabbak | 79 |
Bánki Donát feltalálja az első üzembiztos karburátort | 81 |
A diesel-motorok családja | 82 |
Teljesítmény és élettartam | 85 |
Miért fontos a kompresszor? | 86 |
A gázturbinától a sugárhajtásig | 88 |
Newton már tudta | 91 |
A gázturbinák előnyei | 92 |
Légcsavaros gázturbinák | 94 |
Új erőgép a gázturbinából és a dugattyús motorból | 94 |
Az álomautó | 95 |
Mivel kecsegtet? | 96 |
Rakétamotorok | 96 |
Motor, amelynek nincs szerkezete | 97 |
Energiatöltényes segédszerkezetek | 97 |
Vegyi energiából elektromos energia | 99 |
Galvánelemek és akkumulátorok | 99 |
Akkumulátorok töltése és kisütése | 100 |
Schenek és Farbaky akkumulátorok | 101 |
Az akkumulátorok előnyei és hátrányai | 102 |
Villamos áram - közvetlenül szénből | 103 |
Rövidzárlat az atomok között | 103 |
Közvetlen tüzelőanyag-elemek | 104 |
Az első tüzelőanyag-elem | 104 |
99 százalékos hatásfok | 105 |
Áram a durranógáz-reakcióból | 106 |
Hőerőművek versenytársa? | 107 |
Atomenergia (Fülöp Zoltán - Vámos Tibor) | |
Az ember és az energia | 111 |
A leghatalmasabb energiatároló - az atommag | 114 |
A maghasítás - az ember második tűzgyújtása | 119 |
Egy gramm fűtőanyaggal Budapest és Hegyeshalom között kétszer oda-vissza | 120 |
Amíg az uránércből fütőanyag lesz | 122 |
Kritikus mért - a reaktorépítés kulcskérdése | 125 |
Neutrongazdálkodás | 126 |
Robbanásveszély és fékezés | 128 |
Az ősreaktor | 129 |
A sugárzás | 130 |
A sugárveszély leküzdhető | 131 |
Mérjük a sugárzást | 133 |
A sugárvédő falak | 136 |
Az atomerőmű | 137 |
Manipulátor - a meghosszabbított emberi kéz | 139 |
Hogyan szabadulhatunk meg a radióaktív salaktól? | 141 |
A képek beszélnek | 143 |
Hasadóanyagtenyésztés | 145 |
Mi mindenre jó az atomenergia? | 146 |
A radióaktív izotópok felhasználása | 148 |
Nukleáris fegyverek interkontinentális rakéták | 450 |
A jövő a haladó emberé | 155 |
Bányászat (Hont László) | |
A turkálástól a nagyiparig | 159 |
Amig a termelés megindul | 164 |
Korszerű bányaművelési módzserek | 472 |
A föld alatti szénelgázosítás | 180 |
A föld feletti bányaüzem | 180 |
Kohászat (Forbáth Róbert) | |
Az érctől a fémig | 185 |
Az ércek előkészítése | 187 |
Kohászat = redukció | 190 |
Magyarország érckincse | 191 |
Vaskohászat | 192 |
A mangán, a Bakony kincse | 202 |
Az aluminium, a magyar fém | 203 |
A beuxitfeldolgozás egyéb fémei | 208 |
Magnézium, a jövő ígérete | 211 |
Néhány szó a fémek csoportosításáról | 212 |
Réz, az elektromosság féme | 213 |
Cink és ólom a gyöngyösoroszi ércből | 215 |
Ón és higany a hiánylistán | 216 |
Az acél szövetségesei | 217 |
A nemesfémek | 218 |
Porkohászat | 220 |
Gép az iparban (Dr. Darvas Pál) | |
A gép jelentősége | 225 |
Szerszámgépek | 228 |
Vas- és fémipari gépek | 228 |
Faipari gépek | 242 |
Gépgyártás | 243 |
Élelmiszeripar | 246 |
Tejipar | 246 |
Húsipar | 249 |
Hűtőipar | 250 |
Malomipar | 254 |
Sütő- és tésztaipar | 258 |
Cukor- és csokoládégyártás | 258 |
Tartósítóipar | 260 |
Szeszipar | 263 |
Sörgyártás | 265 |
Gép a mezőgazdaságban | 267 |
Hogyan készül a ruházatunk | 270 |
A fonalkészítés | 271 |
A kelmekészítés | 273 |
A kikészítés, festés | 278 |
Konfekciósipar | 280 |
Cipőgyártás | 281 |
Papirosgyártás | 282 |
Gépek az építőiparban | 285 |
A magas- és mélyépítőipar gépei | 285 |
Építőanyagipar | 290 |
Műszeripar | 292 |
A fizikai nagyság mérése | 293 |
Mennyiségmérés | 293 |
Hőfok mérése | 294 |
A nyomás mérése | 294 |
Az erőmérés | 294 |
Az időmérés | 294 |
Sebességmérés | 294 |
Villamos műszerek | 294 |
Kémia a technika szolgálatában (Forbáth Róber) | |
A kémia helye a technikában | 297 |
Hol találkozunk a kémiával | 297 |
A technika és a kémia | 297 |
Vegyipar, kémiai technológia | 298 |
A kémiai technológia régen és ma | 299 |
A kémiai technológia felosztása | 303 |
A kémiai ipar nyersanyagai | 303 |
Szervetlen anyagok nemesítése | 306 |
A levegő - a legolcsóbb nyersanyag | 307 |
A kénsavról | 313 |
A kősóra épült iparok | 317 |
Mészkősziklából - gumi | 324 |
Átlátszó anyagok ipara | 327 |
Hogyan készül a színes film? | 332 |
Fémek és festékek | 35 |
Az atomenergia anyagai | 340 |
Amit nem volna szabad eltüzelni | 348 |
A szerves technológiából | 358 |
A fekete kincsesbánya | 363 |
Olajkémia nélkül nincs közlekedés | 367 |
Műanyag, de nem pótanyag | 373 |
A jobb és szebb ruházkodásért | 381 |
A háztartás vegyi segítőtársai | 385 |
A szépség szolgálatában | 391 |
A növények védelmében | 397 |
A konyha és környéke | 401 |
Az egészség szolgálatában | 406 |
Merre tart a magyar vegyipar | 411 |
A fény a tudomány és technika szolgálatában (Öveges József) | |
A fény terjedése | 418 |
A fény egyenesvonalú terjedése | 418 |
A fény visszaverődése | 419 |
Hogyan keletkezik a tárgyak képe a síktűkörben - hogyan a papírlapon | 422 |
Mikor keletkezik tiszta (éles) kép és mikor fényes kép? | 424 |
Egy fontos következmény: a fénytörés | 425 |
Az üveghasáb - prizma | 427 |
A teljes visszaverődés | 428 |
A lencsék mint fénytörő és képalkotó eszközök | 429 |
Így alkot képet a gyűjtőlencse | 431 |
A messzelátó | 434 |
A mikroszkóp | 439 |
A sztreoszkóp | 441 |
A színszóródás. A színkép, a spektrum | 442 |
Mi a fény? | 443 |
Hullám vagy anyagi részecske? | 443 |
Fénytalálkozás: fényinterferencia | 445 |
Egy közismert interferencia-jelenség és érdekes alkalmazása | 446 |
Bevont felületű lencsék optikai műszerekben | 447 |
A hullámelhajlás | 449 |
A fényelhajlás - egyszínű fényben | 449 |
Fényelhajlás - fehér fényben | 451 |
A fényelhajlás és a messzelátó, mikroszkóp | 452 |
A színképelemzés | 454 |
Amit a színkép a testek anyagáról és távoli csillagokról elárul | 454 |
A színképelemző készülék | 455 |
A Nap és a csillagok színképe | 456 |
A színkép láthatatlan részei. A vörösöntúli sugarak | 457 |
A színkép ibolyántúli része | 459 |
A hőmérsékletemeléssel előidézett energiasugárzás alaptörvényei | 460 |
A fénykvantum - a foton | 462 |
Hogyan keletkezik a fény? | 464 |
Hogyan sugároz az atom? | 464 |
Az izzítás rossz eljárás | 465 |
Új gondolat - az elektrongyorsítás | 466 |
A luminoforok | 467 |
A fény kémiai hatása | 468 |
A fény elektronokat szabadít ki | 469 |
Milyen hullámmozgás a fény? | 471 |
A fénysarkítás - poláros fény | 471 |
A poláros fény alkalmazásai | 473 |
A fény kettős természete | 474 |
A fénymérés | 475 |
A sugárzás erősség | 475 |
A fénymérésben használt egységek | 475 |
A napsugaras vetített kép | 477 |
Az egyre tökéletesebb képalkotás felé | 477 |
Lencsehibák. a színi eltérés | 477 |
Másik hiba: a gömbi eltérés | 479 |
Az anasztigmát lencse | 479 |
A lencsék fényereje | 480 |
A messzelátók fényereje | 482 |
A fénymikroszkópban látható kép tökéletesedése | 483 |
A mikroszkóp megvilágító berendezése. az utramikroszkóp | 485 |
Nyomdaipar a művelődés szolgálatában (Löblin Imre) | |
A gondolatközlés eszközei, az írás fejlődése | 491 |
A papiros | 497 |
A könyvnyomtatás feltalálása. Gutengerg működése. A könyvnyomtatás elterjedése | 500 |
Betűkészítés | 503 |
A könyvnyomtatás elterjedése | 507 |
A nyomtatás formái | 508 |
Bető és betűöntés | 509 |
A szedés | 512 |
A magasnyomtatás | 521 |
A tömöntés (stereotípia) | 528 |
Galvanoplasztika | 530 |
A magasnyomás illusztrálási eljárásai | 531 |
A képsokszorosítás mechnaizálódása. Fotomechanikai képsokszorosítás | 533 |
Vonalas klisé (Fototípia) | 534 |
Autotípia | 534 |
A háromszín nyomtatás | 539 |
Síknyomás. Litográdia és offset-nyomtatás | 542 |
Siknyomás a fémről | 543 |
Offset-nyomtatás | 547 |
Fénynyomtatás (Lichtdruck) | 549 |
A mélynyomtatás | 548 |
Művészi mélynyomó eljárások | 549 |
A rakel mélynyomtatás. Íves és rotációs mélynyomtatás | 553 |
Nyomóforma előállítása a rakel mélynyomtatásnál | 554 |
A diapozitívek készítése | 555 |
Szerelés (montirozás) | 555 |
Pigmentpapír | 556 |
Másolás | 557 |
Átvitel a rézhengerre, előhívás | 557 |
A maratási eljárás | 558 |
Nyomtatás, papír, festék | 559 |
A nyomdafestékekről | 561 |
A nyomdafesték alkotórészei | 562 |
Könyvkötészet | 566 |
A nyomdatechnika új eljárásai | 569 |
A villamosság (Tábori Róbert-Valkó Iván Péter) | |
Röviden a villamosságról | 575 |
Az elektronmos energia | 575 |
Mit tudunk az elektromosságról? | 577 |
Az áramfejlesztés használatos módszerei | 580 |
Mindenütt jelenlevő energia | 583 |
Váltóáram-egyenáram? | 589 |
Hogyan állítunk elő a villamos energiából más energiafajtát? | 594 |
A villamosság a mindenapi életben | 598 |
A hírközlés útja | 611 |
A híradástechnika őskora | 611 |
Az első távíró | 615 |
Villamos távírás | 618 |
Morse és a többiek | 621 |
Betűnyomó távírógépek | 623 |
Távgépíró készülék | 625 |
A hang továbbítása | 627 |
A távbeszélő készülék | 631 |
A távbeszélő központ | 633 |
Az automatikus távbeszélő központ | 635 |
A hang legyőzi a távolságot | 640 |
Légvezeték és kábel | 642 |
Az elektromágneses hullámok | 643 |
A rádió gyermekora | 649 |
Az elektroncső | 650 |
Mikrofon és hangszóró | 653 |
A rádió átalakítja a világot | 657 |
A mai rádiókészülék | 659 |
A rádiózás legújabb fejlődése | 662 |
Mit hoz a tranzisztor? | 665 |
Hogyan történik a rádióadás? | 669 |
A fonográftól a beszélő könyvig | 670 |
A mágneses hangrögzítés | 674 |
A hangosfilm | 677 |
A szélesvásznú mozi | 679 |
Televizíó | 682 |
A képátvitel elve | 682 |
Képfelbontás | 686 |
Adóállomás-vevőberendezés | 690 |
Elektronsugárcső | 695 |
Az ikonoszkóp | 697 |
Színes televízió | 698 |
Radar | 701 |
Történelmi visszapillantás | 701 |
Felhasználjuk az elektromágneses hullámokat | 704 |
A berendezés | 706 |
A sugárzások (Öveges József) | 713 |
A sugárzások | 713 |
Fajtáik | 714 |
Az elektronsugár | 716 |
Hogyan keletkezik az elektronsugár? | 718 |
Az elektronsugár terjedési irányának megváltozása elektromos és mágneses térben | 719 |
A katódsugár - oscilligráf - a rajzoló elektronsugárcső | 720 |
Az elektronmikroszkóp | 722 |
Ezt tudja -így született | 722 |
A pontvetítős elektronmikroszkóp | 723 |
Az elektronlencsék | 724 |
Az elektronmikroszkóp | 726 |
Az ionsugár - az anódsugár | 729 |
Milliomodrésznyi pontossággal mérjük a láthatatlant | 729 |
Röntgensugár | 731 |
A röntgensugarak tulajdonságai | 731 |
A röntgensugár alkalmazása | 732 |
Sugárözönben élünk. A természetes sugárzások | 733 |
Új világ születése a fizikában | 733 |
A rádióaktív sugarak | 734 |
A háromféle rádióaktív sugárzás | 735 |
Az atomenergia természetes felszabadulása | 737 |
A rádium | 738 |
Az atomsugárzások megfigyelésére szolgáló eszközök | 740 |
A legegyszerőbb eszköz - az elektroszkóp | 740 |
Egyetlen részecske jelzése - számlálócsővel | 741 |
A ködkamra | 742 |
A felvillanások módszere - a szcintillációs számláló | 743 |
A fényérzékeny lemez módszere | 744 |
A kozmikus sugárzás | 744 |
