| A nyelvtan fogalma, tárgya és felosztása | 3 |
| A nyelvtan és a nyelvművelés összefüggése | 9 |
| Hangtan | |
| A hangtan fogalma, tárgya és felosztása | 19 |
| A beszélőszervek és működésük | 21 |
| A beszédhang fogalma és az egyes beszédhangokat meghatározó sajátságok | 26 |
| A magán- és a mássalhangzók fogalma és különbsége | 28 |
| A magyar beszédhangok | |
| A magyar magánhangzók leírása és rendszere | 30 |
| A magyar mássalhangzók leírása és rendszere | 36 |
| A hanzósság, a hangsúly, a hanglejtés fogalma és nyelvi szerepe | 44 |
| A szótag fogalma és a szótagalkotás törvényei | 48 |
| A hangkapcsolatok törvényszerűségei | 53 |
| A magánhangzók egymásra hatása | |
| A hangrend | 53 |
| A hangrendi illeszkedés | 54 |
| A magánhangzók kivetése és betoldása | 56 |
| A mássalhangzók egymásra hatása | |
| Az igazodás | 57 |
| A hasonulás | 58 |
| Az összeolvadás | 61 |
| A mássalhangzók rövidülése, kiesése és betoldása | 62 |
| A hangkapcsolati törvényszerűségek hatása a helyes magyar kiejtésre és helyesírásra | 63 |
| Szótan | |
| A szótan fogalma, tárgya és felosztása | 69 |
| A szó fogalma és a magyar szavak jellemző sajátságai | 73 |
| A szó alakjának és tartalmának kapcsolata | 77 |
| A szójelentés | |
| A szójelentés fogalma | 82 |
| Az egy- és a többjelentésű szavak | 85 |
| Az állandó és az alkalmi jelentés | 87 |
| A szó értelme és a többértelműség | 88 |
| A szavak alaki, illetve tartalmi egyezése, rokonsága és eltérése | |
| Az azonos alakú szavak | 91 |
| A rokon értelmű szavak | 93 |
| Az eltérő és az ellentétes tartalmú szavak | 94 |
| A szóhangulat és forrásai | 96 |
| A jelentésváltozás fogalma, osztályozási szempontjai és főbb típusai | 99 |
| A szókincs fogalma és réteződése | |
| A nemzeti nyelv teljes szókészlete és a köznyelvi szókincs | 105 |
| Az egyén szókincse | 106 |
| A nyelvrétegek szókincse | 107 |
| Szókincsünk eredeti és idegen elemei | |
| Az eredeti magyar szókincs és belső keletkezésű szavaink | 110 |
| Szókészletünk idegen szerzeményei | 111 |
| A szóértékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek | 115 |
| A szófajok | |
| A szó lexikai és grammatikai általánosító jellege | 117 |
| A szófaj fogalma és a szófajok rendszere | 119 |
| Az ige | |
| Az ige fogalma és fajai | 124 |
| Az igeként használt egyéb szófajok | 129 |
| A névszó | |
| A főnév | 130 |
| A melléknév | 138 |
| A számnév | 143 |
| A névmás | 146 |
| A határozószó | |
| A valóságos határozószó | 156 |
| A módosító szó | 158 |
| A határozói igenév | 159 |
| Az igekötő | 161 |
| A viszonyszó | |
| A névutó | 163 |
| A kötőszó | 165 |
| A névelő | 167 |
| Az indulatszó | |
| A valóságos indulatszó | 169 |
| Az állathívogató és terelő szók | 170 |
| A réják | 170 |
| A szóalak általános kérdései | |
| A szóelem (=szórész) fogalma és fajtái | 172 |
| A szóelemek kapcsolódásának sorrendje és módja | 173 |
| A szótövek tárgyalásának lehetséges szempontjai | 175 |
| Az igetövek | |
| A többalakú változatlan tőhangzójú tövek | 178 |
| A többalakú változó tőhangzójú tövek | 179 |
| A névszótövek | |
| Az egyalakú tövek | 181 |
| A többalakú változatlan tőhangzójú tövek | 182 |
| A többalakú változó tőhangzójú tövek | 183 |
| A többi szófaj tőtípus-vonatkozásai | 186 |
| A szóalkotás | |
| A szóalkotás fogalma és fajtái | 187 |
| A szóösszetétel | |
| A szóösszetétel fogalma és jelentésvonatkozásai | 187 |
| A szóösszetétel szerkezetvonatkozásai | 188 |
| Az összetételtípusok szófaji, alaki stb. vonatkozásai | 190 |
| A szóképzés | |
| A szóképzés fogalma | 191 |
