A leíró magyar nyelvtan alapjai

Kézirat

Szerző

Lektor

Budapest

'Rónai Béla: A leíró magyar nyelvtan alapjai ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1973
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	535 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi száma: J 11-580.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A nyelvtan fogalma, tárgya és felosztása	13
A nyelvtan és a nyelvművelés összefüggése	17
Hangtan
A hangtan fogalma, tárgya és felosztása	25
A beszélőszervek és működésük	26
A beszédhang fogalma és az egyes beszédhangokat meghatározó sajátságok	31
A magán- és a mássalhangzó fogalma és különbsége	33
A magyar beszédhangok	36
A magyar magánhangzók leírása és rendszere	36
A magyar mássalhangzók leírása és rendszere	43
A hangzósság, a hangsúly, a hanglejtés fogalma és nyelvi szerepe	55
A szótag fogalma és a szótagalkotás törvényei	62
A hangkapcsolatok törvényei	67
A magánhangzók egymásra hatása	67
A hangred	67
A hangrendi illeszkedés	68
A magánhangzó kivetés és betoldás	70
A mássalhangzók egymásra hatása	73
Az igazodás	73
A hasonulás	74
A részleges hasonulás	74
A teljes hasonulás	76
Az összeolvadás	77
A réshangúvá válás	78
A zár-réshangúvá válás (affrikáció)	78
A palatális képzésűvé válás	78
A mássalhangzók rövidülése, kiesése és betoldása	78
Az élőszóbeli nyelvhasználat
A beszéd és a beszédművelés	83
A beszéd belső és külső követelményei	87
A beszédtechnika	87
A beszédlégzés	90
A hangindítás	99
A magán- és mássalhangzók helyes képzése	101
A hangmagasság	101
A hangszín	108
A toldalékcső	109
A helyes kiejtés kérdései	116
A szóelemek kiejtése és a hangkapcsoatok	128
A régies írású családnevek és az idegen szavak kiejtése	135
A mondatfonetikai eszközök	138
A beszédhibák	147
A változatos beszéd	149
A beszélő mozdulatai	153
Szótan
A szótan fogalma, tárgya és felosztása	163
A szó fogalma és a magyar szavak jellemző sajátosságai	165
A szó alakjának és tartalmának kapcsolata	169
A szójelentés	177
A szójelentés fogalma	177
Az egy- és többjelentésű szavak	179
Az állandó és az alkalmi jelentés	181
A szó értelme és a többértelműség	184
A szavak alaki, illetve tartalmi egyezése, rokonsága és eltérése	188
Az azonos alakú szavak	189
A rokon értelmű szavak	193
Az eltérő és ellentétes értelmű szavak	198
A szóhangulat és forrásai	201
A szókincs fogalma és rétegződése	208
A nemzeti nyelv teljes szókészlete és a köznyelvi szókincs	209
Az egyén szókincse	210
A nyelvrétegek szókincse	211
Szókincsünk eredeti és idegen elemei	213
Az eredeti szókincs és belső keletkezésű szavaink	214
Szókészletünk idegen szerzeményei	215
A szóértékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek	217
A szófajok
A szó lexikai és grammatikai általánosító jellege	222
A szófaj fogalma és a szófajok rendszere	224
Az ige	231
Az ige fogalma és fajai	231
Az igeként használt egyéb szófajok	234
A névszó	238
A főnév	238
A melléknév	247
A számnév	252
A névmás	256
A határozószó	266
A valóságos határozószó	266
A módosító szó	267
A határozói igenév	269
Az igekötő	270
A viszonyszó	273
A névutó	273
A kötőszó	275
A névelő	277
Az indulatszó	280
A valóságos indulatszó	280
Az állathívogató és terelő szó	281
A réják	281
A szóalak általános kérdései
A szóelem fogalma és fajtái	283
A szóelemek kapcsolódásának sorrendje és módja	284
A szótövek tárgyalásának lehetséges szempontjai	286
Az igetövek	290
A többalakú változatlan tőhangzójú tövek	291
A többalakú változó tőhangzójú tövek	291
A névszótövek	294
Az egyalakú tövek	294
A többalakú változatlan tőhangzójú tövek	294
A többalakú változó tőhangzójú tövek	295
A többi szófaj tőtípus-vonatkozásai	298
A szóalkotás
A szóalkotás fogalma és fajtái	301
A szóösszetétel	301
A szóösszetétel fogalma és jelentésvonatkozásai	301
A szóösszetétel szerkezetvonatkozásai	302
Az összetételtípusok szófaji, alaki stb. vonatkozásai	304
A szóképzés	307
A szóképzés fogalma	307
A képzők alakja, funkciója, jelentése és hangulati értéke	307
Igeképzés	311
Az igéből képzett igék	311
A névszóból képzett igék	314
Más szófajból képzett igék	315
Névszóképzés	315
Az igéből képzett főnevek	315
A névszóból képzett főnevek	315
Más szófajból képzett főnevek	316
