A latin nyelvű humanitas poétikai stúdiumának elméleti könyvei a magyar irodalmi felvilágosodás korszakában

Grigely József latin nyelvű poétikai kompendiuma és mintái

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Tóth Sándor: A latin nyelvű humanitas poétikai stúdiumának elméleti könyvei a magyar irodalmi felvilágosodás korszakában ' összes példány

Kiadó:	Gradus ad Parnassum Kiadó
Kiadás helye:	Szeged
Kiadás éve:	1994
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	152 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-04-4102-0

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A manapság nyelvi nehézségek miatt amúgy is visszaszorult magyarországi latin nyelvű irodalmiság kutatása eddig viszonylag kevés figyelmet szentelt a magyar irodalmi felvilágosodás latinitásának. Az 1940-es években Huszti József szerkesztésében megjelenő Értekezések a magyarországi latinság köréből című sorozatnak is csak két dolgozata érintette a 18. századot (Nagy Elemér: Faludi Ferenc omniáriumának latin költeményei és jegyzetei. Ipolyság, 1943., Dániel Edit: Révai Miklós latin nyelvű költészete. Bp., 1943.). Ebből adódóan a korszak irodalomtörténetének kutatása szempontjából szükséges lenne a latin nyelvű irodalom részletesebb vizsgálata és annak feltérképezése, valamint a magyar nyelvű irodalomra tett hatásának kutatása. A kutatástörténet adósságát kívánja törlesztem ez a dolgozat, mely a latin nyelvű humanitás poétikai stúdiumának elméleti munkái közül Grigely József tankönyvének bemutatását tartotta szem előtt. Szerzőnk poétikai kompendiuma ügyes kompiláció, tehát magyar nyelvű fordítása (az egyébként is gyér neolatin forráskiadványokat tekintve, hol csak a szolnoki Verseghy-kiadás említhető) nem várható, és nem is lenne célszerű. De ugyanez a sorsa azon kisebb munkáknak is, melyekből Grigely merített. Vizsgálatuk azonban mégsem haszontalan, hiszen ezen poétikai kompendiumok elemzése és hatástörténeti kutatása érdekes eredményt hozhat csakúgy, mint a latin nyelvű költészet vizsgálata, mely az 1930-as években Varga László tanulmányai - Hannulik János, a XVIII. század Horatiusa (Debrecen, 1938.) és Németi Pál, a debreceni kollégium latin diákköltője (Debrecen, 1940.) napjainkban pedig Szörényi László dolgozatai alapján vált ismertté. Ugyancsak Szörényi László térképezte fel igen részletesen a magyarországi latin nyelvű honfoglalási epika történetét is, melynek a tanulmányozása az irodalomtörténetírás sok hiedelmét oszlatja el, ugyanakkor műve (Hunok és jezsuiták. Bp., 1993.) ezt az irodalomtörténeti kérdéskört új megvilágításba helyezi. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 7
I. BEVEZETÉS. A LATIN HUMANITAS ÉS A LATIN
NYELVHASZNÁLAT A MAGYARORSZÁGI FELVILÁGOSODÁS KULTÚRÁJÁBAN ....10
1 . A latin humanitas ....................................................................10
2. Miért a latin? A nyelv helyzete, szerepe a 18 - 19. század
fordulójának humán műveltségében ............................................11
II. A TANKÖNYVÍRÓ GRIGELY JÓZSEF ÉS AZ INSTITUTIONES POETICAE ..........17
IiL A POÉTIKAI INSTITUTIÓK GENERÁLIS RÉSZÉNEK
RÉTORIZÁLÓ SZEMLÉLETE ÉS TÍPUSAI ......................27
1. Kitekintés: Az 1787-es lnstitutiones ad eloquentiam című poétikai kompendium rendszere ..........................................27
2. Grigely lnstitutiones poeticae című művének bevezetése
és poétikai szemlélete ............................................................................37
IV. AZ INSTITUTIONES POETICAE „SPECIÁLIS" FEJEZETEI: A MŰFAJOK JELLEGÉNEK BEMUTATÁSA ÉS MEGHATÁROZÁSA GRIGELY POÉTIKAI
KOMPENDIUMÁBAN ......................................................................................42
1. A kézikönyv az eposzról és a drámáról szóló részei .. 42
De epopoeia ...........................................................................................42
De dramate ......................................................................................................47
2. A ,,kisebb költői műfajok" Grigely poétikai kompendiumában ................56
Az elégia ............................................................................................................58
Az epigramma ................................................................................................60
A szatíra ..............................................................................................................62
Az episztola ......................................................................................................64
A lírai költemények ....................................................................................66
Az ekloga ............................................................................................................72
A költői elbeszélések ....................................................74
Az alkalmi költemények ..........................................................................78
V. METRIKAI ALAPFOGALMAK ÉS VERSTANI - STILISZTIKAI INSTRUKCIÓK GRIGELY POÉTIKATANKÖNYVÉBEN ....................................................... 83
1. Előzmények és minták ...................................... 83
2. Az Institutiones poeticae verstani-stilisztikai összefoglalója ............ 86
VI. BEFEJEZÉS. GRIGELY JÓZSEF TANKÖNYVÉNEK MÉRLEGE ................. 98
APPENDIX
FEJEZETEK GRIGELY JÓZSEF TANKÖNYVÉBŐL ......... 101
I. KÖNYV ...................................................... 103
I. fejezet: A költészet meghatározásáról ..................... 103
II. fejezet: A költészet anyagáról .............................. 107
III. fejezet: A költészet formájáról ............................. 110
, VI. fejezet: Az epizódról vagy kitérésről, és a bevezetésről ..................................................... H4
•VII. fejezet: A machináról .................................. 116
VIII. fejezet; Az erkölcsökről .............................. 118
X. fejezet: A dikcióról .......................................... 121
XI. fejezet: A költészet keletkezésének okairól .............. 126
XII. fejezet: A költészet céljáról ................................ 128
XIII. fejezet: A költészet felosztásáról .......................... 129
JEGYZETEK ..................................................:....,;...... 131
JEGYZETEK AZ APPENDIXHEZ .......................... ...... 145
RÖVID BIBLIOGRÁFIA A 18. SZÁZAD ÉS A MAGYAR
IRODALMI FELVILÁGOSODÁS LATIN NYELVŰ IRODALMÁRÓL .......................147
FELHASZNÁLT IRODALOM ......................................... 149