| Matematika | |
| Előszó | 7 |
| Mi a matematika? | 9 |
| Néhány szó a matematikáról | 9 |
| Néhány megoldatlan probléma | 11 |
| A szám | 15 |
| A természetes számok | 15 |
| Számolás természetes számokkal | 16 |
| Az egész számok | 18 |
| A számok írása | 19 |
| Számrendszerek | 21 |
| Kettes számrendszer | 22 |
| Játékok a kettes számrendszer segítségével | 23 |
| Számelmélet | 25 |
| A prímszámok | 25 |
| Egy fontos kitérő | 27 |
| A számelmélet alaptétele | 31 |
| A számok osztói és többszörösei | 32 |
| Osztó és többszörös | 32 |
| Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös | 34 |
| Az eukleidészi algoritmus | 36 |
| A kongruencia | 38 |
| Egy kis kitérő | 39 |
| A kongruencia maradékosztályai | 41 |
| Az általános aRb ekvivalencia relációi | 42 |
| Kölcsönösen egyértelmű megfelelkezés | 43 |
| Halmazok ekvivalenciáj | 43 |
| Számolás kongruenciákkal | 45 |
| Diophantészi egyenletek | 48 |
| Oszthatósági szabályok | 50 |
| A kilences próba és a tizenegyes próba | 53 |
| A kínai maradéktétel | 54 |
| Megjegyzések a magasabbfokú kongruenciákról | 55 |
| Algebra | 59 |
| Kombinatorika | 59 |
| Permutáció | 60 |
| Ismétléses permutáció | 62 |
| A binomiális tétel | 62 |
| Variácó | 66 |
| Ismétléses variáció | 70 |
| Kombináció | 71 |
| Ismétléses kombináció | 73 |
| Sorozatok. Számtani sorozat | 75 |
| Egyenletek | 81 |
| Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek | 81 |
| Kétismeretlenes egyenletrendszerek | 89 |
| Determinánsok | 90 |
| A másodrendű determináns néhány tulajdonsága | 90 |
| Matrix | 95 |
| Háromismeretlenes egyenletrendszer | 95 |
| A racionális számok | 108 |
| A számegyenes | 123 |
| A valós számok | 134 |
| Intervallumskatulyázás | 146 |
| A halmazelmélet elemei | 151 |
| A másodfokú egyenlet | 172 |
| A hatványozás általánosítása | 179 |
| A logaritmus | 186 |
| A logaritmusokra vonatkozó azonosságok | 188 |
| A logarléci | 197 |
| A másodfokú egyenletek megoldása | 197 |
| Számolás komplex számokkal | 204 |
| Komplex szám, mint vektor | 206 |
| A harmadfokú egyenlet | 214 |
| A harmadfokú egyenlet megoldó képlete | 219 |
| Valós együtthatós harmadfokú egyenletek gyökeinek minősége | 222 |
| A negyedfokú egyenlet | 226 |
| Megjegyzések az n-ed fokú egyenlethez | 229 |
| Elemi síkgeometria | 233 |
| Bevezetés | 233 |
| A geometria tárgya és feladata | 234 |
| Néhány alapfogalom | 236 |
| Egyenes, félegyenes, távolság | 236 |
| A szög | 237 |
| A kör | 238 |
| Mértani hely | 239 |
| A szög mérése. A szögfajták | 239 |
| Párhuzamos egyenesek | 241 |
| Párhuzamos szárú szögek | 243 |
| Merőleges szárú szögek | 243 |
| A geometriai transzformáció | 244 |
| Párhuzamos eltolás | 244 |
| Forgatás | 245 |
| A tengelyes szimmetria | 246 |
| A sokszögek | 247 |
| A háromszög | 247 |
| A háromszögek legfontosabb vonalai | 248 |
| Az egyenlőszárú háromszög szimmetriájából következő tulajdonságai | 249 |
| A háromszög szögei | 249 |
| A külső szög | 250 |
| Összefüggés a háromszög oldalai és szögei között | 251 |
| Összefüggés a háromszög oldalai között | 252 |
| A háromszögek egybevágósága | 252 |
| A háromszögek egybevágóságának esetei | 253 |
| Geometriai szerkesztés | 253 |
| Alapszerkesztés | 255 |
| Nevezetes négyszögek | 261 |
| A trapéz | 261 |
| Paralelogrammák | 262 |
| A paralelogramma-tételek megfordításai | 263 |
| Deltoid | 265 |
| Szerkesztési feladatok | 265 |
| A kör | 265 |
| Az egyenes és a kör kölcsönös helyzete | 269 |
| Két kör kölcsönös helyzete | 271 |
| A kerületi szög | 271 |
| A körbe és a kör köré írt sokszögek | 276 |
| A háromszög nevezetes pontjai | 277 |
| A hasonlóság | 277 |
| Távolságok mérése | 279 |
| A háromszögek hasonlósága | 280 |
| A sokszögek hasonlósága | 281 |
| Szerkesztési feladatok | 287 |
| Arányos távolságok | 288 |
| Osztásarányok meghatározása | 290 |
| A súlyvonalak metszéspontja | 290 |
| Területátalakítások | 291 |
| Pitagorasz tétele | 292 |
| Összefüggés a körcikk ívhossza és területe között | 298 |
| A geometriai közép | 300 |
| Mértani közepek a derékszögű háromszögben | 300 |
| Trigonometria | 302 |
| A hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése | 302 |
| Néhány különleges szög függvényei | 303 |
| Összefüggések ugyanazon szög szögfüggvényei között | 303 |
| A derékszögű háromszög megoldása | 304 |
| A hegyesszögű háromszög megoldása | 306 |
| Sinus-tétel | 310 |
| Cosinus-tétel | 310 |
| A szögfüggvények értelmezése tetszőleges szögre | 312 |
| Az ívmérték | 312 |
| Inverz függvények. Ciklometrikus függvények | 315 |
| Összegzési tételek | 317 |
| Szögek összegének függvényei | 321 |
| Szögek különbségeinek függvényei | 323 |
| A szög kétszeresének, illetve felének függvényei | 323 |
| A tangens-tétel | 326 |
| A tompaszögű háromszög megoldása | 328 |
| Trigonometrikus azonosságok és egyenletek | 333 |
| A szabályos sokszögek | 341 |
| A szabályos sokszög szögeinek meghatározása | 341 |
| Térgeometria | 342 |
| Az egyenes és a sík | 342 |
| Az egyenesek hajlásszöge | 349 |
| A lapszög. Merőleges síkok | 352 |
| Három sík kölcsönös helyzete | 353 |
| Testszöglet | 354 |
| A triéder tulajdonságai | 354 |
| Szögletes testek | 355 |
| Euler tétele | 356 |
| A hasáb | 361 |
| Cavalieri tétele | 363 |
| A gúla | 364 |
| A csonkagúla | 366 |
| A görbelapú testek | 366 |
| A henger | 366 |
| A kúp | 367 |
| A csonka kúp | 368 |
| A göm | 368 |
| Gömbháromszögtan | 374 |
| Gömbi távolság | 374 |
| Gömbháromszög | 375 |
| A gömbkétszög és gömbháromszög felszíne | 376 |
| A gömbháromszög megoldása | 376 |
| A derékszögű gömbháromszög | 376 |
| A gömbháromszögtan sinus-tétele | 377 |
| A gömbháromszögtan cosinus-tétele | 378 |
| Távolságmeghatározás a földgömbön | 379 |
| Nem-eukleidészi geometria | 381 |
| Történelmi fejlődés | 381 |
| A háromféle lehetséges geometria | 382 |
| A sík három különböző formája | 383 |
| Analitikus geometria | 384 |
| Koordináta-rendszerek | 384 |
| Koordináta-rendszer az egyenesen | 384 |
| Koordináta-rendszer a síkban | 387 |
| Koordináta-rendszer párhuzamos eltolása | 390 |
| Koordináta-rendszer a térben | 391 |
| Vektorok | 395 |
| Az egyenes egyenletei | 396 |
| Vektorok a térben | 403 |
| Irányok, iránycosinusok | 409 |
| A sík egyenlete | 412 |
| Kúpszeletek | 414 |
| A kör | 415 |
| Parabola | 415 |
| Ellipszis | 417 |
| Hiperbola | 421 |
| Párhuzamos eltolás | 423 |
| Analízis | 429 |
| A határérték (limes) fogalma | 430 |
| Sorozatok fogalma, sorozatok határértéke | 430 |
| Monoton sorozatok | 435 |
| Mértani sor | 444 |
| Végtelen sorok | 444 |
| Néhány szó a végtelen sorokkal való számolásról | 455 |
| A természetes logaritmus alapszáma | 458 |
| A Cauchy-féle általános konvergencia kritérium | 460 |
| Bolzano-Weierstrass-tétel | 461 |
| Függvények határértéke | 462 |
| Feladatok függvények határértékeinek kiszámítására | 466 |
| Folytonosság | 469 |
| Folytonos függvények tulajdonságai | 472 |
| Az elemi függvények folytonosságai | 474 |
| Összetett függvény folytonossága | 476 |
| Monoton függvény folytonossága | 476 |
| A differenciálhányados | 477 |
| Néhány feladat a differenciálási szabályok gyakorlására | 484 |
| Függvények szélső értékei | 489 |