Az igékből képzett melléknevek	317
A névszóból képzett melléknevek	317
Más szófajból képzett melléknevek	318
A számnévképzők	318
A névmásképzők	319
Egyéb szófajok képzése	319
A játszi szóképzés és az idegen képzőkkel alkotott szavak	320
A szóalkotás ritkább módjai	320
Az analógiás kikövetkeztetés	320
A szóalakvegyülés	321
A népetimológia	321
A szórövidítés fogalma és módjai	321
A hangrendi átcsapás	322
A szóhasadás	322
A jelezés és ragozás
A szófajok szerepe a jelzésben és ragozásban	325
A magyar ragozásrendszerek áttekintése	325
Az igéhez járuló jelek és ragok	326
Az igemódok és igeidők	327
Nyelvünk igealakjainak rendszere	332
A rendhagyó és hiányos ragozású igék	337
A névszóhoz járuló jelek és ragok	339
A többes szám jelei	340
A birtokjel	341
A fokozás fogalma, köre és rendszere	342
Az ún. meghatározó jel	343
A névszói személyragozás	343
A névragozás	349
Mondattan
A mondattan fogalma, tárgya és felosztása	355
A mondatértékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek és mondatsémák	356
A közmondások és szállóigék főbb csoportjai	347
A köszöntések, jókívánságok, szitkok, udvariassági formák	360
A mondatsémák	362
A szó- és a mondatértékű szólások összefüggése és különbsége	363
A mondat
A mondat fogalma és tagolódása	366
A mondatok fajai	368
A mondatok szerkezeti osztályozás	368
A mondatok osztályozása a beszélő szándéka szerint	370
A mondatok tartalmi osztályozása	371
A közlő mondatok lehetnek	371
A kérdő mondatok lehetnek	376
A mondatokben kifejezett tartalom minősége szerint	377
Állító, mégpedig feltétlenül vagy feltételesen állító mondatok	377
Tagadó, mégpedig feltétlenül vagy feltételesen tagadó mondatok	378
A szabályos formáktól eltérő mondatfajták	379
A szószerkezet fogalma és fajai	384
A mondat kéttagúságának lényege és a mondattag fogalma	384
A szószerkezet fogalma	384
A szószerkezet és a szókapcsolat tartalmi, funkciós és nyelvi különbségei	387
A szószerkezetek fajtái	389
A szószerkezetek szófaji és alaktani vonatkozásai	391
Az egyszerű mondat
Az alany-állítmányi (predikatív) szerkezet	395
A predikatív szerkezet alanyi funkciójú tagja	396
A predikatív szerkezete állítmányi funkciójú tagja	398
A predikatív szerkezet alanyi és állítmányi tagjának egyezése	403
A tárgyas (objektális) szerkezet	407
A tárgyas szerkezet fogalma	407
A tárgyas szerkezet fajtái és kifejezésmódjai	408
A tárgyas viszony jelentésárnyalatai	410
A tárgyas szerkezetek mondatbeli szerepe	410
A tárgyas szerkezet szófaji vonatkozásai	411
A tárgyas szerkezet alaki vizsgálata	412
A tárgyas szerkezet bővített tagjának alaki vonatkozásai	413
A határozós (determinatív) szerkezet	415
A határozós szerkezet fogalma	415
A határozók rendszere	415
A határozók kifejező eszközei	417
A határozós szerkezetek mondatbeli szerepe	418
A magyar határozórendszer	420
A helyhatározók	420
Az időhatározók	425
Az állapothatározók	427
A módhatározók	430
Az okhatározó	433
A célhatározó	434
Az állandó határozók	435
A jelzős (attributív) szerkezet	439
A jelzős szerkezet fogalma	439
A jelzős szerkezetek mondatbeli szerepe	439
A jelzők rendszere	440
A minősítő jelzős szerkezetek	441
Az elöl álló, tulajdonképpeni minősítő jelző	442
Az utójelző vagy értelmező	447
A birtokos jelzős szerkezet	449
Az egyszerű és az összetett szerkezetek sajátos típusai	454
A kettős komplex szerkezetek	455
A kereszteződő komplex szerkezetek	459
Az átmeneti komplex szerkezetek	463
A kihagyásos szerkezetek	464
A szervetlen mondatrészletek	466
Az egyszerű mondat összetett szószerkezetei	469
A hangsúly szerepe az egyszerű mondatban	477
A mondathangsúly fogalma és főbb típusai	477
A nyomatékos és a nyomatéktalan mondat	480
A mondathanglejtés fogalma és főbb típusai	480
Az egyszerű mondat szórendje	483
A szórend fogalma és fajtái	484
Az igekötők szórendi helye	487
Az összetett mondat
Az összetett mondat fogalma és fajtái	491
A mellérendelt összetett mondat fogalma, kifejezésmódjai és fajtái	491
Az alárendelt összetett mondat fogalma, kifejezésmódjai és fajtái	199
A többszörösen összetett mondatok	528
A mondatrend és a mondatátszövés kérdései	531

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem