A levéltári terminológia orosz-német-magyar nyelvű kis szótára

Előszó

A levéltári terminológia a levéltári intézmények gyakorlati tevékenysége és a levéltártudomány elméleti fejlődése során született meg. Bizonyos számú levéltári szakkifejezés már a forradalom előtti Oroszországban is használatos volt, de a levéltári terminológia teljes kialakulása csak a szovjet korszakban következett be. A levéltárügy gyökeres újjászervezése és központosítása, amely a szovjet kormánynak V.I. Lenin által aláírt 1918. június 1-i dekrétuma alapján valósult meg, lefektette a szocialista levéltárügy megszervezésének alapjait az országban. Az egységes állami levéltári fond állományába vont valamennyi levéltárat a szovjet állam szolgálatába állították. A levéltári intézmények elvileg új és széleskörű feladatokat oldottak meg az iratanyag koncentrációja, nyilvántartása, őrzése, segédlettel való ellátása, továbbá politikai, agitációs-propaganda és gyakorlati célokból történő felhasználása területén, új munkamódszereket vezettek be. Mindez odavezetett, hogy a már korábban is használt szakkifejezések és fogalmak mellett újak alakultak ki, illetve meglevők tartalma módosult. Jelenleg igen sok szakkifejezés létezik, amelyeket pontos terminológiai rendszerbe kell foglalni. Nem lévén rendszerbe foglalt levéltári terminológia, következetlenségek fordultak elő a kiadott szabályzatokban, utasításokban, vagy egyéb módszertani segédletekben, monográfiákban, tankönyvekben és levéltári vonatkozású cikkekben használt levéltári kifejezések és fogalmak tekintetében. Ennek az lett a következménye, hogy gyakran ugyanazzal a szakkifejezéssel jelölnek egymáshoz hasonló, de mégsem azonos fogalmakat, s a speciális, más tudományágakból, vagy a külföldi levéltártudományból kölcsönzött szakkifejezéseket nem mindig pontosan alkalmazzák és értelmezik. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Levéltári Főigazgatóság (GAU), a Moszkvai Állami Történeti-Levéltári Intézettel (MGIAI) és az Irattani és Levéltárügyi Össz-Szövetségi Tudományos Kutató Intézettel (VNIIDAD) közösen, figyelembe véve a helyes levéltári terminológiának a szovjet levéltártudomány további fejlődése szempontjából való jelentőségét, foglalkozott ezzel a kérdéssel. Meghatározták a levéltárügy területén alkalmazott szakkifejezések és fogalmak alapállományát, pontosan megállapították a szakkifejezések tartalmát, elkészítették a fogalmak klasszifikációját. Ezáltal megállapították az egyes szakkifejezések és fogalmak egymáshoz való viszonyát és helyét a levéltári terminológia rendszerében, kiküszöbölték az elavult, helytelen, sőt még a konyhanyelvi kifejezéseket is, továbbá néhány új terminust is bevezettek (pl. a szakterületi fond, vagy az írásbeli ügyvitel rendszere). Lehetőség szerint megtörtént a többértelmű és a szinonim szakkifejezések kiküszöbölése. A terminológia területén végrehajtott munka eredményeképp elkészült a "A levéltári terminológia kis szótára". Vissza