| Folytonosság és differenciálhatóság | 488 |
| Integrálszámítás | 489 |
| A határozott integrál | 496 |
| Differenciál- és integrálszámítás | 496 |
| Primitív függvény fogalma | 500 |
| A differenciálszámítás középérték-tétele | 506 |
| Néhány szó differenciál-egyenletekről | 518 |
| Matematikai logika | 522 |
| A matematikai logika helye a tudományok rendszerében | 522 |
| A matematikai logika rövid története | 523 |
| Néhány példa a matematikai logika tárgyában | 524 |
| Az ítéletkalkulus | 525 |
| Összefüggések a logikai műveletek között | 529 |
| A logikai függvénykalkulus | 531 |
| A kvantorok | 533 |
| Néhány szó a lineárius programozásról | 535 |
| Függelék | 538 |
| Matematikai jelölések és elnevezések | 538 |
| A számok logaritmusa 1-1000-ig | 540 |
| A szögfüggvények értéke | 542 |
| A szöggüggvények logaritmusa | 546 |
| Fizika | |
| Előszó | 553 |
| Mi a fizika? | 555 |
| Megfigyelés-kísérlet-mérés-törvény | 556 |
| A fizika helye a tudományok világában. - Mivel foglalkozik a fizika? | 556 |
| Tiszta fizika - alkalmazott fizika és a technika | 557 |
| A fizika felosztása | 558 |
| Mechanika | 559 |
| Az erő | 559 |
| Az erő mérése | 559 |
| A kilogrammsúly, a kilopond | 560 |
| A fajsúly | 560 |
| A nyomóerő és a nyomás | 562 |
| A rugalmassági erők | 563 |
| A súlypont és a testek egyensúlyi helyzetei | 565 |
| A testek állásának biztonsága | 566 |
| A munka | 567 |
| A munkasiker | 568 |
| Elektromos munkavégzés | 570 |
| 8 ezermillió kilowattóra | 570 |
| Az energia | 571 |
| Sokféle energia van | 573 |
| Fogy-e az energia munkavégzés közben? | 574 |
| Gépeink hatásfoka | 574 |
| Megoldhatatlan és megoldható problémák | 575 |
| A mozgást akadályozó erők | 576 |
| A súrlódás | 576 |
| A közegellenállás | 579 |
| Az egyszerű gépek | 583 |
| Az erőátviteli eszközök | 584 |
| A lépcső és a szerpentinút fizikája | 590 |
| Az iránymennyiségek, vektorok | 591 |
| A folyadékok és a gázok | 592 |
| A folyadékok összenyomhatósága - A hidraulikus fék | 594 |
| A hidraulikus prés | 595 |
| A vízvezeték. - A közlekedőedények | 596 |
| A felhajtóerő | 597 |
| Hogyan működnek az úszó sűrűségmérők? | 598 |
| A levegő súlya | 599 |
| Milyen lesz az időjárás? A légnyomásmérők | 601 |
| Mekkora mértékben nyomható össze a levegő és a gázok? | 601 |
| Hogyan működik a vérnyomásmérő? - A nyomásmérők | 602 |
| Nyomáskülönbségen alapuló eszközök | 603 |
| Folyadékok és gázok áramlása | 607 |
| A molekulásk között ható erők | 612 |
| A molekula | 612 |
| A felületi feszültség | 613 |
| Hogyan keletkezik a felületi feszültség? | 613 |
| A hajszálcső | 614 |
| A molekulák örökös mozgása | 614 |
| Diffúzió oldatok esetében | 616 |
| A mozgások tudománya | 616 |
| A kinematika | 616 |
| Dinamika | 624 |
| Periodikus mozgások | 635 |
| A forgómozgás | 635 |
| A hullámmozgás | 646 |
| Hangtan (Akusztika) | 651 |
| A hang hullámmozgása | 651 |
| Az ultrahang alkalmazásai | 652 |
| Hangvisszaverődés, szóródás | 653 |
| Rezonancia a hangtanban | 654 |
| A hangszín | 655 |
| A hang rögzítése | 655 |
| A hangerő | 657 |
| Alkalmas-e minden terem szónoklásra, hangversenyre? | 658 |
| Fénytan (Optika) | 660 |
| A fénysugarak | 660 |
| Fénytani eszközök | 680 |
| A fény hullámtermészete | 683 |
| A fény hullámmozgása | 686 |
| Vékony lemezek színei | 686 |
| Bevont felületű lencsék | 688 |
| Hőtan | 690 |
| A molekulák és mozgásuk | 690 |
| A molekulák mozgása és a hőmérséklet | 691 |
| A hőmérő | 691 |
| A meleg mennyisége | 693 |
| A hőtágulás a gyakorlati életben | 694 |
| A hő terjedése | 696 |
| A hő terjedésének módjai | 696 |
| A hővezetés | 696 |
| Hőterjedés áramlással | 697 |
| A hő terjedése sugárzással | 698 |
| Fűtés, tüzelés, szellőztetés | 699 |
| Halmazállapotváltozások | 700 |
| A fémek hőkezelése | 700 |
| Az olvadás-fagyás | 701 |
| Párolgás-forrás | 703 |
| A cseppfolyósodás. Lecsapódás | 704 |
| Alkalmazások | 705 |
| A hő mint energia | 708 |
| Az elektromosság | 713 |
| Az elektromos áram | 724 |
| Az elektromos áram hatásai | 731 |
| A hőhatás és alkalmazásai | 731 |
| Az áram vegyi hatása és alkalmazása | 735 |
| A mágnesesség és az elektromos áram | 739 |
| Az áramtekercs mágneses hatása | 741 |
| Az elektromos energiaátvitel | 753 |
| Kihozzuk a vezetőből az elektronokat | 756 |
| Az elektroncső | 761 |
| A fényelektromos hatás. - A fény elektronokat szabadít ki | 765 |
| Elektromos rezgések | 767 |
| Az elektromos sűrítő, kondenzátor | 767 |
| Az önindukció | 770 |
| Az elektromos rezgőkör | 773 |
| Az elektromágneses hullámok | 775 |
| A televízió | 777 |
| A radar | 780 |
| A félvezetők forradalmat okoznak az elektronikában | 784 |
| Az atommag fizikája | 789 |
| A gammasugárzás | 789 |
| Az alfasugárzás | 790 |
| A bétasugárzás | 791 |
| Az atomenergia természetes felszabadulása | 792 |
| A ködkamra és a számlálócső | 793 |
| Az atommag alkotórészei | 794 |
| Az atommagok összetétele | 795 |
| A radioaktív elemátalakulási sor | 796 |
| A rádium a polónium és a többi sugárzó elem | 796 |
| A természetes atommagátalakulás | 797 |
| A mesterséges atommagátalakítások | 798 |
| A mesterségesen felgyorsított lövedékek | 799 |
| A relativisztikus tömegnövekedés zavaró hatása és megszüntetése | 800 |
| A betatron úgy működik, mint a transzformátor | 801 |
| Az óriásgyorsítók | 802 |
| A magátalakítás tipikus esetei | 802 |
| Az atomenergia mesterséges felszabadítása | 805 |
| A magösszetételkor felszabaduló energia | 810 |
| A sugárzás modern elmélete | 815 |
| A sugárzó atom | 817 |
| A kozmikus sugárzás | 819 |
| A relativitás elmélete | 824 |
| Az általános relativitás elve | 829 |
| Kémia | |
| Előszó | 837 |
| Az anyag és átalakulásai | 839 |
| Néhány szó a kémia tudományáról | 839 |
| Mivel foglalkozik a kémia? | 841 |
| A világ anyagi egysége | 844 |
| Földünk, az elemek mintakollekciója | 846 |
| Thot istentől a királyt elnyelő éhes szürke farkasig | 851 |
| Az életelixírtől a mérlegig | 857 |
| Az atom felfedezése | 860 |
| A nagy rendszer | 865 |
| A periódusos rendszer ma | 867 |
| Az atomszerkezet néhány részlete | 873 |
| Atomok egymással és egymás ellen | 881 |
| A kristálytól a plazmáig | 888 |
| A kémia sajátos nyelve | 900 |
| A szervetlen kémia birodalma | 911 |
| Az oxigén, éltetőnk és ellenségünk | 911 |
| Az égés, a láng és a magja | 921 |
| Kémiai változás és energia | 930 |
| A hidrogén, világunk építőköve | 935 |
| Oxidáció és redukció | 940 |
| Egy "különös" folyadék | 944 |
| Savak-bázisok-sók | 952 |
| Egy kis rendcsinálás a reakciók között | 956 |
| A kémia és a villamosság | 962 |
| A "valódi" és a kolloid oldatok | 972 |
| Kalandozás az elemek között | 979 |
| A szénvegyületek kémiája | 1012 |
| A szerves kémia és az életerő | 1012 |
| A "csodálatos" szénatom | 1014 |
| A nyílt szénláncú vegyületek | 1019 |
| Nyílt láncú vegyülete több elemmel | 1028 |
| Szervzetünk néhány alapvető építőanyaga | 1052 |
| A benzol és származékai | 1061 |
| Egyéb gyűrűs vegyületek | 1077 |
| Az óriásmolekulák világából | 1079 |
| Néhány szó a biokémiáról | 1088 |
| Felhasznált főbb irodalmi források | 1100 |
| Kémiai elemek periódusos rendszere | 1101 |
| Név- és tárgymutató | 1103 |
Folytatás Microsoft-tal