| Bevezetés | |
| A lélektan feladata | 17 |
| Régibb fogalmi meghatározások | |
| A lélektan mint a közvetetlen tapasztalat tudománya | |
| Viszonya a szellemi tudományokhoz és a természettudományhoz | |
| A lélektan általános irányai | 21 |
| Metaphysikai lélektan: spiritualistikus és materialistikus, dualistikus és monistikus rendszerek | |
| Tapasztalati lélektan: irányzatainak kettős beosztási alapja | |
| A belső érzék lélektana | |
| A lélektan, mint a közvetetlen tapasztalat tudománya | |
| Leiró lélektan: tehetség-lélektan | |
| Magyarázó irányzatok: intellectualistikus és voluntaristikus lélektan | |
| Intellectualistiksu irányzatok: logikai elmélet és associatio-lélektan | |
| A képzetek téves intellectualistikus tárgyiasítása | |
| Voluntaristikus lélektan | |
| A jelen előadás vezető elvei | |
| A lélektan módszerei | 33 |
| A kisérlet és megfigyelés általános viszonya | |
| Alkalmazás a lélektanra: a kisérleti módszer sajátos jelentése e téren | |
| A tiszta megfigyelés a lélektanban. A szellemi alkotások elemzése: nép-lélektan | |
| A tárgy általános áttekintése | 39 |
| A lélektan analytikai és synthetikai feladata. A lelki elemek | |
| Az egyes synthetikai feladatok emelkedő sorrendben: lelki képletek, összefüggések és fejlődések | |
| A lelki történés törvényei és azok causalitása | |
| A lelki elemek | |
| A lelki elemek főalakjai és általános tulajdonságai | 42 |
| A lelki elemeket elvonás útján nyerjük | |
| A lelki elemek két fajtája: érzetek és egyszerű érzelmek | |
| A lelki folyamatok elemi természete és specifikus mivolta nem azonos | |
| A lelki elemek közös tulajdonságai: qualitás és intensitás | |
| Egynemű és sokféle, egydimensiójú és többdimensiójú qualitás-rendszerek | |
| Az érzet- és érzelem-elemek megkülönböztető vonásai | |
| Adalékok az érzet és érzelem történetéhez | |
| A tiszta érzetek | 51 |
| A tiszta érzet fogalma | |
| Az érzetek előállása. Az érzet-ingerek | |
| Az érzetrendszerek physiologiai substratumai. Mechanikai és chemiai érzékek | |
| A specifikus energia úgynevezett törvénye | |
| Az érzetkülönbségek és a physiologiai ingerléskülönbségek párhúzamosságának törvénye | |
| Az általános érzék érzetei | 58 |
| Az általános érzék fogalma és annak érzetrendszerei | |
| Az általános érzékeszerv különböző részeinek tulajdonságai és különbségei | |
| Közelebbi adatok az általános érzék négy qualitásrendszeréről | |
| A hangérzetek | 61 |
| Egyszerű zörejérzetek | |
| Hangérzetek | |
| A hangérzetek rendszere | |
| A szag- és ízérzetek | 64 |
| Szagérzetek | |
| Szagosztályok. A szagingerek kölcsönös semlegesítése | |
| Ízérzetek | |
| A négy főqualitás | |
| Az ízingerek keverése és megszüntetése | |
| A fényérzetek | 66 |
| A szintelen érzetek | |
| A szinérzetek | |
| A szinek teltsége | |
| A szinek világossága | |
| Vonatkozások a szintelen és szines világosságérzetek közt | |
| A fényérzetek háromdimensiójú rendszere | |
| A négy főérzet | |
| Vonatkozások érzet és inger közt a fényérzékre nézve | |
| Kiegészítő szinek és szinelegyítések | |
| A három alapszin | |
| Következtetések az ideghártya photochemiai ingerlésére | |
| Fény- és szin-contrastok | |
| Physiologiai elméletek | |
| Az egyszerű érzelmek | 83 |
| Az egyszerű érzelmek általános jellemzése | |
| Érzéki érzelmek (az érzet érzelmi hangúlata) | |
| Vonatkozások érzet- és érzelemváltozás közt | |
| A qualitativ érzetváltozások befolyása az érzelemváltakozásra | |
| Az érzetintensitás befolyása az érzelmekre | |
| Az egyszerű érzelmek sokfélesége | |
| Az érzelem három főirányzata | |
| Példák az egyes alakokra | |
| A három érzelemirány összefüggése a lelki folyamatok lefolyásával | |
| Az érzelmek physiologiai kisérő-jelenségei | |
| Különös vonatkozás az érlökésekhez | |
| Az érlökéshatások physiologiai schémája | |
| A lelki képletek | |
| A lelki képletek fogalma és beosztása | 97 |
| "A lelki képlet" fogalmának meghatározása | |
| A lelki képletek összetétele | |
| Azok beosztása | |
| Az intensiv képzetek | 100 |
| Az intensiv képzetek általános tulajdonságai. Az összeolvadás | |
| Az intensiv összeolvadások átnézete az egyes érzékmezőkön | |
| Intensiv hallóképzetek: az egyeshang | |
| A teljes hangösszeolvadás föltételei | |
| Az együtthangzás | |
| A különbözeti hangok | |
| A zörej | |
| Elméletek a hangelemzésről és hangösszeolvadásról | |
| A téri képzetek | 108 |
| Az extensiv képzetek általános fogalma. A téri képzetek különös ismertetőjegyei | |
| A téri képzetek elemzésének lélektani feladata | |
| A téri képzetek fajai | |
| A téri tapintóképzetek | 110 |
| A tapintó-ingerek localisatiója. A qualtiativ helyi-jelek | |
| A látó téri tapintó-képzeteinek előállása | |
| A vak tapintó-érzéke | |
| A vak téri képzeteinek elmélete | |
| A tapintó-érzék térösszeolvadásainak általános jelleme | |
| Összeolvadások emlékezetelemekkel | |
| A maga mozgásának képzetei a látónál | |
| Ugyanezen képzetek a vakonszületettnél | |
| Az ösztest helyzetéről és mozgásáról való képzetek | |
| Elméletek a téri tapintó-képzetek keletkezéséről | |
| A téri látóképzetek | 119 |
| A látóképzetek általános jelleme | |
| Annak általános tényezői | |
| A látóképzet elemeinek kölcsönös orientálása | 120 |
| Localisatio a látómezőben | |
| Localisatióélesség a látómező különböző régióiban. Direct és indirect látás | |
| A szem mozgásai | |
| A szemmozgások vonatkozása a localisatióhoz | |
| Állandó irány- és nagyságcsalódások a látómezőben a szem mozgástörvényei következtében | |
| Váltakozó irány- és nagyságcsalódások az önkényes mozgás általános érvényű tulajdonságai következtében | |
| A téri nagyságok függetlensége a látómezőben az ideghártya-elemek sűrűségétől | |
| A téri látás két tényező functiója. Az ideghártya helyi-jeleiről való föltevés szükségessége és azok tapasztalati kimutatása | |
| A téri látás általános elmélete | |
| A látóképzeteknek az érzékelő alanyhoz való orientálása | 133 |
| Orientálási pont a kétszemű látásnál. Az orientáló-vonal iránya | |
| Az orientáló-vonal nagyságának képzete | |
| A távol és közel megkülönböztetése | |
| Különböző távolságú pontok felfogása | |
| A binoculáris testi képzetek elmélete | |
| A mélységképzetek váltakozó föltételei. A rögzítő vonalak befolyása | |
| A binocularis kettősképek és a távolsági localisatio | |
| Az elemek kölcsönös orientálása és az alanyhoz való orientálásuk közti vonatkozások | 138 |
| Az állva-látás | |
| A látómező-felület | |
| A mélység complex helyi-jelei és a binocularis parallaxis | |
| A stereoskop | |
| Monoculáris mélységképzetek. Az alkalmazkodás befolyása | |
| A távlat elemei | |
| Az elméletek átnézete | |
| Az idői képzetek | 143 |
