A líra: logika

József Attila költői nyelve

Szerző

Török Gábor

Szerkesztő

Vilmon Gyula

Budapest

'Török Gábor: A líra: logika ' összes példány

Kiadó:	Magvető Könyvkiadó-Tiszatáj
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1968
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	292 oldal
Sorozatcím:	Elvek és utak
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Sarktételek
A műértés teljesítmény	5
Petőfi mint a butaság aduja	6
"Gondolta a fene"?!	7
"A líra: logika"	8
A nyelvész urak tudása és a költő érzése	9
Osztatlan filológiát!	10
Mit ígérhetek?	13
A vers hangszerelése
"Nyelve dallamos"	15
"Mely nyelv merne versenyezni véled?"	16
A jelentést művészileg fölerősítő hangzás	17
Teljesítjük ki a ritmus fogalmát!	20
A magas és mély hangú rímek váltakozásának ritmusa	22
A verssorok palato-veláris megzenésítése	25
A versek tagadó elemeiben lappangó költői közlemény
Szóstatisztika és stílusvizsgálat	33
A tagadó költő	34
A tagadó elemek statisztikai vizsgálata	37
Mi van a számok mögött?	42
Mondatkapcsolódás a versben
"Horger Antal úr" balesete a halhatatlansággal	52
Mi az "asyndeton"?	57
A versolvasók logikai házi feladataiból	59
A KLÁRISOK nyelvi rejtjeleinek föloldása felé	66
A többértelműség haszna	70
Az ÉS, ami inkább DE...	76
A tagadás tagadása a mondatfűzés történetében	78
Mondatrész-statisztika a stíluskutatásban
Baljós vállalkozás	80
A költő évi minőségjelző-termelése	81
Szemléleti, irodalmi vagy logikai kategória?	89
A megkülönböztető és a kiemelő jelzők statisztikája	96
Távlataink	109
Nyelvi eszközök a valóság hozzánk idomításához
Emberiesítés és antropomorfizmus	113
A szépirodalmi emberiesítés és a szóképek	114
Embertelenítés? Vagy dialektika?	120
A megszemélyesítés: József Attila legsajátosabb szóképe!	123
Csak összeszámolni? Vagy mérlegre is tenni?	131
A megszemélyesítéshez használt nyelvi eszközök megoszlása	136
Hogyan komponálja verseit József Attila?
Versszerkezet és képi gondolkodás	143
Versszerkezet és képzettársítás	146
Hogyan szerkeszt a szürrealista József Attila?	150
A tér és idő mint lírai képrendezési viszonylat	152
A térbeli képrendezés	152
Az időbeli képrendezés	161
A képek logikai-lélektani rendezése	166
Megjegyzések a szerkezet dialektikájához	166
Út a képi szintézisig	173
A versmagatartás
A vershelyzet	178
A költő és képei	180
A költő álarca	187
Ki a vers címzettje?	191
A második személy a lírában	195
A valószerűtlen felhívás	202
Azonosultság, azonosulás, elkülönülés	205
Hogyan segíti egymást a kifejezés meg a felhívás?	210
A változó versmagatartás	216
Szabad-e "kibeszélni" a versből?	220
Tömör tanulság	224
Közelebb jutottunk-e a teljes üzenethez?
A gyakorlat próbája	226
Recept nincs!	259
Jegyzetek	261
A tárgyalt versek jegyzéke	286