A liberális hegemónia

Fülszöveg

Molnár Tamás budapesti születésű, 1949 óta az Egyesült Államok több egyetemén (Yale, Rutgers, stb.) tanított, és nyugdíjazása óta az ELTE-n vallásfilozófiát ad elő. Többször beutazta a világot, sok egyetemen adott elő, és több kormány hívta meg politikai megfigyelőként. Hazánkban több könyvét fordították le franciából és angolból: A hatalom két arca (Európa), Utópia, örök eretnekség (Szt. István Társulat), Az ideális állam kritikája (Eötvös Kollégium Füzetek). A közeljövőben jelenik meg Isten és valóság (Európa) c. műve.
A történelem folyamán a népközösség mindig három intézményre oszlott: állam, egyház és civil társadalom, melyben a hegemóniát az első kettő - felváltva vagy konfliktuális helyzetben - képviselte és gyakorolta. Az elmúlt négy évszázad folyamán a polgárság gazdaságilag és filozófiájában megerősödött, és kialakította (Hobbes, Locke, Mandeville, Montesquieu, Kant, Bentham) azt a liberális ideológiát, melynek segítségével megszerezte a hegemóniát két vetélytársa fölött. Míg a nyugati civilizáció és társadalom deszakralizálódott, a gazdasági célok kerültek a középpontba, továbbá az erős intézmények helyét a lobbyk foglalták el. Ez a kialakulás a nominalista (Ockham, Marsilius) filozófiával indult el, modelljét a piacban találja, és a vallást privatizálja. A civil társadalom liberalizmusa, amely ma uralmi helyzetben van, kihat a médiákra, tanításra és Ersatz-vallásokra (szekták, stb.), az egész közéletet uralja. Nyugaton ma az állam a gazdasági elosztó, az egyház pedig a "pressure group" szerepét tölti be. Vissza