| Bevezetés | 11 |
| A levegőszennyeződés károsító hatásai | 14 |
| A levegőszennyeződés egészségkárosító hatása | 14 |
| Az egészségkárosodás fogalma | 14 |
| A levegőszennyeződés egészségkárosító hatásának megnyilvánulási formái | 15 |
| A levegőszennyeződés és a stress-hatás | 22 |
| A bűzt keltő szennyeződés | 23 |
| A légszennyező anyagok egészségkárosító küszöbértékei | 26 |
| A károsító hatás felmérésének elvi kérdései | 29 |
| A levegőszennyeződés hatása a növény- és állatvilágra | 31 |
| A levegőszennyeződés hatása tárgyakra és berendezésekre | 34 |
| Összefoglalás | 37 |
| A levegőszennyeződés természete | 38 |
| A levegőszennyeződés fizikai és kémiai leírása | 38 |
| Aeroszol, aerodiszperzió mint a levegőszennyeződés kolloidikai alapfogalmai | 38 |
| A komplex-diszperzió: a légszennyeződés tipikus megjelenési formája | 40 |
| A nagyvárosi levegőszennyeződés | 42 |
| A nagyvárosi levegőszennyeződés veszélyei | 44 |
| A légkör, mint szennyezőanyag-befogadó | 47 |
| A légszennyező anyagok terjedése és higulása a levegőben | 52 |
| A vízszintes légmozgások hatása | 52 |
| A függőleges légmozgás | 58 |
| Az emisszió által okozott immisszió értéke | 69 |
| Légszennyező anyagok terjedésének és higulásának számítása | 70 |
| A mértékadó légtér, az inverzióréteg magasságbeli elhelyezkedése | 72 |
| A levegőszennyeződést okozó szennyező anyagok | 74 |
| Kén-dioxid | 75 |
| Szén-monoxid | 76 |
| Szilárd szennyezők | 76 |
| Fotokémiai ocidáció-lánc tagjai (nitrogén-oxidok, ózon) | 77 |
| A fotokémiai szmog | 79 |
| A fotokémiai szmog komponensei | 82 |
| A fotokémiai szmog kialakulása | 83 |
| Összefoglalás | 85 |
| A levegőszennyeződés csökkentése, kiküszöbölése | 87 |
| A légszennyeződést okozó szennyező források | 87 |
| Természetes eredetű szennyeződés | 87 |
| A mesterséges légszennyezés forrásai | 88 |
| A csökkentés, kiküszöbölés lehetőségei és eszközei | 92 |
| Az aktív védelem | 92 |
| A passzív védelem | 99 |
| A szabályozás eszközei | 101 |
| A műszaki szabályozók | 102 |
| A közgazdasági szabállyozók | 106 |
| A jogi szabályozás | 108 |
| A levegőtisztaság-védelem szervezete | 108 |
| A szabályozás eszközei a szervezet különböző szintjein | 111 |
| Az operatív mérnöki gyakorlat szintje | 111 |
| A termelés-irányítás ill. regionális területrendezés, -fejlesztés szintje | 113 |
| Az államigazgatás szintje | 114 |
| Összefoglalás | 116 |
| A levegőszennyeződés mérési módszerei és ezek információtartalma | 117 |
| Az immissziómérés eszközeinek és eljárásainak áttekintése | 117 |
| A mintavételi módszerek | 117 |
| A meghatározási módszerek | 126 |
| Az adatok értékelési módja | 132 |
| Átlag és szórás | 134 |
| Az adatok kiértékelése és a norma előírások | 137 |
| A statisztikai tartósság fogalom alkalmazása | 138 |
| Bp.-i Liesegang-mérések tartóssági görbéi | 139 |
| A mérési adatok felhasználása tervezési feladatokhoz | 142 |
| Biztonság és kockázat | 144 |
| Halmozottan jelentkező szennyeződéses időszakok | 145 |
| A további információs lehetőségek kiaknázása | 145 |
| A mérőhálózat megtervezésének szempontjai | 147 |
| A szükséges mérőhelyek számának megállapítási alapelvei | 148 |
| A mérési feladatok körülhatárolása | 150 |
| Néhány feladatpélda a levegőszennyezettség területi változékonyságára és ennek követésére | 152 |
| Az immissziómérő-hálózat szerepe a szabályozásban | 157 |
| Jellegzetes tájegység és reprezentatív pont | 159 |
| Összefoglalás | 161 |
| A légszennyezőanyag kibocsátások (emisszió) mérése | 163 |
| Az emisszió mérés összehasonlítása az immisszió méréssel | 164 |
| Az emisszió mérés gyakorlati problémái és különböző esetei | 167 |
| Az emissziómérő szervezettel szemben támasztott igények | 175 |
| Felhasznált irodalom | 179 |
| Ajánlott külföldi irodalom jegyzéke | 182 |
Folytatás Microsoft-tal