| A képzők alaki vonatkozásai, funkciója, jelentése és hangulati értéke | 192 |
| Igeképzés | |
| Az igéből képzett igék | 195 |
| A névszóból képzett igék | 198 |
| Más szófajból képzett igék | 199 |
| Névszóképzés | |
| Az igéből képzett főnevek | 199 |
| A névszóból képzett főnevek | 200 |
| Más szófajból képzett főnevek | 202 |
| Az igéből képzett melléknevek | 202 |
| A névszóból képzett melléknevek | 202 |
| Más szófajból képzett melléknevek | 203 |
| A számnévképzők | 203 |
| A névmásképzők | 203 |
| Egyéb szófajok képzése | 204 |
| A játszi szóképzés és az idegen képzőkkel alkotott szavaink | 204 |
| A szóalkotás ritkább módjai | |
| Az analógiás kikövetkeztetés | 205 |
| A szóalakvegyülés | 205 |
| A népetimológia | 205 |
| A szórövidítés fogalma és módjai | 205 |
| A hangrendi átcsapás | 206 |
| A szóhasadás | 206 |
| A jelezés és ragozás | |
| A szófajok szerepe a jelezésben és ragozásban | 207 |
| A magyar ragozásrendszerek áttekintése | 207 |
| Az igéhez járuló jelek és ragok | |
| Az igemódok és igeidők | 209 |
| Nyelvünk igealakjainak rendszere | 215 |
| A rendhagyó és hiányos ragozású igék | 221 |
| A névszóhoz járuló jelek és ragok | |
| A többes szám jelei | 222 |
| A birtokjel | 224 |
| A fokozás fogalma, köre és rendszere | 224 |
| Az ún. meghatározó jel | 226 |
| A birtokos személyragozás | 226 |
| A névragozás | 228 |
| Mondattan | |
| A mondattan fogalma, tárgya és felosztása | 233 |
| A mondat értékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek és mondatsémák | 235 |
| A közmondások és szállóigék főbb csoportjai | 235 |
| A köszöntések, jókívánságok, szitkok, udvariassági formák | 239 |
| A mondatsémák | 240 |
| A szó- és a mondatértékű szólások összefüggése és különbsége | 241 |
| A mondat | |
| A mondat fogalma és tagolódása | 243 |
| A mondat nyelvi formája és a mondattagolás eszközei | 245 |
| A mondatok fajai | 247 |
| A mondatok szerkezeti osztályozása | 248 |
| A mondatok osztályozása a beszélő szándéka szerint | 249 |
| A mondatok tartalmi osztályozása | 249 |
| A mondatokban kifejezett tartalom minősége szerint | 257 |
| A szabályos formáktól eltérő mondatfajták | 260 |
| A szószerkezet fogalma és fajai | |
| A mondat kéttagúságának lényege és a mondattan fogalma | 262 |
| A mondattagok egymáshoz való viszonya és a szószerkezet fogalma | 263 |
| A mondattagok és az alaptagok különbsége, egymáshoz való viszonya | 264 |
| A bővített és a bővítményi tagok fogalma és egymáshoz való viszonyításának jellemzői | 265 |
| A szószerkezet és a szókapcsolat tartalmi, funkciós és nyelvi különbségei | 267 |
| A szószerkezetek fajtái | 269 |
| A szószerkezet szófaji és alaktani vonatkozásai | 270 |
| Az egyszerű mondat | 273 |
| Az alanyi-állítmányi (predikatív) szerkezet | 273 |
| A tárgyas (objektális) szerkezet | 285 |
| A határozós (determinatív) szerkezet | 294 |
| A magyar határozórendszer | 299 |
| A komplex-határozós szerkezetek | 321 |
| A jelzős (attributív) szerkezet | 325 |
| Az egyszerű és az összetett szerkezetek sajátos típusai | 341 |
| A hangsúly szerepe az egyszerű mondatban | 360 |
| A hanglejtés szerepe az egyszerű mondatban | 364 |
| Az egyszerű mondat szórendje | 368 |
| Az összetett mondat | 376 |
| Az összetett mondat fogalma és fajtái | 376 |
| A mellérendelt összetett mondat fogalma, kifejezésmódjai és fajtái | 377 |
| Az alárendelt összetett mondat fogalma, kifejezésmódjai és fajtái | 389 |
| A többszörösen összetett mondatok | 416 |
| A mondatrend és a mondatátszövődés kérdései | 420 |
Folytatás Microsoft-tal