| Bevezetés | 9 |
| A fogalom- és problématörténeti elemzés a filozófia történetírás elméletének szemszögéből | 9 |
| Filozófiatörténet-írási koncepciók a XX. századig | 10 |
| Filozófiatörténet-írási koncepciók a XX. századból | 16 |
| A filozófiatörténet-írás narratív modelljének néhány problémája | 22 |
| A filozófiatörténet posztmodern szemszögéből | 24 |
| A látszat fogalom- és problématörténeti elemzésének metafilozófiai előfeltevései | 26 |
| A fogalom- és problématörténeti elemzés néhány irányzata | 31 |
| Néhány, a látszatról szóló filozófiai monográfia jellege | 37 |
| A látszat mint mai tudományos probléma | 39 |
| Az álcázás és a látszatkeltő viselkedés | 40 |
| Az érzékelési illúziók mint pszichofiziológiai problémák | 41 |
| Az érzékelés antik elméleteinek tudománytörténeti helyéről | 41 |
| Az érzékcsalódások tudományo elemzéséről | 42 |
| A vizsgált korsza kijelölése és az összehasonlító elemzés legfontosabb támpontjai | 44 |
| A látszatfogalom kialakulásának előzményei és a jelenség fogalmának bevezetése a filozófiába | 48 |
| A látszat problémája a görög mindennapi életben | 48 |
| A látszat problémája az irodalmi művekben és más művészeti ágakban | 49 |
| A jelenség és a látszat mint probléma a kezdetektől Szókratészig | 55 |
| Az ismeretelmélet kezdetei a preszókratikus filozófiában | 55 |
| Xenophanész | 55 |
| Hérakleitosz | 56 |
| Parmenidész | 59 |
| Új utak megnyitása a jelenség fogalma felé | 65 |
| Zénon | 65 |
| Anaxagorász | 67 |
| Empedoklész | 69 |
| Melisszosz | 70 |
| Leukipposz | 70 |
| Démokritosz | 71 |
| Gorgiász | 76 |
| Az athéni filozófiai szintézis kezdetei | 77 |
| Prótagorász | 78 |
| Az etikai szemlélet térhódítása | 83 |
| Szókratész | 83 |
| A jelenség és a látszat problémája Szókratész korában | 86 |
| A kürénéi iskola | 89 |
| Az Akadémia és a látszat problémája | 90 |
| A görög tudomány és az Akadémia megalapítása | 90 |
| Platón | 91 |
| A filozófia feladatának meghatározásai Platónnál | 95 |
| A phantaszia fogalma Platónnál | 97 |
| A perspektivikus torzítás problémája Platónnál és az új domináns diszciplína felemelkedése | 102 |
| Az ismeretelméleti problémakör felértékelődése | 108 |
| Arisztotelész és az Akadémián belüli irányzatok | 108 |
| Az Arisztotelészről szóló szakirodalom néhány sajátossága | 109 |
| Az akadémiai irányzatok | 111 |
| Szpeuszipposz | 114 |
| Xenokratész | 119 |
| A logikai vizsgálódások kezdetei és a filozófiai diszciplínák elhatárolódása | 119 |
| Arisztotelész | 121 |
| A jelenség és a látszat problémája Arisztotelésznél | 122 |
| "A jelenségek megmentése" | 124 |
| A jelenség és az érzetek | 126 |
| A phantasziafogalom jelentősége Arisztotelésznél | 129 |
| Az arisztotelészi phantaszia szakirodalmának néhány sajátossága | 130 |
| A phantaszia idegen nyelvekre való fordításának problémái | 133 |
| A magyar fordítás problémái | 135 |
| Arisztotelész Platón-bírálata és a phantaszia fogalma | 136 |
| Az arisztotelészi phantaszia alapvető sajátosságai | 136 |
| Az érzéki sokféleség elismerése és az egyéniség előtérbe kerülése | 136 |
| A platóni phantasziafogalom arisztotelészi bírálata | 140 |
| Arisztotelész és a szpeuszipposzi "tudományos érzékelés" | 145 |
| Az időbeliség és a dologiság | 147 |
| A látszat és az ellentétesség | 149 |
| Metafilozófiai kérdésfelvetések az Akadémián belül | 153 |
| Az ismeretelmélet pozíciójának megerősödése a hellenizmus korszakának elején | 155 |
| Theophrasztosz | 156 |
| Theophrasztosz és a látszat problémája | 160 |
| A racionális phantaszia | 160 |
| Az ellentmondó érzékletek és a látszat problémája | 164 |
| A perspektivikus torzítással foglalkozó menandroszi töredék értelmezése | 166 |
| A látás elmélete Arisztotelészig | 169 |
| Az ismeretelméleti fordulat kiteljesedése | 177 |
| A jelenség és a látszat státuszának megváltozása a klasszikus korszak végén | 179 |
| A korai szkepticizmus | 182 |
| A korai szkepticizmus, valamint a jelenség és a látszat problémája | 184 |
| Pürrhón | 186 |
| Ismeretelméleti problémák Pürrhón filozófiájában | 190 |
| Timón | 198 |
| A jelenség fogalma mint kritérium | 199 |
| A filozófiai tudat kialakulása | 202 |
| Az epikureus iskola megalapítása | 206 |
| Epikurosz | 207 |
| A sztoikus iskola megalapítása | 211 |
| Epikurosz | 211 |
| Kitioni Zénón ismeretelméletének alapelemei | 214 |
| A Középső Akadémia ismeretelméleti kritikája | 219 |
| Arkeszilaosz | 221 |
| Akreszilaosz szkepticizmusa és Zénónnal folytatott vitája | 224 |
| Laküdész | 228 |
| Látáselmélet Arisztotelész után | 229 |
| A sztoikus filozófia megújulása és a megismerést közvetítő phantaszia új koncepciója | 239 |
| Khrüszipposz | 239 |
| A filozófia feladatának meghatározása Epikurosznál, Zénónnál, Arkeszilaosznál és Khrüszipposznál | 248 |
| Az Új Akadémia és az igazság kritériuma | 254 |
| Karneadész | 257 |
| A Karneadész utáni időszak | 267 |
| Panaitosz | 269 |
| Philón | 271 |
| A phantaszia akadémiai felfogásának megváltozása | 273 |
| A látszat tárgyalásának új dimenziói | 276 |
| Antiokhosz | 278 |
| Az akadémiai és a pürrhónikus szkepszis kölcsönhatásának második szakasza | 280 |
| Az újpürrhónikkus iskola megalapítása | 281 |
| Ainészidémosz | 284 |
| Ainészidémosz viszonya Karneadészhoz | 286 |
| Ainészidémosz hérakleitizmusa | 290 |
| A szkepticizmus fontosabb hatásterületei | 292 |
| A belső bizonyosság felértékelődése | 292 |
| A kétfelé való érvelés és a római magán- és államjog | 293 |
| A látszat kutatása, az igazság ismérve és a tudományos módszer kialakulása | 296 |
| Záró gondolatok | 298 |
| Válogatott szakirodalom | 303 |
Folytatás Microsoft-tal