| Az idői képzetek általános föltételei | |
| Az idői rend ismertető jegyei a téri renddel szemben | |
| Az időképzetek alakjai és azok nyelvi jelölései | |
| Az idői tapintóképzetek | 145 |
| A tapintó-készülékek mechanikai tulajdonnságainak vonatkozása az időképzetekhez | |
| A rythmikus tapintó-mozgások | |
| A tapintó-érzék ütemképzetei | |
| Az idői hallóképzetek | 148 |
| A hallóérzék elősegítő tulajdonságai. Folytatólagos és megszaggatott rythmusok | |
| Egyszerű tapintó-képzetek elemzése. Az érzetlefolyás befolyása azokra | |
| A rythmikus időfelfogás változásai váltakozó objectiv föltételek révén | |
| A rythmikus időképzetek subjecitv föltételei | |
| Az idői képzetek általános föltételei | 153 |
| Az idői képzetek specifikus jellem | |
| A belső nézőpont | |
| Az idő örökös folyása és egydimensiójú mivolta | |
| Az időképzetek általános elmélete. Az időjelek | |
| Az idő geométriai érzékítése. Nativistikus és genetikus elméletek | |
| Az összetett érzelmek | 157 |
| A kedélymozgalmak általánosságban | |
| Az intensiv érzelemkapcsolatok jelleme | |
| Érzelmi componensek és resultánsok: részleges és összérzelmek. Az érzelmi elemek összeszövődései | |
| Magyarázat zenei együtthangzásokon | |
| A közérzelem | |
| A közérzelem physiologiai elméleteinek elégtelensége | |
| Élvezet- és gyötrődés-érzelmek | |
| Contrastérzelmek | |
| Az aesthetikai elemi-érzelmek. Tetszés és nem tetszés | |
| Intensiv és extensiv érzelmek | |
| Az intensiv érzelmek: szín- és hangkapcsolatok | |
| Az extensiv érzelmek: alakérzelmek és rythmikus érzelmek | |
| Az összetett érzelmek lélektani elmélete | |
| A kedélyállapot egységének elve | |
| Az indúlatok | 167 |
| Az indúlatok fogalma | |
| Az indúlatok elnevezései | |
| Az indúlatok általános lefolyása | |
| Physikai kisérő-jelenségek: kifejező-mozgások | |
| A kifejező-mozgások osztályozása | |
| Ezek symptomatikus jelentősége | |
| Az érlökés- és lélekzés-mozgások változásai. Nyugodt, sthenikus és asthenikus, gyors és lassú indúlatok | |
| A beidegzésváltozások összefüggése az indúlatok formális tulajdonságaival | |
| Indúlaterősbűlés a physikai kisérő-jelenségek útján | |
| Az indúlatok lélektani osztályozása | |
| Az érzelemqualitás indúlatalakjai. Élvezet- és gyötrődésindúlatok, izgató és leverő, feszítő és feloldó indúlatok | |
| A nyelv indúlatelnevezései | |
| Az érzelem-intensitás indúlatalakjai: gyönge és erős indúlatok | |
| Lefolyás-alakok: hirteleni, lassankint emelkedő, intermittáló indúlatok | |
| Az érzelemqualitás uralkodó jelentősége az indúlatmegkülönböztetésre nézve | |
| Az akaratfolyamatok | 179 |
| Vonatkozás az indúlatokhoz | |
| Külső akaratcselekvények | |
| Vonatkozás az érzelmekhez | |
| Az akarat-motivumok | |
| AZ akarat fejlődése. Ösztöncselekvények | |
| Önkény- és választási-cselekvények | |
| Döntés és elhatározás. A tevékenységérzelmek | |
| Az indúlatok elgyöngűlése értelmi folyamatok útján | |
| Belső akarat-cselekvények fejlődése | |
| Regressiv fejlődések. Az akaratfolyamatok mechanizálása. A reflexmozgások czélszerű jelleme | |
| Az akarat-elméletek birálata | |
| Az akaratizgalmak idői lefolyása. A reactió-kisérletek. Sensoriális és muscularis reactio | |
| Összetett reactio-folyamatok | |
| A reactiók automatizálása | |
| A reactiokisérletek általános jelentősége. Chronometrikus segédeszközök | |
| A lelki képletek összefüggése | |
| Tudat és figyelem | 197 |
| A tudat fogalma | |
| Physiologiai föltételek | |
| A lelki functiók localizálása az agyban | |
| A tudatfolyamatok simultán és successiv összefüggése. A tudat fokai. A lelki folyamatok öntudatlanná-válása | |
| Apperecptio és figyelem | |
| A tudattartalmak tisztaságfokai | |
| A figyelem és tudat terjedelme | |
| Módszerek a momentán tudatállapot megvizsgálására | |
| Módszerek a tudatterjedelem megvizsgálására | |
| A percipiált tudattartalmak érzelmi hatásai | |
| Appeceptio-érzelmek. Passiv és activ apperceptio | |
| Kisérleti módszerek | |
| A figyelem- és akaratfolyamatok összefüggése | |
| Az alany és tárgy fogalmai | |
| Az öntudat | |
| Az alany- és tárgy-megkülönböztetés további fejlődése | |
| A dualistikus hypothesisek birálata | |
| Átmenet az egyes lelki kapcsolatfolyamatokra | |
| Az associatiók (társúlások) | 214 |
| Az associatio fogalmának története | |
| A közönségesen úgynevezett associatiók elemi associatio-folyamatok cimplex termékei | |
| Az associativ elemi-folyamatok főalakjai | |
| A simultán associatiók | 218 |
| Főalakok: assimilatiók és cimplicatiók | |
| Az assimilatiók | 218 |
| Az assimilatiók általános jelleme | |
| Halló-assimilatiók | |
| Assimilatiók az intensiv érzelmi folyamatok körében | |
| A tapintóérzék téri assimilatiói | |
| Assimilátiók a látóképzeteknél | |
| Az assimilatio-folyamatok lélektani elemzése | |
| Azok egyes különbségei. Illusio | |
| A complicátiók | 224 |
| A complicátiók tulajdonságai és főalakjai | |
| A successiv associatiók | 225 |
| Összefüggés az assimilatiókkal | |
| A successiv associatiók általános jelleme | |
| A soronkénti associatio | |
| Az érzéki újrafölismerési és megismerési folyamatok | 226 |
| Azok tulajdonságai és különbségei | |
| A complicatiók befolyásának kisérleti megvizsgálása | |
| Simultán folyamatok átváltozása successiv folyamatokká | |
| Az újrafölismerési és megismerési folyamat különbségei | |
| Az emlékezetfolyamatok | 230 |
| Előállása az újrafölismerés folyamatából | |
| Az emlékezetfolyamatok összefüggése és általános jelentősége | |
| Az emlékezetfolyamat fokai. Keverékalakok újrafölismerés és emlékezet közt | |
| Az úgynevezett közvetett "associatio" | |
| Emlékezések többszörös újrafölismerés és megismerés alapján | |
| Az emlékezetfolyamatok elemei | |
| Az összetett associatio-alakok osztályozása | |
| Az emlékezetképzetek mivolta | |
| Az emlékezőtehetség fogalma | |
| Az apperceptio-kapcsolatok | 236 |
| Az apperceptio-kapcsolatok subjectiv tulajdonságai | |
| Vonatkozás az associatiókhoz | |
| Az apperceptio-kapcsolatok általános beosztása | |
| Az egyeszerű apperceptio-functiók (Vonatkozás és összehasonlítás) | 238 |
| A vonatkozásfolyamat | |
| Az összehasonlításfolyamat | |
| Megegyezés és megkülönböztetés | |
| Lelki elemek és képletek nagyságmeghatározása | |
| A lelki és physikai nagyságmeghatározás különbségei | |
| A lelki nagyságmérés módszerei | |
| Inger- és különbségküszöb. A Weber-féle törvény | |
| Közelebbi részletek a Weber-féle törvényről és bebizonyításának módszereiről | |
| A lélektani contrastjelenségek. Összeműködése a physiologiai contrastjelenségekkel a látó-érzéknél | |
| Másnemű contrastjelenségek | |
| Contrast a benyomás és várakozás közt | |
