A légutak csőtükrözése

Előszó

Kirstein A. 1894-ben indította el vizsgálatait, melyek rövid idő alatt meghozták a sikert: új vizsgálati eljárást talált fel, melynek az autoskopia nevet adta. 1895. május 15-én a "Berliner medizinische Gesellschaft", majd május 24-én a "Berliner laryngologische Gesellschaft" ülésén bemutatta új módszerét, 1896-ban pedig összefoglaló munkája jelent meg "Die Autoscopie des Kehlkopfes u. der Luftröhre" címmel. Ebben a munkájában alkalmasnak mondja az "autoskopiát" a gége és a légcső közvetlen megtekintésére, a gégében és légcsőben műtétek végzésére, a légutakba került idegentestek eltávolítására. Az idegentestek kezelésében - írja - az autoskopia gyakran teszi majd feleslegessé a légcsőmetszést.
A gégében közvetett úton, tükör és prizma segítségével már előbb is végeztek számtalan vizsgálatot és műtétet, távolítottak el idegentestetn. Ez a mód azonban nem oldotta meg a csecsemő és kisgyermek gégevizsgálatának, kezelésének, a beékelődött idegentestek eltávolításának kérdését és még több más kérdést. Annyira nem, hogy a hypopharynxba és a gégébe szorult idegentesteket sokszor csak külső műtéttel lehetett eltávolítani. Számításba jött a pharyngotomia subhyoidea és a thyreotomia. A pharyngotomia subhyoideára idegentest-eltávolítás céljából ma már szinte soha nem gondolunk. thyreotomiára is alig-alig. De hogy a csőtükrözés bevezetése előtt még az előbbire is aránylag milyen gyakran került sor, arra Honsell 1899-ben összeállított statisztikája mutat rá. Az összeállítás 93 pharyngotomia subhyoidea esetet ölel fel. Ezek közül "tízre a cavum pharyngolaryngealeban levő idegentest eltávolítása végett volt szükség." Vissza