Egyszerű jelenség - izgalmas kérdés | 744 |
A pozitron - az energia tömeggé alakulása - a mezon | 745 |
Miből áll a kozmikus sugár? | 747 |
A mesterséges rádióaktivitás | 748 |
A műszaki forradalom küszöbén (Dr. Tarján Rezső) | |
Bevezetés | 753 |
Automaták régen és most | 755 |
Hogyan működik ez az egyszerű automata? | 756 |
Egy kis kóstoló egy pilóta feladataiból | 760 |
Hogyan működik a robotpilóta? | 761 |
Szabályozás - vezérlés | 763 |
A rádióirányítás alapelvei | 763 |
A modern automata bevonul a termelésbe | 765 |
Hogyan működik a másoló eszterga? | 766 |
A marógép megtanul rajzot olvasni | 769 |
Elektronikus digitális számológépek | 771 |
Mi szükséges az automatikus számoláshoz? | 772 |
Hogyan érintkezik a gép a külvilággal? | 774 |
Hogyan "emlékszik" a számológép? | 777 |
Hogyan működik az elektronikus számológép? | 782 |
Néhány példa | 783 |
Néhány szó a modern nagyüzem problémáiról | 785 |
Útban az ember nélküli gyár felé | 794 |
Mi mindent jelenthet egy utasítás? | 795 |
A modern nagyüzem - közelről | 796 |
A számológép átveszi a termelés irányítását | 798 |
Hivatal hivatalnokok nélkül | 800 |
Hol tartunk most? | 803 |
A közlekedés fejlődése (Dr. Czére Béla) | |
Legyőzzük a távolságot és az időt | 809 |
Így kezdődött | 812 |
Az ókor népei szárazon és vízen | 819 |
Készülődik az ipari forradalom | 830 |
A közlekedés forradalma | 853 |
A géphajózás korszaka | 883 |
A közút forradalma: a gépkocsi | 895 |
Meghódítjuk a levegőt is | 906 |
Útban a világűr felé | 920 |
Epilógus, avagy térjünk vissza egy pillanatra a Földre | 933 |
Név- és tárgymutató | 935 |
III. Kötet | |
A KÉPZŐMŰVÉSZETEK | |
Végvári Lajos: Előszó | 7 |
Kampis Antal: Az európai művészet története | 15 |
Az őstársadalom művészete | 17 |
Az őskorszak (paleolitikum) emlékei | 17 |
Az új kőkorszak (neolitikum) emlékei | 19 |
A fémkorszak (rézkor, bronzkor, vaskor) emlékei | 20 |
A rabszolgatársadalom művészete | 21 |
Az ókori Kelet művészete | 21 |
Egyiptom | 21 |
Építészet | 23 |
Szobrászat | 25 |
Festészet és iparművészet | 33 |
A mezopotámiai népek művészete | 35 |
Égei kultúra | 39 |
Az ókori görög és római művészet | 42 |
A görög művészet | 42 |
Mykene | 44 |
Geometrikus stílus | 45 |
Építészet | 49 |
Szobrászat | 64 |
Festészet | 66 |
Vázafestészet | 68 |
A római művészet | 69 |
Építészet | 71 |
Szobrászat | 74 |
Festészet | 76 |
A provinciák művészete | 77 |
A bomló rabszolgatársadalom korának művészete | 77 |
Ókeresztény és bizánci művészet | 77 |
Katakombák | 78 |
Építészet | 83 |
Szobrászat | 84 |
Festészet | 89 |
Iparművészet | 93 |
A feudális társadalom művészete | 93 |
Az európai középkor kultúrája | 93 |
Karoling-művészet | 93 |
Építészet | 95 |
Festészet | 96 |
Szobrászat | 97 |
A román stílusú művészet | 97 |
Építészet | 99 |
Szobrászat | 112 |
Festészet | 122 |
Könyvfestészet | 127 |
Iparművészet | 129 |
A gótikus stílusú művészet | 130 |
Építészet | 131 |
Szobrászat | 146 |
Festészet | 157 |
Iparművészet | 186 |
A korai kapitalizmus művészete | 187 |
Renaissance | 187 |
Építészet | 188 |
Szobrászat | |
Festészet | 226 |
A bomló feudalizmus, az ipari forradalom, az abszolút monarchiák korának művészete | 268 |
A barokk stílusú művészet | 268 |
Építészet | 288 |
Szobrászat | 301 |
Festészet | |
A kapitalizmus virágkorának, az imperializmus és a proletárforradalmak korának művészetew | 339 |
A klasszicizmus | 339 |
Építészet | 340 |
Szobrászat | 343 |
Festészet | 346 |
Romantika | 348 |
Építészet | 349 |
Szobrászat | 351 |
Festészet | 354 |
Realizmus | 364 |
Az impresszionizmus | 374 |
A XX. század művészete | 380 |
Kampis Antal: Magyar művészettörténet | 399 |
A honfoglalás és államalapítás korának művészete | 401 |
A román stílusú művészet | 402 |
A gótikus stílusú művészet | 410 |
A renaissance művészet | 426 |
A barokk stílusú művészet | 436 |
A XIX. és a XX. század művészete | 461 |
Molnár Antal: Út a komoly zenéhez | 557 |
Szabolcsi Bence: A zene története rövid összefoglalásban | 557 |
A zene történeti alapfogalmai | 569 |
Az anti világ zenéje | 572 |
Középkor | 576 |
Francia, olasz, flamand és német renaissance | 579 |
Barokk | 583 |
Rokokó és klasszicizmus | 588 |
Romantika | 597 |
A XX. század | 600 |
Szabolcsi Bence: A magyar zen története rövid összefoglalásban | 609 |
Őstörténet: Finnugor és török-mongol örökség | 611 |
Írásnélküli emlékezet | 612 |
Magyar gregoriánum | 613 |
Énekmondók hivatása | 614 |
Nyugatias udvari kultúra | 615 |
Históriás ének | 615 |
Humanizmus | 617 |
Magyar protestáns korál | 617 |
Hajdútánc | 618 |
Városok | 619 |
Rezindenciák | 620 |
Virginálzene, magyar barokk | 621 |
Egyházi kompozíciók: magyar kantátaforma kísérlete | 621 |
Kollégiumok, magyar rokokó | 622 |
A németes dal | 624 |
Verbunkosok | 625 |
Cigányok | 628 |
Magyar opoera | 629 |
Népies dal, nóta | 630 |
"Magyarosodunk" | 631 |
Romantikus program | 632 |
A százdaforduló nyugatos visszahatása | 634 |
Új magyar zene | 637 |
Molnár Antal: Zenei alapismeretek | 641 |
Bevezető | 643 |
Kottaolvasás | 643 |
Szolmizáció | 648 |
A dúrskála | 651 |
A hangrendszer | 658 |
További hangsorok | 665 |
A hangnemek | 675 |
A hangnemrokonság | 685 |
Általános hangköztan | 688 |
Egy kis zenei ritmika | 694 |
A tempóról | 710 |
A hangerősségről | 718 |
A hangforrásokról | 725 |
Kóstoló a zenei formatanból | 737 |
Gál György: A könnyű múzsa | 755 |
Könnyű zene- komoly zene | 757 |
Az operett | 760 |
A tánczene | 775 |
A jazz | 780 |
Gál György Sándor: A XX. század nagy előadóművészei | 787 |
Nagy mesterek - nagy iskolák | 787 |
Színpad- és hangversenydobogó | 787 |
Zongoraművészek | 789 |
Mai magyar mesterek | 793 |
Századunk nagy hegedűművészei | 793 |
Nagy lengyel és orosz mesterek | 794 |
Német mesterek | 795 |
Az énekművészet mesterei | 797 |
SZÍNHÁZ | |
Staud Géza: Mit kell tudni a színházról? | 805 |
Két álarc | 807 |
A befejezetlen művek írója | 808 |
Egy furcsa épület | 810 |
Egy nyitott szoba | 812 |
A színházi üzem | 814 |
A színész | 816 |
Az ezerfejű Cézár | 819 |
A láthatatlan színház | 821 |
Hegedűs Géza: A görök színháztól a szovjet színházig | 823 |
Az éneklő kecskék | 825 |
Harmincezer néző, háromnapos előadás | 826 |
Komédia a kocsmában | 834 |
Szertelenségek színháza | 839 |
A "Földgömb"-ről elnevezett színház | 845 |
A nagy világszínház | 850 |
Rögtönzött színművek, selyemruhás pásztorok | 853 |
A függöny felgördül | 855 |
Zokog a nézőtér | 860 |
Színházi csata | 866 |
Múzeum a színpadon | 870 |
Alkonyati csodabogarak | 876 |
Fehér madár és függönyön | 883 |
Mindenki színháza | 888 |
Pukánszkyné Kádár Jolán: A magyar színészet története | 897 |
Előzmények | 899 |
Harc a nemzeti színészetért | 900 |
A második kísérlet | 903 |
Keresztül-kasul az országon | 905 |
Megtelepülés Budán | 907 |
Megvalósult álom | 909 |
Az első évek | 910 |
A műsor kialakulása | 912 |
Nehéz évek | 915 |
A Budai Népszínház | 917 |
A Nemzeti Színház aranykora | 918 |
A Népszínház és az Opera | 922 |
Paulay utódai | 925 |
A Vígszínház és az új magánvállalkozások. A Thália | 927 |
A magyar színészet vidéken | 931 |
A tanácsköztársaság színházai | 933 |
Két háború között | 935 |
A felszabadulás után | 940 |
A FILM | |
Balázs béla: A film eszétikája | 945 |
Péreli Gabriella: Hogyan készül a film? | 953 |
Pánczél Lajos: A film világtörténete | 977 |
Így kezdődött | 979 |
1896-1916 | |
Az első film | 983 |
Burleszkek és drámák | 984 |
Trükk- és rajzfilmek | 987 |
Németország és Dánia a franciák nyomában | 988 |
Az amerikai film indulása | 991 |
A filmpartitura és gépmozgás | 992 |
Új művészeti irányok jelentkeznek | 993 |
Így indulnak a filmkarrierek | 995 |
1916-1926 | |
Griffith-Lubitsch-Chaplin | 996 |
A művészi filmért | 100 |
Az olasz film | 1003 |
Az osztrák némafilm | 1005 |
A svéd filmművészet | 1005 |
A némafilm nagy korszaka | 1010 |
Megjelenik a szovjet filművészet | 1012 |
1926 | |
A hangosfilm múltja | 1017 |
A film megszólal | 1018 |
A nagy Chaplin-filmek | 1023 |
A hangosfilm győzelme | 1027 |
A szovjet hangosfilm | 1032 |
A francia film fejlődése | 1037 |
Az olasz film előretörése | 1040 |
A németnyelvű film a másidik világháború után | 1043 |
Az észeki filmgyártás | 1044 |
Új országok előretörése a filmművészetben | 1046 |
Megjelenik a szélesvásznú film | 1051 |
Mit hoz a jövő? | 1055 |
Szinetár György: A magyar film története | 1057 |
Az első mozgóképek Budapesten | 1059 |
Született 1901-ben | 1061 |
A magyar filmmávészet bölcsője: Kolozsvár | 1065 |
A magyar film a viharban | 1067 |
A film a forradalomban | 1071 |
A vesztett háború után | 1072 |
Megszólal a film | 1074 |
Az első siker | 1075 |
Vissza a művészethez | 1079 |
A felszabadulástól az állomosításig | 1080 |
Az államosítás után | 1082 |
Névmutató | 1089 |
Betűrendes képjegyzék | 1137 |
IV. Kötet- Irodalom - Filozófia - Nevelés | |
Előszó (Benedek Marcell) | 7 |
Nyelv és irodalom (Erdődi József-Szende Aladár) | |
A nyelvek eredete | 11 |
A nyelvek csoportosítása | 14 |
Holt és mesterséges nyelvek | 19 |
Az írás | 19 |
A magyar nyelvről | 20 |
Irodalmi nyelvünk fejlődéséről | 20 |
Nyelvünk válotozatai | 22 |
Nyelvünk összetevőiről | 24 |
A szókincsről és életéről | 24 |
A nyelvtani rendszer | 28 |
Az író és a nyelv | 31 |
Az író és a hangok | 31 |
A szavak és az író | 33 |
Az író és a mondat | 37 |
A mondatrészek stilisztikájáról | 39 |
Az összetett mondat stilisztikája | 41 |
A stílusrétegek | 43 |
Bevezető az irodalom világába (Benedek Marcell) | |
Az író, a mű és a közösség | 48 |
Mi az irodalom? | 48 |
Mit nevezünk irodalmi alkotásnak? | 49 |
Az olvasóközönség | 54 |
Irodalom és nem-irodalom | 59 |
Néhány irodalomesztétikai fogalom | 66 |
A szépség különböző fajtái | 67 |
Az észtétikai élmány | 71 |
Műfajok | 73 |
Epikus (elbeszélő) költészet | 73 |
A líra | 81 |
A dráma | 86 |
Határos területek | 90 |
Esszé | 91 |
Életrajz | 92 |
Műbírálat | 92 |
Irodalomtörténet | 92 |
Újságírás | 93 |
Az író munkájáról | 94 |
Mi a stílus? | 126 |
Kis verstan | 138 |
Ritmus | 138 |
Magyar nemzeti (hangsúlyos) verselés | 139 |
Időmértékes vers | 140 |
Rím | 143 |
A próza kötöttsége | 150 |
Irodalom és valóság (Nyírő Lajos) | 151 |
A világirodalom (vázlatos áttekintés) (Benedek Marcell) | |
Mi a világirodalom? | 165 |
A klasszikus irodalom | 167 |
Görögök | 168 |
Latin irodalom | 185 |
A középkor századai | 190 |
Újjáébredés | 200 |
A barokk | 218 |
A világosság százada | 231 |
A romantika | 248 |
Új társadalomkritika | 265 |
A Polgári társadalom válságának kora: XIX. század második fele | 277 |
Francia naturalizmus és szimbolizmus | 277 |
Az orosz irodalom fénykora | 283 |
Angolok | 291 |
Németek | 296 |
Északiak | 300 |
Déliek | 305 |
A két utolsó emberöltő | 307 |
Franciák | 308 |
Angol nyelvű irodalom | 317 |