| Az összetett apperceptio-functiók (Synthesis és analysis) | 246 |
| Az összképzetek | |
| A "képzelmi munkásság" lélektani elemzése | |
| Az "értelmi munkásság" lélektana | |
| A fogalmak lélektani jelleme | |
| Képzelem és értelem, mint egyéni alkatok. A talentum | |
| Szellemi állapotok | 253 |
| Az abnormis állapotok általános föltételei | |
| Az elemek változásai | |
| A képzetképletek változásai: hallucinatiók és illusiók | |
| Az érzelem- és akaratfolyamatok eltérései: levertségi és rajongási állapotok | |
| A tudat abnormitásai | |
| Associatio- és apperceptio-változások | |
| Az álom | |
| A hypnosis | |
| Vonatkozások az alvás és hypnosis közt | |
| Az alvás, álom és hypnosis physiologiai elmélete | |
| A szellemi fejlődések | |
| Az állatok szellemi tulajdonságai | 261 |
| Általános megjegyzések az állatok szellemi fejlődéséről | |
| Az állati fejlődés gyorsasága és egyoldalú functioirányzatok | |
| Az állati instinctusok | |
| Az instinctusok fejlődése | |
| Az állatok genetikai viszonya az emberhez lélektani tekintetben | |
| A lélektani határmegállapítások elégtelensége. Az instinctusok elmélete | |
| A gyermek szellemi fejlődése | 267 |
| Az érzéki functiók kiképződése | |
| A lelki elemek az egyéni fejlődésben | |
| Téri képzetek keletkezése | |
| Az idői képzetek fejlődése | |
| Associátiók és apperceptiokapcsolatok | |
| Az öntudat kifejlődése | |
| Az akarat kifejlődése | |
| A nyelv kifejlődése | |
| A gyermek képzelmi munkássága | |
| Értelmi functiók | |
| A gyermeklélektan tévedései | |
| A szellemi közösségek fejlődése | 268 |
| Különbségek az emberi és álalti közösségek közt | |
| Az emberi közösségi alkotások | |
| A nyelv | 270 |
| A tagbeszéd | |
| A szólóbeszéd általános kifejlődése | |
| Hangváltozás és jelentésváltozás | |
| A szórend lélektani jelentősége | |
| A mythosz | 274 |
| A személyesítő apperceptio | |
| Annak általános fejlődési föltételei | |
| Animismus és fétisismus | |
| A természeti mythosz | |
| Az erkölcs | 278 |
| Vonatkozások a mythoszhoz | |
| A szokás jelentésváltozása | |
| Elkülönödés a mythoszhoz | |
| A szokás jelentésváltozása | |
| Elkülönödés a szokásban, jogban és erkölcsiségben | |
| Össztudat és összakarat | |
| Kritikai megjegyzések | |
| A szellemi causalitas és törvényei | |
| A lélek fogalma | 290 |
| A causalitas általános elve | |
| Az anyag, erő és erély fogalmai | |
| A lélek, mint a lélektan segédfogalma | |
| A substantiális lélekfogalom | |
| A materialistikus és a spiritualistikus lélekfogalom | |
| A lélek actualitas-fogalma | |
| Az actualitas-fogalom tudományos kifejlődése | |
| A test és lélek közti viszony problemája | |
| A psycho-physikai párhuzamosság elve | |
| Egy önálló lelki causalitas követelése | |
| A lélektani vonatkozástörvények | 299 |
| A három általános vonatkozástörvény | |
| A szellemi resultánsok törvénye | |
| A teremtő synthesis elve | |
| A szellemi erély növekedése és a physikai erély állandósága | |
| A szellemi relatiók törvénye | |
| A szellemi contrastok törvénye | |
| A contrasttörvény viszonya a megelőző két törvényhez | |
| A lélektani fejlődéstörvények | 303 |
| A három általános fejlődéstörvény | |
| A szellemi növekedés törvénye | |
| A czélok heterogoniájának törvénye | |
| Az ellentétekben való fejlődés törvénye | |
| Tárgymutató | 307 |
Folytatás Microsoft-tal