Németek | 320 |
Skandináv irodalmak | 325 |
Északi szláv népek | 326 |
Déli szláv népek | 328 |
Román irodalom | 329 |
Török irodalom | 331 |
Spanyol és portugál nyelvű irodalmak | 331 |
Olaszok | 332 |
A szovjet irodalom | 333 |
Magyar irodalom | |
A régebbi magyar irodalom (Lengyel Dénes, Miklós Róber, Nemeskürty István és Pálmai Kálmán) | |
A magyar irodalom a felvilágosodásig ( - 1772) | 347 |
Ősköltészet. A latin nyelvű világi és egyházi irodalom | 347 |
A magyar nyelvű irodalom kezdetei | 348 |
A humanizmus, janus Pannonius, kolostori irodalom | 349 |
XVI. századi homanisták, énekmondók. A reformáció irodalma | 351 |
Balassi Bálint | 355 |
A XVII. század irodalma | 357 |
Zrínyi Miklós | 359 |
A kuruc költészet és az emigráns kuruc irodalom | 361 |
A XVIII. századi emlékiratírók. A műköltészet. Az irodalomtörténetírás kezdetei | 362 |
A felvilágosodás (1772-1825) | 364 |
Bessenyei György. A nemesi ellenállás írói | 364 |
a magyar verselés megújítói | 366 |
A magyar jakobinus írók | 366 |
Szentimentalizmus | 368 |
Csokonai Vitéz Mihály és költőbarátai | 369 |
Kazinczy és a nyelvújítás | 373 |
Két korszak határán | 374 |
Nemzeti drámánk: Katona Bánk bánja | 375 |
A reformkor és a szabadságharc korának irodalma (1825-1849) | 379 |
A politikai helyzet és az irodalom | 379 |
Kölcsey Ferenc | 380 |
Kisfaludy Károly | 381 |
Vörösmarty mihály | 383 |
Vörösmarty költő társai | 388 |
Petőfi Sándor | 388 |
A regény kezdetei | 395 |
A dráma | 397 |
Irodalmunk az önkényuralom és a kiegyezés korában | 399 |
Az ország és az irodalom helyzete az önkényuralom idején | 399 |
Arany János | 400 |
Tompa Mihály | 406 |
Jókai Már | 407 |
Kemény Zsigmond | 412 |
Madách Imre | 412 |
Irodalmunk és a kiegyezés | 416 |
Gyulai Pál és a század második felének kritikája | 417 |
Vajda János | 419 |
Az ellenzési lírikusok | 421 |
Arany László | 421 |
Tolnai Lajos | 422 |
Mikszáth Kálmán | 423 |
A realista próza | 426 |
A magyar drámáért | 427 |
A magyar irodalom a XX. században (Szabolcsi Miklós) | |
Előzetes megjegyzés | 433 |
Az új magyar irodalom kezdetei (1890-1905) | 434 |
A modern magyar irodalom kibontakozása (1905-1918) | 440 |
Ady Endre | 443 |
Móricz Zsigmond | 447 |
A szocialista irodalom kezdetei az első világháború előtt | 464 |
Az első világháború évei (1914-1918) | 465 |
A forradalmak tüzében (1918-1919) | 468 |
A két világháború között (1919-1944) | 470 |
A konzervatív irodalom | 471 |
A Nyugat és köre | 473 |
A "népi" írók mozgalma | 483 |
A forradalmi irodalom 1919 után | 494 |
József Attila | 507 |
A felszabadulás utáni magyar irodalom | 519 |
A FILOZÓFIA TÖRTÉNETÉNEK FŐ KORSZAKAI | |
Előszó (Dr. Sándor Pál) | 529 |
A rabszolgatartó társadalmak filozófiája | |
Az ókori Kelet filozófiája | 535 |
Az indiai filozófia | 535 |
A kínai filozófia | 538 |
Az antik filozófia | 540 |
Forrásai | 540 |
A görök filozófia kezdetei | 541 |
A materialista természetbölcselet új szakasza | 548 |
A szofisztika. Sokrates és Platon | 552 |
Aristoteles | 559 |
A hellenisztikus kori filozófia | 565 |
A késő antik filozófia | 569 |
A hűbériség korának filozófiája | |
A keresztény dogmatika kiépülése | 575 |
Az ókori gondolkodás válsága | 575 |
A patrisztika | 579 |
Augustinus | 581 |
A dogmák filozófiai igazolása | 583 |
A skolasztika hajnalhasadása | 583 |
Realizmus és nominalizmus vitája. Pierre Abélard | 584 |
Az arab tudomány. Az averroizmus | 586 |
Párizs és Oxfrod. a skolasztika fénykora | 588 |
A renaissance előestéje | 591 |
A feltörekvő polgárság filizófiája | |
A renaissance filozófiája | 595 |
Az új világszemlélet alapjai | 595 |
A firendzei Akadémia | 596 |
Nicolaus Cusanus | 597 |
Aristoteles ellen | 599 |
A természettudományok születése | 599 |
Az új társadalombölcselet | 600 |
A gondolkodás szabadsága | 603 |
Giordani Bruno | 604 |
A filozófia fejlődése a korai polgári forradalmak időszakában | 606 |
A természettudományok fellendülése | 606 |
Francis Bacon és a kísérleti tudományok | 607 |
Hobbes materializmusa | 610 |
Descartes és a kartezianizmus | 611 |
Spinoza | 616 |
A newtoni világkép | 618 |
Locke | 619 |
Leibniz idealizmusa | 620 |
A felvilágosodás filozófiája | 624 |
Az ész trónraemelése | 624 |
A győztes angol polgárság filozófiája | 625 |
Az enciklopédia | 627 |
A felvilágosodás gondolkodásformája | 628 |
A természetszemlélet alapvonásai | 632 |
Az ismeretelmélet kérdései | 633 |
Új erkölcstan | 634 |
A felvilágosodás eszméinek elterjedése | 637 |
A német klasszikus filozófia | 639 |
A francia forradalom és a német filozófia | 939 |
Kant | 640 |
Fichte | 645 |
Schelling | 649 |
Hegel | 653 |
Feuerbach | 660 |
Az orosz forradalmi demokrácia filozófiája | 664 |
Az orosz fejlődés | 664 |
Az orosz forradalmi demokrácia előzményei | 665 |
Új szakasz az orosz filozófia történetében | 666 |
Belinszkij | 667 |
Hercen | 669 |
Csernisevszkij és Dobroljubov | 671 |
Az orosz forradalmi demokrácia jelentősége | 674 |
A marxizmus filozófiai forradalma | |
A marxista filozófia kialakulása | 679 |
Új korszak a gondolkodás történetében | 679 |
A hegelianizmus felbomlása és a fiatal Marx | 681 |
A dialektikus materializmus kialakulása | 686 |
A történelmi materializmus megteremtése | 689 |
Alap és felépítmény | 693 |
A kifejtés marxi módszere | 695 |
Marx tőkéje és a dialektika problémái | 696 |
Engels filozófiai főművei | 699 |
A marxista filozófia fejlődésének lenini szakasza | 705 |
A leninizmus | 705 |
A materializmus továbbfejlesztése | 707 |
Lenin és a dialektika kérdései | 709 |
A kommunista tudatosság és pártosság | 713 |
A marxista filozófia fejlődése a szocializmus korszakában | 715 |
A polgári filozófia válsága | |
Általános vonások | 723 |
A polgári filozófia a marxizmus megjelenése után | 723 |
A polgári filozófia válságának tünetei | 725 |
Egyes irányzatok | 731 |
Schopenhauer és Nietzsche | 731 |
Újkantizmus és újhegelizmus | 734 |
Az empiriokriticizmus | 737 |
Az "életfilozófia" | 739 |
Egzisztencializmus | 744 |
Pragmatizmus | 746 |
Objektív idealista rendszerek | 748 |
Logikai pozitivizmus | 750 |
NEVELÉS | |
Bevezető | 757 |
Lélektan (Kardos Lajos) | |
Általános lélektan | 761 |
A lélektan ágai és részterületei | 761 |
A lélektan alkalmazásai és feladata | 762 |
A lélektan tárgya | 763 |
A lelki jelenségekről | 763 |
Az érzékelés | 764 |
Az érzékelés formái | 764 |
Az érzékelés lélektanának problémái | 765 |
A figyelem | 766 |
Az emlékezés | 767 |
A képzet | 768 |
A képzelet | 769 |
A nyelv és a valóság tükrözésének magasabb formája | 770 |
Beszéd és munka | 770 |
Beszéd és megismerés | 771 |
Gondolat és fogalom | 772 |
Analízis, szintézis, absztrakció, általánosítás | 772 |
Tudatosság | 772 |
Következetesség, gondolkodás | 773 |
Az érzelmi élet | 773 |
A cselekvés és az érzelem | 774 |
A cselekvés és akarás | 775 |
Elhatározás és szándék | 776 |
A személyiség és jegyei | 776 |
Gyermeklélektan (Hermann Alice) | |
A gyermeklélektan - fejlődéslélektan | 780 |
A csecsemő (0-1 év) | 782 |
A kisgyermek (1-3 év) | 785 |
Az óvodáskorú gyermek (3-6 év) | 788 |
A kisiskolás (6-10 év) | 790 |
A serdülő és az ifjú (10-19 év) | 793 |
Mire tanít a neveléslélektan? (Radnai Béla) | |
A neveléslélektan feladatai | 797 |
A szerkezet és funkció összefüggése | 799 |
A Transzfer (átvitel) | 800 |
Az érdeklődés fejlesztése | 801 |
Az életkori sajátosságokról | 802 |
Az emlékezet fejlesztése, a tanulás | 803 |
A fantázia fejlesztése | 805 |
A gondolkodás fejlesztése | 806 |
Nevelés | |
Nevelés és neveléstudomány (Hermann Alice) | 811 |
A nevelés fogalma | 813 |
A nevelés lehetőségei és korlátai | 817 |
A neveléstudomány | 818 |
A nevelés területei | 819 |
A nevelés egysége | 821 |
Mi a nevelés célja (Székely Endréné) | |
A nevelés célja az ősközségi társadalomban | 822 |
Hogyan vélekedtek az ősi Kínában a nevelés céljáról | 823 |
Nevelési cél a régi Egyiptomban | 824 |
Görög nevelési eszmények az ókorban | 824 |
Nevelési célkitűzések Rómában | 826 |
Középkori nevelési célkitűzéek | 828 |
Újkor: az ember és a világ felfedezée | 829 |
A magyar nevelésügy kezdetei | 831 |
Polgárosodást és nemzetté válást elősegítő nevelési célkitűzések | 832 |
A francia felvilágosodás pedagógiai célkitűzései | 835 |
A polgári társadalom nevelési céljai | 837 |
Magyar nevelési törekvések a XIX. században | 840 |
A marxizmus-leninizmus tudományosan feltárja a nevelés mibenlétét | 844 |
Korunk nevelési célkitűzései | 846 |
A magyar nevelésügy jelenlegi célkitűzései | 847 |
Nevelési intézményekről | |
Az óvoda történetéből (Vág Ottó) | |
A legfiatalabb intézmény | 851 |
Az első óvodák | 851 |
Óvodák és népóvodák | 853 |
Az óvoda az imperialista országokban | 853 |
Óvodák a Szovjetunióban | 855 |
Hogyan foglalkoztatják a gyermekeket az óvodáinkban | 855 |
Az iskolarendszer történeti típusai (Zibolen Endre) | |
Az iskolarendszer felépítése | 860 |
Az iskola fokozatai | 861 |
Az iskola rendszer szétágazása | 863 |
Az egységes iskola programja | 864 |
Alapvető iskolarendszeri típusok | 865 |
Kitenkintés | 867 |
Modern pedagógiai törekvések (Faragó László) | |
A kulturális domokrácia elveinek megvalósítása a világ különböző országaiban | 869 |
Tankötelezettség korhatárának kiterjesztése és az ezzel kapcsolatos problémák | 869 |
Harc az egységes iskolarendszer megteremtéséért | 871 |
A magániskolák kérdése. Állam és egyház viszonya | 876 |
A nevelés két sarkpontja: tartalom és módszer | 878 |
A társadalmi igények: a szakoktatás, a politechnikai képzés, a munkára nevelés | 878 |
Az új szovjet iskolareform | 879 |
A polgári reformpedagógiai mozgalmak ismertetése | 880 |
Az új nevelői mozgalmak és a szocialista pedagógia. Mekarenko, krupszkaja | 889 |
Gyógypedagógia (Bárczi Gusztáv) | 891 |
A gyógypedagógia fogalma, alapelvek | 892 |
Új utakon | 892 |
A gyógypedagógiai iskolák és osztályok általános szempontjai | 894 |
Az értelmi fogyatékosok nevelése | 894 |
Nagyothalló gyerekek nevelése gyógypedagógiai intézet süketnémák számára | 898 |
Csökkentlátók és vakok | 900 |
Nyomorék gyermekek nevelése gyógypedagógiai intézetekben | 902 |
Hibásbeszédű gyermekek | 902 |
A rendellenes lelkületű gyermekek és ifjak gondozása | 903 |
Gyógypedagógusok képzése | 904 |
A nevelés időszerű kérdései | |
A politechnikai képzés (Gordos István) | |
A politechnikai előkészítés | 909 |
Régi ismeretek új jelleggel | 910 |
Új tárgyak az iskolában | 911 |
Közelebb az üzemhez | 912 |
A szocialista nevelés módszerei (Szarka József) | |
A hogyanról | 914 |
A közösség | 914 |
A meggyőzés | 916 |
A gyakorlás | 917 |
Az ellenőrzés | 917 |
Az értékelés | 918 |
Jutalmazás - büntetés | 919 |
Alapelvek | 920 |
Az erkölcsi nevelésről (Szávai Nándor) | |
Az erkölcsi nevelés nehézségei | 921 |
Mi az erkölcs | 925 |
A gyermek fejlődése és az erkölcsi nevelés | 928 |
Befejezésül | 935 |
A népművelés (Ibos Ferenc, Maróti Andor) | |
A szélesebbkörű népművelés kezdetéről | 939 |
A szabadművelődésről | 942 |
A szocialista népművelés első lépéseiről (1948-1956) | 944 |
Ismeretterjesztés | 945 |
Műkedvelő művészeti együttesek | 946 |
Új népmávelési intézmények | 946 |
Gondok, nehézségek, | 947 |
A népművelés új útjai 1956 után | 948 |
A népművelés szervezetéről | 951 |
Szemelvények (Székely Béla) | |
Plutarchos: A spártai nevelésről (Párhuzamos életrajzok) | 955 |
Platon: az athéni nevelésről (Protagoras) | 957 |
Aristoteles: A nevelésről (Politika) | 958 |
Ciceró: A gyermek nevelhetősége | 960 |
Quintilianus: A tanító erkölcseiről és kötelességeiről | 961 |
Erasmus: Miért kell a gyermeket tanítani és nevelni. A gyermekek nevelése. A tanulmányok módszere | 961 |
Rebelais: Hogyan nevelte Gargantuát Ponokrates | 963 |
Montaigne: Gyermekeinket érdemeik szerint szeressük | 965 |
Montaigne: Az atya és a gyermekek bizlamasságáról | 966 |
Aeneas Sylvius: A gyermeknevelés | 966 |
Mátyás nézetei a nevelésről | 967 |
Comenius amos János: Az ifjúságot közösségben kell nevelnünk és ehhez iskolákra van szükség | 967 |
Apáczai Csere János: A bölcsesség tanulásáról | 968 |
Condillac: A jó tanulmányoknak jelenlegi akadályairól | 970 |
Rousseau: A természetes nevelésről. A gyermeket lássák gyermeknek | 972 |
Rousseau: A szeretet, általában az érzelmek szerepe (Emil, vagy a nevelésről) | 974 |
Helvétius: A nevelés mindenható | 974 |
Diderot: A zongoralecke. (Rameau unokaöccse) | 975 |
Pestalozzi: A szemléletről. (Hogyan tanítja Gertrud gyermekeit?) | 977 |
Owen: Az új erkölcsi világ könyve | 978 |
Herbart: A képzetkörök | 979 |
Táncsics Mihály: Miért kell nevelni? (Életpályám) | 981 |
Marx: Fiatalkorúak és gyerekek munkája | 982 |
Marx: Gépi berendezés és nagyipar | 983 |
Engels: A munkásosztály helyzete Angliában | 984 |
Lenin: Hogyan nevelődik az ifjúság kommunistává | 985 |
Makarenko: Fegyeleme | 987 |
Makarenko: A közösségről | 990 |
N.K. Krupszkaja: Tanítsuk-e a fiúkat is "női" munkára? | 991 |
N.K. Krupszkaja: Az iskola céljainak kérdéséhez | 993 |
N.K. Krupszkaja: Közösségi nevelés | 993 |
Névmutatók és irodalomjegyzék | 995 |
V. kötet A föld országai | |
Előszó (Dr. Bulla Béla) | 7 |
EURÓPA | |
Észak Európa | 9 |
Norvégia | 9 |
Svédország | 15 |
Finnország | 20 |
Dánia | 23 |
Grönland | 26 |
Izland | 27 |
Nyugat-Európa | 31 |
Nagy-Britannia | 31 |
A Brit Nemzetközösség | 45 |
Az Ír Köztársaság | 46 |
Hollandia | 48 |
Belgium | 52 |
Luxemburg | 56 |
Franciaország | 57 |
A Francia Közösség | 71 |
Monaco | 72 |
Andora | 72 |
Dél-Európa | 74 |
Spanyország | 74 |
Portugália | 82 |
Olaszország | 85 |
Vatikánállam | 98 |
San Marino | 98 |
Közép-Európa | 99 |
Svájc | 99 |
Liechtenstein | 104 |
Ausztria | 104 |
Németország | 110 |
Lengyelország | 133 |
Csehszlovákia | 140 |
Délkelet-Európa | 154 |
Magyarország | 154 |
Románia | 222 |
Bulgária | 233 |
Jugoszlávia | 242 |
Albánia | 248 |
Görögörszág | 251 |
A Szovjetunió | 257 |
Ázsia | |
A Közel-Kelet Országai | 303 |
Szaud-Arábia | 303 |
A Perzsa-öböl arab országai | 306 |
Kuwait | 307 |
Bahrein | 308 |
Qatar | 308 |
Szerződéses Omán | 308 |
Az Arab-tengerpart országai | 309 |
Masqat és Omán Szultánság | 310 |
Az Adeni Protektorátus | 310 |
Aden angol koronagyarmat | 311 |
Jemen | 312 |
Szíria | 316 |
Jordánia | 317 |
Libanon | 319 |
Izrael | 322 |
Törökország | 327 |
Ciprus | 328 |
Irak | 331 |
Irán | 336 |
Afganisztán | 340 |
Elő-India | 345 |
Bharat | 357 |
A Himalája hegyi országai | 357 |
Kasmir | 357 |
Nepál | 357 |
Sikkim | 357 |
Bhutan | 357 |
Pakisztán | 358 |
Ceylon | 361 |
Hátsó-India | 365 |
Burma | 367 |
Thaiföld (Sziám) | 371 |
Laosz | 374 |
Kambodzsa | 375 |
Vietnám | 376 |
Malájföld | 379 |
Indonézia | 382 |
Az Indonéz köztársaság | 384 |
A Fülöp-szigetek Köztársasága | 391 |
Kelet- és Belső Ázsia | 393 |
Japán | 393 |
Korea | 400 |
Kína | 403 |
Mongol Népköztársaság | 426 |
AFRIKA | |
Az Atlasz-országok | 431 |
Marokkó | 432 |
Spanyol enklávék Marokkó földjén | 437 |
Algéria | 437 |
Tunézia | 442 |
A Szahara országai | 445 |
Gyarmatok a Szaharán | 448 |
Spanyol szahara | 448 |
Mauritánia | 449 |
Szaharai Algéria | 449 |
Líbia | 450 |
Egyiptom | 452 |
Szudán | 458 |
A Francia Nyugat-Afrikából alakult autonóm köztársaságok | 461 |
Nyugat Szudán | 461 |
Szenegál | 461 |
Mali Köztársaság | 461 |
Elefáncsontpart Köztársaság | 462 |
Felső-Volta | 462 |
Dahomey | 462 |
Portugál és angol gyarmatok a Guineai-öböl északi partján | 463 |
Gambia | 463 |
Portugál-Guinea | 463 |
Makaronézia, az északnyugati atlanti part szigetvilága | 463 |
Madeira | 464 |
Kanári-szigetek | 464 |
Zöldfoki-szigetek | 464 |
Független országok a Guineai-öböl északi partján | 465 |
Libéria | 465 |
Ghana | 465 |
Guineai Köztársaság | 467 |
Közép-Szudán | 468 |
Niger | 468 |
Nigéria | 468 |
Szudáni Köztársaság | 469 |
Egyenlítői Afrika | 472 |
Csád Köztársaság | 472 |
Gaboni Köztársaság | 472 |
Kongói Köztársaság | 472 |
Közép-afrikai Köztársaság | 472 |
Kamerun Köztársaság | 474 |
Spanyol-Guinea | 475 |
Kongó Köztársaság | 478 |
Ruanda-Urundi | 479 |
Angola | 480 |
Kelet-afrika | 481 |
Az Etióp Császárság | 484 |
Francia Szomáliföld | 484 |
Szomália | 485 |
A Kelet-afrikai Tóhátság országai | 485 |
Kenya | 487 |
Uganda | 488 |
Tanganyika | 490 |
Dél-Afrika | 492 |
A Dél-afrikai Unió | 496 |
Délnyugat-Afrika | 503 |
Basuto-, Swazi- és Becsuánaföld | 504 |
Rhodézia és Nyaszaföld Szövetsége | 505 |
Mocambique | 507 |
Madagaszkár | 508 |
AMERIKA | |
Észak-Amerika | 511 |
Kanada | 511 |
Amerikai Egyesült Államok | 520 |
Mexikó | 538 |
Közép-Amerika és a Nyugat-indiai szigetvilág | 543 |
Guatamala | 543 |
Honduras | 545 |
Brit-Honduras | 546 |
El Salvador | 546 |
Nicaragua | 547 |
Costa Rica | 548 |
Panama és a Csatorna-övezet | 550 |
A nyugat-indiai szivgetvilág | 553 |
Kuba | 553 |
Jamaica | 555 |
Hispaniola | 555 |
Haiti | 555 |
A dominikai Köztársaság | 556 |
Puerto Rico | 556 |
A Bahama-szigetcsoport | 557 |
A Bermuda-szigetek | 557 |
A Kis-antillák | 557 |
Virgin-sziget | 558 |
Trinidad-sziget | 558 |
Dél-amerika | 559 |
Az Andok országai | 559 |
Chile | 559 |
Bolívia | 565 |
Peru | 570 |
Ecuador | 575 |
Columbia | 578 |
Venezuela | 581 |
Dél-Amerika keleti országai | 586 |
Guayana | 586 |
Brazilia | 587 |
Paraguay | 601 |
Uruguay | 603 |
Argentína | 605 |
A Falkland-szigetek | 615 |
AUSZTRÁLIA ÉS ÚJ-ZÉLAND | |
Az Ausztráliai Államszövetség | 618 |
Új-Zéland | 629 |
Óceánia | 634 |
Melanézia | 634 |
Mikronézia | 636 |
Polinézia | 636 |
Antarktisz | 639 |
AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETE | |
Ókor | |
A történelem kezdetei | 645 |
Az ember kiemelkedése az állatvilágból | 645 |
Az őskőkor felső szakasza | 647 |
A barbárság | 648 |
Chalkotitikum és bronzkorszag | 650 |
Az osztálytársadalmak kialakulása | 650 |
A legkorábbi osztálytársadalmak | 653 |
Mezopotámia | 653 |
A sumerek | 653 |
Az akkádok | 655 |
Egyiptom | 657 |
Az Egyiptomi Óbnirodalom | 659 |
A Középbirodalom | 662 |
India | 662 |
A buddhizmus | 663 |
Kína | 664 |
A Shan-dinasztia | 664 |
A despotikus kínai állam kialakulása | 666 |
A Közel-Kelet államai a perzsa hódításig | 667 |
A hegyi népek | 668 |
A hikszoszok | 670 |
Az egyiptomi Újbirodalom | 670 |
A tengeri népek | 672 |
A főniciaiak | 673 |
Az arámiak | 674 |
A zsidók | 675 |
Az asszírok | 676 |
A médek és a perzsák | 680 |
Az Ókori Görögország | 682 |
Az égei világ | 682 |
Kréta | 682 |
Az akháj kor | 684 |
A dór vándorlás és következményei | 686 |
A görög történelem archaikus kora (i.e..VIII-VII. század) | 687 |
Spárta | 693 |
A görög történek klasszikus kora | 695 |
A perzsa háborúk | 695 |
Az athéni demokrácia kibontakozása | 697 |
Az athéni demokrácia korátai | 701 |
A Klasszikus kor kultúrája | 702 |
Az athéni külpolitika a perzsa háborúk ujtán | 704 |
A peloponnészoszi háború (i.e. 431-404) | 704 |
A IV. századi válság és Makedónia felemelkedése | 705 |
Nagy Sándor és a görök világhódító törekvések | 708 |
Nagy Sándor birodalma | 709 |
A diadochosz államok | 710 |
Gazdaság és társadalom | 712 |
Görög államok | 714 |
Egyiptom | 715 |
Pergamon | 716 |
A Szeleukida állam | 716 |
Imperium Románum | 718 |
Itália és Róma legrégibb története | 718 |
Róma kialakulása | 720 |
A római köztársaság | 722 |
Patriciusok és plebejusok osztályharca | 724 |
Ítália egyesítése | 725 |
A római állam és Itália megszervezése | 728 |
A földközi-tenger medencéjének meghódítása | 731 |
Róma és Karthágó | 731 |
A hellenisztikus államok és Róma keleti hódítása | 733 |
A Római Köztársaság utolsó évszázada | 734 |
A római társadalom a nagy hódítások után | 734 |
Az első sziciliai rabszolgafelkelés és a Gracchusok reformmozgalma | 737 |
Marius és katonai reformjai | 739 |
Sulla diktaturája | |
Útban a monarchia felé | 740 |
Ceasar monarchiája | 741 |
A római császárság | 743 |
Augustus monarchiájának kiépítése | 745 |
Augusztus utódai | 745 |
A római birodalom a császárság első két évszázadában | 748 |
A római birodalom válsága és bukása | 751 |
A katona-császárok | 756 |
a szellemi élet válsága | 756 |
Diocletianus | 758 |
Cunstantinus | 760 |
A római társadalom a IV-V. században | 761 |
A birodalom felbomlása | 763 |
Az Imperium bukása után | 764 |
A barbár államok | 766 |
A ket-római császárságtól | 766 |
Bizáncig | 769 |
Középkor | |
Az európai feudalizmus kialakulása | 773 |
A római osztálytársadalom és a germán nemzetiségi rend összolvadása feudális társadalommá... | 773 |
A germán hadvezér kísérete: a feudális erőszakszervezet magva | 774 |
A római patronátus: a feudális függési viszonyok alapja | 775 |
A frank királyság kialakulása | 777 |
A Meroving-anarchia | 779 |
A Karolingok felemelkedése | 780 |
A Kariling-birodalom: az európai feudalizmus egységének kohója | 781 |
A pápai hatalom alapvetése | 781 |
A pápaság és a frank királyság szövetsége | 783 |
Nagy Károly birodalma | 784 |
A természeti gazdálkodás uralomrajutása Nyugat-Európában | 786 |
A Karoling-birodalom felbomlása és a Nyugat-Európai feudális államok kialakulása | 788 |
A normannok rablóhadjáratai Franciaország és Németország kialakulása | 790 |
Normann államalapítások | 791 |
A spanyol reconquista kezdetei | 793 |
Bizánc és a balkáni szlávok feudalizálódása | 794 |
Bizánc: Róma örököse | 795 |
A bizánci feudalizmus | 795 |
A bolgár államalapítás | 796 |
A bizánci uralom helyreállítása a Balkánon | 798 |
A szláv ősközösség és a nomád feudalizmus: a kelet-európai feudalizmus alapjai | 799 |
Szláv földművelők- gtürk nomádok | 800 |
Kazárok és magyarok | 800 |
A kijevi Rusz | 802 |
A nyugati szláv államok létrejötte | 803 |
A magyar feudális állam | 804 |
Az ázsiai feudális államok | 806 |
Az arab birodalom | 807 |
Az iszlám | 808 |
Az arab hódítás | 808 |
Az arab társadalom átalakulása | 809 |
Az abbászidák despotikus kalifátusa | 810 |
Az arab kulturális szintézis | 811 |
A kalifák birodalmának felbomlása | 813 |
Az Iszlám türk hegemónia alatt | 814 |
Az önálló muzulmán államok kialakulása | 815 |
India és Kína nagy századai | 816 |
A buddhizmus virágkora | 817 |
Indiában | 817 |
Hátsó-India és Indonézia indiai befolyás alatt | 817 |
Muzulmán hódítók Indiában | 818 |
A kínai birodalom egységének megszilárdulása | 819 |
A buddhizmus elterjedése Kínában | 820 |
A Tang-korszak: Kína fénykora | 822 |
A kínai fejlődés megtorpanása | 823 |
A japáni feudalizmus | 825 |
A mongol hódítás és az ázsiai feudális államok hanyatlása | 826 |
A mongol feudalizmus | 827 |
A mongol birodalom | 828 |
A mongol birodalom felbomlása | 830 |
A mongol hódítás történelmi jelentősége | 831 |
A nyugat-európai feudalizmus virágkora | 833 |
A feudális Európa alapvető osztályai: jobbágyok és földesurak | 833 |
A kétnyomásos gazdálkodás és a villicatio | 833 |
A mezőgazdasági technika átalakulása | 834 |
A háromnyomásos rendszer és a faluközösség | 835 |
A telepítések és a szabadköltözésű jobbágyság kialakulása | 836 |
A lovagság | 838 |
A feudális egyház | 839 |
Az európai város újjászületése... | 841 |
A városi élet római hagyományainak továbbélése | 841 |
Az ipar és a kereskedelem megélénkülése | 843 |
Kommunák és eretnekek | 844 |
A középkori európai város társadalma | 846 |
Az olasz és német városok tengeri kereskedelme | 848 |
A pápák és császárok küzdelmei. A keresztesháborúk | 850 |
A német-római császárság | 850 |
Az invesztitura-harc | 851 |
A keresztes háborúk | 854 |
A pápaság és a Hohenstaufok küzdelme | 855 |
Az egyházi világszemlélet válsága | 857 |
A nyugat-európai rendi monarchiák kialakulása | 859 |
Az angol-francia ellentét kezdetei | 859 |
Az angol és a francia rendi monarchiák kialkulása | 860 |
Az angol és a francia feudalizmus eltérő fejlődése | 862 |
Az ibériai félsziget államai | 864 |
A nyugat-európai feudalizmus kezdődő felbomlása | 866 |
A feudális gazdálkodás felbomlásának kezdetei | 868 |
A paraszti osztályharc élesedése | 868 |
Az ipar és a kereskedelem kiszélesedése | 869 |
A kapitalista termelés első formái | 870 |
A tőke behatolása a falusi háziiparba és a céhes iparba | 871 |
A vízkerék a vaskohászatban | 871 |
Puskapor, szélmalom, vitorla, kerekes óra | 873 |
A folyamatos forgómozgás technikai problémája | 874 |
A forgattyús lábhajtás feltalálása | 875 |
A könyvnyomtatás | 876 |
A német-római birodalom széthullása | 877 |
A pápaság- Itália egységének akadálya | 877 |
Az eretnekségek és a zsinati mozgtalom | 879 |
A humaniszmus és a pápaság | 881 |
Az olasz városállamok | 882 |
A városi szegénység harcai Sienában és Firenzében | 883 |
A Habsburgok felemelkedése és a svájci kantonok szabadságharca | 884 |
A némegt-római császári hatalom hanyatlása | 885 |
A politikai központosítás előrehaladása az atlanti országokban | 886 |
A százéves háború első szakasza és a "Jacquerie" | 887 |
Jeanne d'Arc és a százéves háború befejezése | 889 |
Wat Tyler felkelése és a "rózsák harca" Angliában | 891 |
Spanyolország politikai egységének kialakulása | 893 |
A feudalizmus virágkora Kelet- és Észak-Európában | 894 |
Bizánc hanyatlása | 894 |
Az oszmán-törökök balkáni hódításai | 894 |
Az orosz fejedelemségek | 895 |
Az orosz nép harca a mongol hódítás ellen | 897 |
A kelet-európai és s skandináv rendi monarchiák | 899 |
Német tejeszkedés kelet-Európában | 901 |
A Hansa és a német lovagok balti hegemóniája | 901 |
A köznemesség és a városok Cseh-, Lengyel- és Magyarországon | 903 |
Cseh kísérlet kelet-európai birodalom megteremtésére | 905 |
A lengyel, cseh és magyar rendi monarchiák kialakulása | 906 |
A huszita háborúk | 908 |
A Habsburgok és a nemzeti dinasztiák harca a kelet-európai államok egyesítéséért | 909 |
Az abszolutizmus kora és a polgári átalakulás kezdetei Nyugat-Európában | 913 |
A felfedezések és a gyarmatosítás kezdetei | 913 |
A portugál úttörők | 914 |
Kolumbus | 916 |
A portugál gyarmatosítás | 918 |
A spanyol gyarmatosítás | 918 |
A tőkés gazdálkodás kibontakozása | 920 |
Az eredeti felhalmozás | 920 |
A kereskedőtőke szerepe a gyarmatosításban. Az "árforradalom" | 922 |
Az európai mezőgazdaság különböző útjai | 924 |
A céhes ipar hanyatlása, a manufaktúrák elterjedése | 926 |
A középkori technikai találmányok tökéletesítése | 927 |
A német és olasz ipari hegemónia alkonya | 929 |
A manufaktúra szerepe a technikai fejlődésében | 930 |
A manufakttúra-korszak technikájának belső ellentmondásai | 931 |
Az egyházi reform összefonódása az olasz és német egység kérdésével | 932 |
A klérus "lelki" hatalma | 932 |
A pápaság és Itália egysége | 935 |
Az egyházi és birodalmi reform kérdése Németországban | 936 |
A német reformáció és az ellenreformáció | 938 |
Luther reformációja | 938 |
A német reformáció egységfrontjának felbomlása | 940 |
A német parasztháború | 943 |
A német vallásháborúk | 945 |
Az ellenreformáció | 946 |
A kálvini reformáció és a németalföldi szabadságharc | 949 |
A reformáció az újlatin országokban | 949 |
Németalföldi kereskedelmi hegemónia a Baltikumban | 950 |
A németalföldi szabadságharc | 951 |
Hollandia, az első polgári állam | 953 |
A "tőkés mintaország" | 954 |
Az angol és francia abszolút monarchiák felemelkedése. A spanyol despotizmus hanyatlása | 956 |
Az abszolút monarchia | 956 |
A polgári átalakulás kezdete és a reformáció Angliában | 957 |
Az angol-spanyol konfliktus és következményei | 958 |
Az angol polgárság szembefordulása az abszolutizmussal | 960 |
A fancia abszolutizmus | 961 |
A francia vallásháborúk és a központosítás győzelme | 963 |
Spanyolország hanyatlása | 965 |
Kelet-Európa és a Baltikum a "Második Jobbágyság" kialakulásának korszakában | 966 |
A soknemzetiségű orosz birodalom kialakulása és bekapcsolódása a világpiacba | 967 |
Háborúk a balti hegemóniáért | 970 |
A lengyel nemesi köztársaság | 971 |
Lengyelország kelet-európai hatalmi törekvései | 973 |
Az orosz nép harca a lengyel hódítás ellen | 974 |
Az osztrák Habsburgok és a Harmincéves Háború | 975 |
Az osztrák Habsburgok központosítási kísérletei | 975 |
Török háborúk | 976 |
Az osztrák Habsburgok birodalmának válsága | 978 |
A harmincéves háború első szkasza: a cseh felkelés | 979 |
A harmincéves háború összeurópai konfliktussá való kiszélesedése | 980 |
Újkor | |
Európa polgári átalakulása | 983 |
Az angol forradalom | 983 |
Az abszolutizmus és a polgári érdekek szembefordulása | 984 |
A parlament forradalma | 985 |
A polgárháború | 987 |
A forradalmi tábor meghasonlása. A levellerek | 990 |
A monarchia megdöntése | 992 |
A köztársaság népi ellenzékének s az ír és skót ellenállásnak leverése | 993 |
Küzdelem Hollandiával a tergerek uralmáért | 995 |
A "csonka" parlament feloszlatása | 996 |
A "szentek" parlamentje | 998 |
A protektorátus | 999 |
A polgári rendszer kifejlődése Angliában | 1000 |
A Suartok restaurációja | 1000 |
A dicsőséges forradalom | 1001 |
Az angol alkotmányos királyság | 1002 |
Agrárforradalom angliában | 1005 |
Az ipari forradalom kezdetei | 1006 |
Az abszolutizmus fénykora és válsága Franciaországban | 1008 |
A francia hivatalnokság a polgárság élén | 1009 |
A Fronde | 1010 |
XIV. Lajos korlátlan egyeduralma | 1011 |
A colbertizmus | 1012 |
XIV. Lajos hódító háborúi | 1014 |
Az abszolutizmus szembefordulása a haladással | 1016 |
A francia patriotizmus harca az abszolutizmus ellen | 1017 |
A francia felvilágosodás | 1018 |
A felvilágosult abszolutizmus kísérlete | 1020 |
A polgári átalakulás kezdetei a közép- és dél-európai államokban | 1022 |
A Német Birodalom társadalmi elmaradottsága | 1022 |
Az osztrák Habsburgok balkáni terjeszkedése és harca a spanyol örökségért | 1024 |
A porosz militarista abszolutizmus | 1026 |
Felvilágosult abszolutizmus Poroszországban és Ausztriában | 1027 |
Felvilágosult abszolutizmus Poroszországban és Ausztriában | 1029 |
Felvilágosult abszolutizmus a dél-európai államokban | 1030 |
Oroszország felemelkedése Észak- és Kelet-Európa vezető hatalmává | 1032 |
A közákok szabadságharca | 1032 |
Az északkeleti háború | 1033 |
Oroszország belső megerősödése | 1035 |
A svéd és török hatalom megrendülése | 1036 |
I. Péter cár reformpolitikája | 1037 |
Az északi háború | 1038 |
Az orosz nemesi monarchia kialakulása | 1040 |
Felvilágosult abszolutizmus Oroszországban | 1041 |
Lengyelország felosztása; orosz kijárás Fekete-tengerre | 1042 |
Svédország és Dánia polgári átalakulása | 1043 |
Az Európán kívüli világ; az amerikai angol gyarmatok függetlenségi harca | 1044 |
Az ázsiai feudális birodalmak hanyatlása | 1045 |
India gyarmatosítása | 1047 |
Tőkés fejlődés az észak-amerikai angol gyarmatokon | 1049 |
Az észak-amerikai angol gyarmatok függetlenségi harca | 1052 |
A nagy francia forradalom. Napóleon birodalma és Európa (1789-1814) | 1057 |
Forradalmi válság kialakulása Franciaországban és a forradalom kitörése | 1057 |
A forradalom érlelődése | 1058 |
A rendi gyűlés. A forradalom kezdete | 1060 |
Az alkotmányos monarchia (1789-1792) | 1062 |
A törvényhozó gyűlés | 1064 |
A francia forradalom európai hatása | 1064 |
VI. kötet - Matematika/Fizika/Kémia | |
Matematika | |
Előszó | 7 |
Mi a matematika? | 9 |
Néhány szó a matematikáról | 9 |
Néhány megoldatlan probléma | 11 |
A szám | 15 |
A természetes számok | 15 |
Számolás természetes számokkal | 16 |
Az egész számok | 18 |
A számok írása | 19 |
Számrendszerek | 21 |
Kettes számrendszer | 22 |
Játékok a kettes számrendszer segítségével | 23 |
Számelmélet | 25 |
A prímszámok | 25 |
Egy fontos kitérő | 27 |
A számelmélet alaptétele | 31 |
A számok osztói és többszörösei | 32 |
Osztó és többszörös | 32 |
Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös | 34 |
Az eukleidészi algoritmus | 36 |
A kongruencia | 38 |
Egy kis kitérő | 39 |
A kongruencia maradékosztályai | 41 |
Az általános aRb ekvivalencia relációi | 42 |
Kölcsönösen egyértelmű megfelelkezés | 43 |
Halmazok ekvivalenciáj | 43 |
Számolás kongruenciákkal | 45 |
Diophantészi egyenletek | 48 |
Oszthatósági szabályok | 50 |
A kilences próba és a tizenegyes próba | 53 |
A kínai maradéktétel | 54 |
Megjegyzések a magasabbfokú kongruenciákról | 55 |
Algebra | 59 |
Kombinatorika | 59 |
Permutáció | 60 |
Ismétléses permutáció | 62 |
A binomiális tétel | 62 |
Variácó | 66 |
Ismétléses variáció | 70 |
Kombináció | 71 |
Ismétléses kombináció | 73 |
Sorozatok. Számtani sorozat | 75 |
Egyenletek | 81 |
Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek | 81 |
Kétismeretlenes egyenletrendszerek | 89 |
Determinánsok | 90 |
A másodrendű determináns néhány tulajdonsága | 90 |
Matrix | 95 |
Háromismeretlenes egyenletrendszer | 95 |
A racionális számok | 108 |
A számegyenes | 123 |
A valós számok | 134 |
Intervallumskatulyázás | 146 |
A halmazelmélet elemei | 151 |
A másodfokú egyenlet | 172 |
A hatványozás általánosítása | 179 |
A logaritmus | 186 |
A logaritmusokra vonatkozó azonosságok | 188 |
A logarléci | 197 |
A másodfokú egyenletek megoldása | 197 |
Számolás komplex számokkal | 204 |
Komplex szám, mint vektor | 206 |
A harmadfokú egyenlet | 214 |
A harmadfokú egyenlet megoldó képlete | 219 |
Valós együtthatós harmadfokú egyenletek gyökeinek minősége | 222 |
A negyedfokú egyenlet | 226 |
Megjegyzések az n-ed fokú egyenlethez | 229 |
Elemi síkgeometria | 233 |
Bevezetés | 233 |
A geometria tárgya és feladata | 234 |
Néhány alapfogalom | 236 |
Egyenes, félegyenes, távolság | 236 |
A szög | 237 |
A kör | 238 |
Mértani hely | 239 |
A szög mérése. A szögfajták | 239 |
Párhuzamos egyenesek | 241 |
Párhuzamos szárú szögek | 243 |
Merőleges szárú szögek | 243 |
A geometriai transzformáció | 244 |
Párhuzamos eltolás | 244 |
Forgatás | 245 |
A tengelyes szimmetria | 246 |
A sokszögek | 247 |
A háromszög | 247 |
A háromszögek legfontosabb vonalai | 248 |
Az egyenlőszárú háromszög szimmetriájából következő tulajdonságai | 249 |
A háromszög szögei | 249 |
A külső szög | 250 |
Összefüggés a háromszög oldalai és szögei között | 251 |
Összefüggés a háromszög oldalai között | 252 |
A háromszögek egybevágósága | 252 |
A háromszögek egybevágóságának esetei | 253 |
Geometriai szerkesztés | 253 |
Alapszerkesztés | 255 |
Nevezetes négyszögek | 261 |
A trapéz | 261 |
Paralelogrammák | 262 |
A paralelogramma-tételek megfordításai | 263 |
Deltoid | 265 |
Szerkesztési feladatok | 265 |
A kör | 265 |
Az egyenes és a kör kölcsönös helyzete | 269 |
Két kör kölcsönös helyzete | 271 |
A kerületi szög | 271 |
A körbe és a kör köré írt sokszögek | 276 |
A háromszög nevezetes pontjai | 277 |
A hasonlóság | 277 |
Távolságok mérése | 279 |
A háromszögek hasonlósága | 280 |
A sokszögek hasonlósága | 281 |
Szerkesztési feladatok | 287 |
Arányos távolságok | 288 |
Osztásarányok meghatározása | 290 |
A súlyvonalak metszéspontja | 290 |
Területátalakítások | 291 |
Pitagorasz tétele | 292 |
Összefüggés a körcikk ívhossza és területe között | 298 |
A geometriai közép | 300 |
Mértani közepek a derékszögű háromszögben | 300 |
Trigonometria | 302 |
A hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése | 302 |
Néhány különleges szög függvényei | 303 |
Összefüggések ugyanazon szög szögfüggvényei között | 303 |
A derékszögű háromszög megoldása | 304 |
A hegyesszögű háromszög megoldása | 306 |
Sinus-tétel | 310 |
Cosinus-tétel | 310 |
A szögfüggvények értelmezése tetszőleges szögre | 312 |
Az ívmérték | 312 |
Inverz függvények. Ciklometrikus függvények | 315 |
Összegzési tételek | 317 |
Szögek összegének függvényei | 321 |
Szögek különbségeinek függvényei | 323 |
A szög kétszeresének, illetve felének függvényei | 323 |
A tangens-tétel | 326 |
A tompaszögű háromszög megoldása | 328 |
Trigonometrikus azonosságok és egyenletek | 333 |
A szabályos sokszögek | 341 |
A szabályos sokszög szögeinek meghatározása | 341 |
Térgeometria | 342 |
Az egyenes és a sík | 342 |
Az egyenesek hajlásszöge | 349 |
A lapszög. Merőleges síkok | 352 |
Három sík kölcsönös helyzete | 353 |
Testszöglet | 354 |
A triéder tulajdonságai | 354 |
Szögletes testek | 355 |
Euler tétele | 356 |
A hasáb | 361 |
Cavalieri tétele | 363 |
A gúla | 364 |
A csonkagúla | 366 |
A görbelapú testek | 366 |
A henger | 366 |
A kúp | 367 |
A csonka kúp | 368 |
A göm | 368 |
Gömbháromszögtan | 374 |
Gömbi távolság | 374 |
Gömbháromszög | 375 |
A gömbkétszög és gömbháromszög felszíne | 376 |
A gömbháromszög megoldása | 376 |
A derékszögű gömbháromszög | 376 |
A gömbháromszögtan sinus-tétele | 377 |
A gömbháromszögtan cosinus-tétele | 378 |
Távolságmeghatározás a földgömbön | 379 |
Nem-eukleidészi geometria | 381 |
Történelmi fejlődés | 381 |
A háromféle lehetséges geometria | 382 |
A sík három különböző formája | 383 |
Analitikus geometria | 384 |
Koordináta-rendszerek | 384 |
Koordináta-rendszer az egyenesen | 384 |
Koordináta-rendszer a síkban | 387 |
Koordináta-rendszer párhuzamos eltolása | 390 |
Koordináta-rendszer a térben | 391 |
Vektorok | 395 |
Az egyenes egyenletei | 396 |
Vektorok a térben | 403 |
Irányok, iránycosinusok | 409 |
A sík egyenlete | 412 |
Kúpszeletek | 414 |
A kör | 415 |
Parabola | 415 |
Ellipszis | 417 |
Hiperbola | 421 |
Párhuzamos eltolás | 423 |
Analízis | 429 |
A határérték (limes) fogalma | 430 |
Sorozatok fogalma, sorozatok határértéke | 430 |
Monoton sorozatok | 435 |
Mértani sor | 444 |
Végtelen sorok | 444 |
Néhány szó a végtelen sorokkal való számolásról | 455 |
A természetes logaritmus alapszáma | 458 |
A Cauchy-féle általános konvergencia kritérium | 460 |
Bolzano-Weierstrass-tétel | 461 |
Függvények határértéke | 462 |
Feladatok függvények határértékeinek kiszámítására | 466 |
Folytonosság | 469 |
Folytonos függvények tulajdonságai | 472 |
Az elemi függvények folytonosságai | 474 |
Összetett függvény folytonossága | 476 |
Monoton függvény folytonossága | 476 |
A differenciálhányados | 477 |
Néhány feladat a differenciálási szabályok gyakorlására | 484 |
Függvények szélső értékei | 489 |
Folytonosság és differenciálhatóság | 488 |
Integrálszámítás | 489 |
A határozott integrál | 496 |
Differenciál- és integrálszámítás | 496 |
Primitív függvény fogalma | 500 |
A differenciálszámítás középérték-tétele | 506 |
Néhány szó differenciál-egyenletekről | 518 |
Matematikai logika | 522 |
A matematikai logika helye a tudományok rendszerében | 522 |
A matematikai logika rövid története | 523 |
Néhány példa a matematikai logika tárgyában | 524 |
Az ítéletkalkulus | 525 |
Összefüggések a logikai műveletek között | 529 |
A logikai függvénykalkulus | 531 |
A kvantorok | 533 |
Néhány szó a lineárius programozásról | 535 |
Függelék | 538 |
Matematikai jelölések és elnevezések | 538 |
A számok logaritmusa 1-1000-ig | 540 |
A szögfüggvények értéke | 542 |
A szöggüggvények logaritmusa | 546 |
Fizika | |
Előszó | 553 |
Mi a fizika? | 555 |
Megfigyelés-kísérlet-mérés-törvény | 556 |
A fizika helye a tudományok világában. - Mivel foglalkozik a fizika? | 556 |
Tiszta fizika - alkalmazott fizika és a technika | 557 |
A fizika felosztása | 558 |
Mechanika | 559 |
Az erő | 559 |
Az erő mérése | 559 |
A kilogrammsúly, a kilopond | 560 |
A fajsúly | 560 |
A nyomóerő és a nyomás | 562 |
A rugalmassági erők | 563 |
A súlypont és a testek egyensúlyi helyzetei | 565 |
A testek állásának biztonsága | 566 |
A munka | 567 |
A munkasiker | 568 |
Elektromos munkavégzés | 570 |
8 ezermillió kilowattóra | 570 |
Az energia | 571 |
Sokféle energia van | 573 |
Fogy-e az energia munkavégzés közben? | 574 |
Gépeink hatásfoka | 574 |
Megoldhatatlan és megoldható problémák | 575 |
A mozgást akadályozó erők | 576 |
A súrlódás | 576 |
A közegellenállás | 579 |
Az egyszerű gépek | 583 |
Az erőátviteli eszközök | 584 |
A lépcső és a szerpentinút fizikája | 590 |
Az iránymennyiségek, vektorok | 591 |
A folyadékok és a gázok | 592 |
A folyadékok összenyomhatósága - A hidraulikus fék | 594 |
A hidraulikus prés | 595 |
A vízvezeték. - A közlekedőedények | 596 |
A felhajtóerő | 597 |
Hogyan működnek az úszó sűrűségmérők? | 598 |
A levegő súlya | 599 |
Milyen lesz az időjárás? A légnyomásmérők | 601 |
Mekkora mértékben nyomható össze a levegő és a gázok? | 601 |
Hogyan működik a vérnyomásmérő? - A nyomásmérők | 602 |
Nyomáskülönbségen alapuló eszközök | 603 |
Folyadékok és gázok áramlása | 607 |
A molekulásk között ható erők | 612 |
A molekula | 612 |
A felületi feszültség | 613 |
Hogyan keletkezik a felületi feszültség? | 613 |
A hajszálcső | 614 |
A molekulák örökös mozgása | 614 |
Diffúzió oldatok esetében | 616 |
A mozgások tudománya | 616 |
A kinematika | 616 |
Dinamika | 624 |
Periodikus mozgások | 635 |
A forgómozgás | 635 |
A hullámmozgás | 646 |
Hangtan (Akusztika) | 651 |
A hang hullámmozgása | 651 |
Az ultrahang alkalmazásai | 652 |
Hangvisszaverődés, szóródás | 653 |
Rezonancia a hangtanban | 654 |
A hangszín | 655 |
A hang rögzítése | 655 |
A hangerő | 657 |
Alkalmas-e minden terem szónoklásra, hangversenyre? | 658 |
Fénytan (Optika) | 660 |
A fénysugarak | 660 |
Fénytani eszközök | 680 |
A fény hullámtermészete | 683 |
A fény hullámmozgása | 686 |
Vékony lemezek színei | 686 |
Bevont felületű lencsék | 688 |
Hőtan | 690 |
A molekulák és mozgásuk | 690 |
A molekulák mozgása és a hőmérséklet | 691 |
A hőmérő | 691 |
A meleg mennyisége | 693 |
A hőtágulás a gyakorlati életben | 694 |
A hő terjedése | 696 |
A hő terjedésének módjai | 696 |
A hővezetés | 696 |
Hőterjedés áramlással | 697 |
A hő terjedése sugárzással | 698 |
Fűtés, tüzelés, szellőztetés | 699 |
Halmazállapotváltozások | 700 |
A fémek hőkezelése | 700 |
Az olvadás-fagyás | 701 |
Párolgás-forrás | 703 |
A cseppfolyósodás. Lecsapódás | 704 |
Alkalmazások | 705 |
A hő mint energia | 708 |
Az elektromosság | 713 |
Az elektromos áram | 724 |
Az elektromos áram hatásai | 731 |
A hőhatás és alkalmazásai | 731 |
Az áram vegyi hatása és alkalmazása | 735 |
A mágnesesség és az elektromos áram | 739 |
Az áramtekercs mágneses hatása | 741 |
Az elektromos energiaátvitel | 753 |
Kihozzuk a vezetőből az elektronokat | 756 |
Az elektroncső | 761 |
A fényelektromos hatás. - A fény elektronokat szabadít ki | 765 |
Elektromos rezgések | 767 |
Az elektromos sűrítő, kondenzátor | 767 |
Az önindukció | 770 |
Az elektromos rezgőkör | 773 |
Az elektromágneses hullámok | 775 |
A televízió | 777 |
A radar | 780 |
A félvezetők forradalmat okoznak az elektronikában | 784 |
Az atommag fizikája | 789 |
A gammasugárzás | 789 |
Az alfasugárzás | 790 |
A bétasugárzás | 791 |
Az atomenergia természetes felszabadulása | 792 |
A ködkamra és a számlálócső | 793 |
Az atommag alkotórészei | 794 |
Az atommagok összetétele | 795 |
A radioaktív elemátalakulási sor | 796 |
A rádium a polónium és a többi sugárzó elem | 796 |
A természetes atommagátalakulás | 797 |
A mesterséges atommagátalakítások | 798 |
A mesterségesen felgyorsított lövedékek | 799 |
A relativisztikus tömegnövekedés zavaró hatása és megszüntetése | 800 |
A betatron úgy működik, mint a transzformátor | 801 |
Az óriásgyorsítók | 802 |
A magátalakítás tipikus esetei | 802 |
Az atomenergia mesterséges felszabadítása | 805 |
A magösszetételkor felszabaduló energia | 810 |
A sugárzás modern elmélete | 815 |
A sugárzó atom | 817 |
A kozmikus sugárzás | 819 |
A relativitás elmélete | 824 |
Az általános relativitás elve | 829 |
Kémia | |
Előszó | 837 |
Az anyag és átalakulásai | 839 |
Néhány szó a kémia tudományáról | 839 |
Mivel foglalkozik a kémia? | 841 |
A világ anyagi egysége | 844 |
Földünk, az elemek mintakollekciója | 846 |
Thot istentől a királyt elnyelő éhes szürke farkasig | 851 |
Az életelixírtől a mérlegig | 857 |
Az atom felfedezése | 860 |
A nagy rendszer | 865 |
A periódusos rendszer ma | 867 |
Az atomszerkezet néhány részlete | 873 |
Atomok egymással és egymás ellen | 881 |
A kristálytól a plazmáig | 888 |
A kémia sajátos nyelve | 900 |
A szervetlen kémia birodalma | 911 |
Az oxigén, éltetőnk és ellenségünk | 911 |
Az égés, a láng és a magja | 921 |
Kémiai változás és energia | 930 |
A hidrogén, világunk építőköve | 935 |
Oxidáció és redukció | 940 |
Egy "különös" folyadék | 944 |
Savak-bázisok-sók | 952 |
Egy kis rendcsinálás a reakciók között | 956 |
A kémia és a villamosság | 962 |
A "valódi" és a kolloid oldatok | 972 |
Kalandozás az elemek között | 979 |
A szénvegyületek kémiája | 1012 |
A szerves kémia és az életerő | 1012 |
A "csodálatos" szénatom | 1014 |
A nyílt szénláncú vegyületek | 1019 |
Nyílt láncú vegyülete több elemmel | 1028 |
Szervzetünk néhány alapvető építőanyaga | 1052 |
A benzol és származékai | 1061 |
Egyéb gyűrűs vegyületek | 1077 |
Az óriásmolekulák világából | 1079 |
Néhány szó a biokémiáról | 1088 |
Felhasznált főbb irodalmi források | 1100 |
Kémiai elemek periódusos rendszere | 1101 |
Név- és tárgymutató | 1103 |
VII. kötet - Magyar irodalom - A magyar nép története | |
Magyar irodalom | |
Előszó | 7 |
A régi magyar irodalom (A kezdetektől a XIX. századig) | 9 |
Az ősköltészet (Kb. a XI. századig) | 11 |
A középkor (A XI. századtól a XVI. század elejéig) | 14 |
A reneszánsz (A XV. század közepétől a XVII. század elejéig) | 23 |
A barokk (A XVIII. század elejétől a XVIII. század végéig) | 42 |
A magyar irodalom a XIX. században | 59 |
A magyar felvilágosodás kora (1772-1820) | 61 |
Reformkor, Romantika (1820-1844) | 88 |
Az utóromantikának és a realizmus kialakulásának kora (1844-1867) | 109 |
A realizmus kora (1867-1900) | 148 |
A magyar irodalom a XX. században | 163 |
Az új magyar irodalom kezdetei (1890-1905) | 165 |
A modern magyar irodalom kibontakozása (1905-1918) | 173 |
A szocialista irodalom kezdetei az első világháború előtt | 201 |
Az első világháború évei (1914-1918) | 203 |
A forradalmak tüzében (1918-1919) | 206 |
A két világháború között (1919-1944) | 208 |
A konzervatív irodalom | 209 |
A Nyugat köre | 211 |
A "népi" írók mozgalma | 222 |
A forradalmi irodalom 1919 után | 234 |
A felszabadulás utáni magyar irodalom (Rövid áttekintés) | 268 |
Bibliográfia | 276 |
A magyar nép története | |
Előszó | 281 |
Őstörténet | 283 |
A honfoglalás és a feudális társadalom kialakulása | 287 |
A feudalizmus korai szakasza (XI-XII. század) | 293 |
A feudális anarchia kibontakozása (XIII. század) | 300 |
A királyi hatalom megszilárdulása és a társadalom rendi tagozódásának kialakulása (1312-1382) | 309 |
A rendi-képviseleti monarchia kialakulása (1382-1458) | 317 |
A centralizáció kísérlete és bukása (1458-1526) | 326 |
Magyarország három részre szakadása (1526-1571) | 339 |
A Habsburg-hatalom válsága és az erdélyi fejedelmek országegyesítő kísérletei (1571-1660) | 347 |
Kuruc szabadságharcok a Habsburg-abszolutizmus ellen (1660-1711) | 357 |
A Habsburg-abszolutizmus és a magyar rendek kompromisszuma (1711-1790) | 368 |
Rendi-nemzeti ellenállás, köztársasági mozgalom, forradalomellenes kompromisszum és nyílt abszolutizmus (1790-1825) | 380 |
A polgári-nemesi reformmozgalom kibontakozása és zsákutcája (1825-1847) | 390 |
Polgári forradalom és nemzeti függetlenségi háború (1848-1849) | 417 |
Az abszolutizmus kora (1849-1867) | 441 |
Gazdaság és társadalom az átmenet éveiben | 444 |
Az abszolutizmus válsága (1859-1861) | 449 |
A kiegyezés útján (1861-1867) | 456 |
Az Osztrák-Magyar Monarchia fénykora (1867-1890) | 462 |
A dualista rendszer megszilárdulása (1867-1875) | 462 |
A nyugalom időszaka (1875-1890) | 470 |
A gazdasági és társadalmi fejlődés fő vonalai | 475 |
A Monarchia alkonya | 490 |
Az egyensúly megbolása | 490 |
Az 1905-1906. évi politikai válság | 503 |
A koalíciós kormány és ellenzéke | 507 |
Úton a világháború felé | 513 |
A világháború és a Monarchia felbomlása | 516 |
A polgári demokratikus forradalom | 526 |
A Magyar Tanácsköztársaság | 533 |
Az ellenforradalmi rendszer uralomra jutása, gazdasági és politikai berendezkedése (1919-1929) | 543 |
Gazdasági válság, további fasizálódás a második világháború előkészítésének idején (1929-1938) | 559 |
Magyarország a második világháborúban | 574 |
A magyar népi demokrácia története | 592 |
Küzdelem a munkáshatalom győzelméért (1944-1948) | 592 |
A szocializmus építésének útján | 614 |
Történeti kronológia | 622 |
Név- és címmutató | 629 |
VIII. kötet - Sport és testkultúra/A tánc/A világ népei | |
SPORT ÉS TESTKULTÚRA | |
Előszó | 7 |
A testkultúra és sport rövid története (dr. Földes Éva) | 9 |
A testkultúra kezdetei | 9 |
Az ókori görög testkultúra | 9 |
Olimpiai játékok | 12 |
Testkultúra és cirkuszi játékok Rómában | 17 |
Lovagi tornák a középkorban | 18 |
A városi sportélet kezdetei | 20 |
Testnevelés az újkorban | 22 |
A francia felvilágosodás korának elképzelései | 26 |
A mai sportélet kezdetei | 27 |
Marx és Engels a testnevelésről | 31 |
A sportélet és testnevelés indulása Magyarországon | 33 |
Az újkori olimpiai játékok | 36 |
Athén | 36 |
Párizs | 38 |
St. Louis | 39 |
Ismét Athén | 40 |
London | 41 |
Stockholm | 43 |
Antwerpen | 45 |
Párizs | 46 |
Amszterdam | 49 |
Los Angeles | 50 |
Berlin | 53 |
London | 56 |
Helsinki | 57 |
Melbourne | 60 |
Róma | 61 |
A munkás sportmozgalom | 64 |
A szocialista testkultúra kialakulása | 67 |
Testnevelés és sport a szocialista Magyarországon (Terényi Imre) | 69 |
A demokratikus sportmozgalomért | 70 |
Az első sikerek | 71 |
Nagy eredmények és nagy hibák | 72 |
Az MSZMP testnevelési és sporttézisei | 75 |
Társadalmi önigazgatás a sportban | 80 |
A versenysport napjainkban (Csanádi Árpád, Granek István, Kerezsi Endre, Kolos Ferenc, Kisgyörgy Lajosné, Laki Károly, Matura Mihály, Nagy Imre, Páder János, Pálfai János, Pető Béla, Pozsgai József, Sas Tibor, Sárosi Imre, Sidó Ferenc, dr. Sir József, Veres Győző, Zsolt Róbert | 83 |
Professzionizmus és amatőrök | 83 |
Sokoldalúság és specializálódás | 84 |
Technika - taktika - erőnlét | 85 |
Tehetség és edzésmunka | 85 |
Edzés és edzésmódszerek | 86 |
Asztalitenisz | 92 |
Atlétika | 96 |
Autóversenyzés | 102 |
Birkózás | 104 |
Cselgáncs | 108 |
Ejtőernyőzés | 110 |
Evezés | 111 |
Gyeplabdázás | 113 |
Íjászat | 115 |
Jégkorongozás | 116 |
Kajak-kenu | 117 |
Kerékpározás | 120 |
Kézilabdázás | 122 |
Korcsolyázás | 125 |
Kosárlabda | 128 |
Labdarúgás | 130 |
A labdarúgás elterjedése | 133 |
A labdarúgás lényege | 133 |
A labdarúgó-technika | 135 |
A labdarúgás taktikája | 136 |
A labadarúgók edzése | 137 |
A labdarúgók zászlóvivői | 138 |
A labdarúgás nagy játékos-egyéniségei | 140 |
Lovaglás | 142 |
Modellezés | 144 |
Motorozás | 145 |
Motorcsónak-versenyzés | 146 |
Műugrás | 148 |
Ökölvívás | 149 |
Öttusa | 152 |
Röplabdázás | 155 |
Síelés | 157 |
Sportlövészet | 160 |
Súlyemelés | 162 |
Tekézés | 164 |
Tenisz | 166 |
Természetjárás | 169 |
Torna | 173 |
Úszás | 177 |
Vitorlázás | 180 |
Vitorlázórepülés | 183 |
Vívás | 183 |
Vízilabdázás | 188 |
Magyarországon nem űzött sportágak | 192 |
Badminton | 192 |
Bandy (Jéglabda) | 192 |
Base-ball | 192 |
Bob | 193 |
Bowling | 194 |
Cricket | 194 |
Golf | 195 |
Görkorcsolya | 195 |
Görkorcsolya-hoki | 196 |
Jéglövészet | 196 |
Jégvitorlázás | 196 |
Kajak-slalom | 196 |
Kerékpár-póló | 197 |
Lacrosse | 198 |
Lovaspóló | 198 |
Műkerékpározás | 199 |
Rugby | 199 |
Amerikai futball | 200 |
Skeleton | 200 |
Sporthorgászat | 200 |
Sportszánkó | 201 |
Vízisíelés | 202 |
Testneveléstudomány | 203 |
A sportteljesístmények tudományos fejlesztése (Dr. Hepp Ferenc) | 203 |
Az erő fejlesztésének szerepe a sporteredmények javulásában | 205 |
Az izomerő fejleszthetősége különböző életkorokban | 206 |
A terhelés mértéke és az erőfejlesztés | 207 |
A szünetek (pihenés) jelentősége az erőfejlesztésben | 207 |
A nap melyik szakában vagyunk a legerősebbek? | 208 |
Lassít-e a súlyemelés | 208 |
A gyorsaság fejlesztése | 208 |
Az állóképesség fejlesztése | 210 |
A gyorsaság fejlesztése | 212 |
A ruganyosság | 213 |
Korai szakosítás | 214 |
Milyen életkor a legalkalmasabb a mozgásügyesség fejlesztésére? | 215 |
A terhelés - pihenés aránya és a teljesítőképesség | 215 |
Formaidőzítés | 217 |
Rajtláz és bemelegítés | 218 |
A sport mechanikai kérdései (Balogh Lajos) | 219 |
A sport és a mechanika | 219 |
A sporteredmények ngyarányú fejlődésének okai | 219 |
A biomechanika | 220 |
A sportmechanika | 221 |
A legkedvezőbb belső feltételek és a mozgásérzékelés | 226 |
Az izomzat erőfeszítésének kérdései | 227 |
A testkultúra tömegigény | 233 |
Testmozgásra minden embernek szüksége van | 233 |
Testnevelés a családban (Kovács Géza) | 236 |
Testnevelés a munkahelyen | 239 |
Iskolai tízperces pihentető testnevelés | 243 |
Különleges kísérletek | 245 |
Kondicionáló testnevelés | 247 |
A megoldás lehetőségei | 249 |
Gyógyítás testneveléssel (Gárdos Magda) | 250 |
Orvostudomány és sport | 264 |
A testnevelés élettani szerepe (Dr. Lissák Kálmán - dr. Donhoffer Hilda) | 264 |
A nyugalmi folyamatok | 265 |
Változások az izommunkában | 266 |
Az idegrendszer és a mozgás | 273 |
Testnevelés a serdülőkorban | 278 |
Testmozgás és a belső elválasztás (Dr. Kup Gyula) | 281 |
A neuroendorin szervek hormonális működlése és a testmozgások | 283 |
A hipofízis elülső lebenyének és a mellékvesekéregnek működéscsökkenése, kiesése és a testmozgások | 286 |
A mellékvese kéregállomány és az agyközpontok hormonális kapcsolata | 288 |
A mellékvese és a központi idegrendszer kapcsolatai | 289 |
A mellékvesekéreg túlműködése és a testmozgások | 290 |
A pajzsmirigyműködés és a testmozgás | 294 |
A pajzsmirigy fokozott működése és az izomrendszer | 295 |
A kevés testmozgás és túltáplálás hatása a hasnyálmirigyre | 296 |
A mellékpajzsmirigy rendszere és a testmozgások | 297 |
A nemi mirigyek hormonális működése és a testmozgások | 298 |
A csecsemőmirigy és a testmozgások | 299 |
Az örökletes tényezők szerepe | 300 |
A vér és a vérképzőszervek testmozgással kapcsolatos változásai (Dr. Horányi Mihály - Dr. Sárfy Erzsébet) | 301 |
A vér összetétele | 302 |
Az adaptációs szindróma | 302 |
A fehér vérsejtek számának és összetételének változása | 304 |
A vérfehérjék | 306 |
A vércukor | 306 |
A vérzsírok | 306 |
A vitaminok szerepe | 307 |
A hormonok mennyiségének változása a vérben testmozgáskor | 309 |
Az időjárás hatása | 309 |
A versenyző táplálkozása (Dr. Kemény Tibor - dr. Tarján Róbert) | 313 |
Energiafelhasználás | 314 |
A versenynapok kalóriaigénye | 318 |
Hogyan táplálkozzék a sportoló? | 323 |
A sport- és bőrbetegségek (Dr. Földvári Ferenc) | 326 |
Gombás fertőzések | 327 |
Különféle más bőrfertőzések | 330 |
Egyéb veszélyek | 331 |
A sportorvos feladatai (Dr. Kereszty Alfonz) | 334 |
Szűrő- és minősítő vizsgálatok | 336 |
Az edzés és versenyzés ellenőrzése. Tanácsadás az edzés módjára és mértékére | 339 |
A környezet szerepe és az egészségügyi feltételek | 351 |
A TÁNC | |
A tánc története rövid összefoglalásban | 357 |
Bevezetés | 359 |
A tánc keletkezése és társadalmi funkciója | 359 |
Ősi formák, ősi tartalmak | 362 |
Formai és tartalmi differenciálódás | 364 |
Rabszolgatartó birodalmak | 364 |
Egyiptomi táncművészet | 364 |
Ősi India táncai | 367 |
Krétai és görög táncművszet | 369 |
Etruszk és római táncművészet | 374 |
Antik és barbár mozgáskincs találkozása | 376 |
Feudalizmus táncművészete | 376 |
Korai középkor | 376 |
A késői középkor lovagi táncai | 377 |
Tudatos európai formaalkotás | 377 |
Korai kapitalizmus táncművészete | 378 |
Renaissance tankönyvek és illemtanok | 378 |
A ballo és a balletto | 378 |
Az olasz tánckincs sorsa a francia udvarban | 380 |
Intermedium, mascarade, trionfo | 383 |
A francia klasszikus balett kialakulása | 384 |
Udvari balett - Akadémiai tánc | 384 |
Barokk táncok | 389 |
A rokokó balett és a felvilágosodás | 390 |
Noverre balettreformja | 394 |
A balettdráma megteremtése | 394 |
Noverre elmélete | 398 |
Noverre tanítványai és követői | 399 |
A francia forradalom korának táncélete | 400 |
Polgári bálok - polgári táncok | 400 |
A contre és a valse | 400 |
Nemzeti mozgalmak, 1848-as forradalmak táncai | 403 |
Valcer, polka, mazurka, plonaise, körmagyar, csárdás | 403 |
Olasz balettdráma | 404 |
Angiolini, gioia és vigano | 404 |
Az orosz táncművészet népi és udvari gyökerei | 406 |
Romantikus balettművészet | 407 |
A romantikus balett mesterei | 412 |
Blasis - Perrot - Saint Léon | 412 |
A nyugati balettművészet hanyatlása | 414 |
A romantikus balett klasszicizálódása Oroszországban | 416 |
A Gyagilev-féle orosz balett-társulat | 416 |
Fokin balettreformja | 416 |
Balettellenes irányzatok | 419 |
Szabad tánc - mozgásművészet | 419 |
A modern nyugati balett | 422 |
Szovjet balettművészet | 425 |
A magyar balett rövid története | 429 |
A VILÁG NÉPEI | |
Előszó | 439 |
EURÓPA NÉPRAJZA | |
Az európai népek etnogenezisének főbb problémái | 441 |
Az európai lakosság hagyományos életmódjának fejlődése, e fejlődés rugói és csomópontjai | 454 |
A zsákmányolás | 455 |
A zsákmányolók szerszámai | 456 |
Üldözéses vadászat és halászat | 456 |
Passzív zsákmányolás | 457 |
Közlekedés, lakásviszonyok | 458 |
A zsákmányoló életmód rekonstrukciója | 458 |
A mezőgazdaság kezdeti lépései | 459 |
Európa ősi agrárforradalma | 461 |
A paraszti kézművesség és konyhatechnika | 462 |
Parasztházak | 464 |
A falu és élete | 465 |
A civilizáció technológiai alapja | 466 |
Az ipar munkamegosztása | 467 |
A civilizációk mezőgazdasága és az új technológia terjedése | 468 |
Közlekedés és szállítás | 469 |
A társadalom átalakulása | 471 |
A civilizáció központja és az "értelmiség" | 473 |
Hagyomány és tudomány | 474 |
Áruforgalom - európai civilizáció | 474 |
Az európai civilizáció technológiai vívmányai | 475 |
A vas | 478 |
Bányászat | 479 |
Az új technika és a tulajdonviszonyok | 480 |
A civilizáció és a barbárok | 480 |
Az új falu | 484 |
Életmódbeli különbségek a kora-középkori Európában | 486 |
A középkor technológia szakismeretei | 486 |
Áruforgalom és technológiai haladás | 489 |
Az ipar új manufakturális technológiája | 490 |
A kézműves munka és a hűbéri rend ellentéte | 491 |
Lakásviszonyok és viselet | 492 |
A kézműves technológia utolsó erőfeszítései | 495 |
A tulajdonviszonyok és az üzemszervezet átalakulása | 496 |
A paraszti életmód reneszánsza és összeroppanása | 498 |
Az ipari forradalom technológiája és következményei | 500 |
Új életformák | 501 |
A proletárforradalom és a hagyományos életformák | 503 |
Az életformák megváltozása és a néprajz | 503 |
Az európai népek folklórja | 506 |
Mi a folklór? | 506 |
Egységes-e Európa folklórja? | 510 |
Az európai folkórkutatás története | 511 |
Az európai őstársadalmak folklórja | 512 |
A történeti ókor európai folklórja | 518 |
A mai nyugat-európai népek folklórja | 525 |
Kelet-Európa népeinek folklórja | 531 |
Az európai folklór sajátosságai | 536 |
A magyar nép etnográfiája | 538 |
A magyar nép etnikai fejlődése | 538 |
Honfoglalás és etnikai konszolidáció | 539 |
Etnikai csoportok és vidékek | 540 |
A magyar nép hagyományos életmódjának története | 543 |
Őstörténet | 543 |
Nomád életmód | 545 |
A letelepedés | 547 |
A jobbágy életformák konzerválódása | 553 |
A jobbágyfelszabadítás | 556 |
A magyar folklór története | 560 |
Finnugor réteg | 561 |
A vándorlások korának folklórja | 566 |
A feudalizmus korának folklórja | 571 |
A kapitalizmus magyar folklórja | 581 |
ÁZSIA NÉPEI | |
Bevezetés | 583 |
Török népek | 584 |
Közép-Ázsia török népei | 587 |
A Kaukázus török népei | 601 |
Az anatóliai és balkáni törökség | 602 |
Kaukázus népei | 606 |
Nyelvi és embertani kép | 606 |
Anyagi és szellemi kultúra | 609 |
Szibéria népei | 618 |
Szibéria nyelvi és embertani csoportjai | 618 |
A szibériai népek gazdasági típusai és formái | 620 |
Vadászat, halászat | 621 |
Állattartás | 622 |
Táplálkozás, viselet, hajlék | 624 |
A szibériai népek társadalma | 626 |
A szibériai népek díszítőművészete | 627 |
A szibériai samanizmus | 629 |
Az Arab-félsziget népei | 631 |
Az arab népek antropolóigiai sajátosságai | 632 |
Anyagi kultúra | 632 |
Társadalom, szokások | 635 |
Az arab népek vallása | 640 |
Irán népei | 642 |
A kurdok | 646 |
Afganisztán népei | 647 |
Az iráni népek szellemi kultúrája | 650 |
India népei | 651 |
Nyelvi és antropológiai csoportok | 651 |
India régészeti képe | 653 |
Gazdasági típusok | 655 |
Vadászat, halászat | 656 |
Táplálkozás | 656 |
Település, építkezés | 657 |
Viselet | 658 |
Háziiparok | 659 |
Társadalmi élet | 660 |
India folklórja | 666 |
Ceylon népei | 668 |
Gazdasági élet | 669 |
Anyagi kultúra | 669 |
Társadalmi élet | 670 |
Délkelet-Ázsia népei | 671 |
Ősemberleletek, antropológiai viszonyok | 673 |
Nyelvi viszonyok | 675 |
Régészet, történelem | 678 |
Délkelet-Ázsia jelenkori kultúrái | 682 |
A zsákmányoló életmódot folytató népcsoportok kultúrái | 682 |
Anyagi kultúra | 683 |
Társadalmi, szellemi kultúrák | 685 |
Kapás földművelő kultúrák | 687 |
Anyagi kultúra | 688 |
Földművelés | 689 |
Állattartás | 692 |
Vadászat, halászat | 693 |
Élvezeti szerek | 694 |
Házformák, település | 695 |
Viselet, ékszer, testtorzítás | 698 |
Technikai ismeretek | 701 |
Társadalmi és szellemi kultúra | 702 |
Matriarchátus, patriarchátus | 706 |
A vallások | 712 |
A művészetek | 717 |
A délkelet-ázsiai kultúrnépek | 717 |
Belső- és Kelet-Ázsia népei | 718 |
A mongol népek | 719 |
Etnikai és nyelvészeti kép | 719 |
Anyagi kultúra | 721 |
Társadalom | 726 |
Kína népei | 730 |
Történeti és nyelvészeti kép | 730 |
Anyagi kultúra | 731 |
Társadalom | 734 |
Kína nemzetiségei | 736 |
Korea népe | 744 |
Anyagi kultúra | 745 |
Társadalom | 746 |
Japán népei | 747 |
Emberi és nyelvészeti kép | 748 |
Anyagi kultúra | 748 |
Társadalom | 750 |
AFRIKA NÉPEI | |
Afrika útja az őskortól a történelmi időkig | 752 |
Afrika antropológiai és nyelvészeti képe | 758 |
Gyűjtögető és vadász kultúrák | 763 |
A legrégibb földműves kultúrák | 766 |
Szudán népei | 766 |
Anyagi kultúra | 767 |
Társadalom | 771 |
Szudán történelmi útja | 773 |
A niloták | 776 |
Anyagi kultúra | 776 |
Társadalom | 778 |
Etiópia népei | 778 |
Anyagi kultúra | 779 |
Társadalom | 779 |
Őserdei földműves kultúrák | 780 |
A közép-afrikai övezet népei | 781 |
Anyagi kultúra | 781 |
Társadalom | 782 |
A nyugat-afrikai övezet | 784 |
Anyagi kultúra | 784 |
Társadalom | 787 |
Vallás | 789 |
Kelet- és Dél-Afrika sztyeppi földműves kultúrái | 789 |
A bantu népek | 790 |
Kelet-afrikai bantuk | 790 |
Anyagi kultúra | 790 |
Társadalom | 791 |
Vallás | 793 |
A közép-bantuk | 793 |
Anyagi kultúra | 793 |
Társadalom | 794 |
Vallás | 795 |
A dél-afrikai bantuk | 796 |
Anyagi kultúra | 796 |
Társadalom | 797 |
Nomád pásztorkultúrák | 798 |
Anyagi kultúra | 799 |
Társadalom | 800 |
Vallás | 801 |
Szudán pásztortörzsei | 801 |
Anyagi kultúra | 802 |
Társadalom | 803 |
Észak-Afrika népei | 803 |
AMERIKA NÉPEI | |
Amerika benépesülése és ősrégészete | 809 |
Az amerikai kontinens régészeti kronológiája | 812 |
Az embertani és nyelvészeti kép | 813 |
A legfontosabb nyelvcsoportok és azok törzsei | 815 |
Az amerikai őskultúrák áttekintése | 816 |
Az általános néprajzi kép | 818 |
Kultúrák találkozása - a hódítás és következményei | 819 |
Észak-Amerika természeti népei | 823 |
Az eszkimók | 823 |
Anyagi kultúra | 823 |
Társadalmi, szellemi kultúra | 825 |
Atapaszkok, algunkinok, maszkokik és az észak-nyugati törzsek | 826 |
A síksági indiánok | 828 |
A kaliforniai indiánok | 831 |
A pueblo indiánok | 832 |
Prekolumbián magaskultúrák | 833 |
Mexikó és Közép-Amerika magaskultúrái | 834 |
A maya indiánok | 835 |
Az aztékok kultúrája | 841 |
Dél-amerikai magaskultúrák | 842 |
A chimu kultúrák | 845 |
Az inkák kultúrája | 845 |
A chibchák kultúrája | 850 |
Dél-Amerika természeti népei | 850 |
A trópusi őserdők indiánjai | 850 |
A Gran Chacó-i indiánok | 855 |
A gampai-patagóniai indiánok | 856 |
A tűzföldi indiánok | 857 |
ÓCEÁNIA ÉS AUSZTRÁLIA NÉPEI | |
Óceánia | 862 |
Embertani és nyelvészeti kép | 862 |
Gazdasági élet, anyagi kultúra | 865 |
Földművelés | 865 |
Halászat, vadászat | 867 |
Állattartás | 868 |
Az étel elkészítése és tartósítása, élvezeti szerek | 869 |
Technikák | 869 |
Viselet | 872 |
Település, építkezés | 874 |
Közlekedés, szállítás | 876 |
Csere, kereskedelem, pénz | 877 |
Háború, fegyverek | 878 |
Társadalom | 880 |
Vallás | 882 |
Művészet | 886 |
Hangszerek | 888 |
Ausztrália | 889 |
Településtörténeti és nyelvészeti kép | 889 |
Gazdasági élet, anyagi kultúra | 890 |
Társadalom | 893 |
Vallás | 895 |
Művészet | 897 |
Tasmania | 898 |
Embertani és nyelvészeti kép | 898 |
Gazdasági élet, anyagi kultúra | 899 |
Társadalmi | 900 |
Szellemi kultúra | 900 |
Tájékoztató irodalom "A világ népei" c. részhez | 903 |
"A világ népei" szövegében előforduló törzs- és népnevek | 906 |
Név- és tárgymutató | 915 |
Tartalomjegyzék | 949 |